A+ A A-

Mit tegyünk a kitört és ’otthagyott’ foggal?

  • Közzétéve itt: Hiedelmek, babonák


A fenti kérdést tette fel Zs nevű olvasóm levelében, melyben a kedvese édesapjának balesetéről az alábbiakat írta:

„Egy szívroham következtében autóval belehajtott egy árokba, azóta kómában fekszik, nem akar felébredni. Mikor az autót visszakaptuk, akkor vettük észre, hogy a sérült egyik foga kitörött és úgymond "otthagyta a fogát". Hallottam olyanról, hogy dobozba kell tenni ezt az "otthagyott fogat", de nem találok semmit arról, hogy mit is kell csinálni a továbbiakban.
Ebben kérem a segítségét, mert félünk, hogy pont azzal ártunk, ha tartogatjuk ezt a fogat, "ezért nem ébred fel" a beteg.
Ha esetleg ön hallott valamit erről, vagy tud választ a kérdésemre, kérem, küldje el azt, mert bár nem vagyunk babonásak, azért jobb tiszteletben tartani a régi hiedelmeket.
Köszönettel: ZS”


Kedves ZS!
 
Az "otthagyott fog" dobozba zárásával kapcsolatban semmiféle információt nem találtam, az viszont még napjainkban is elterjedt szokás, hogy a gyermek első tejfogát talizmánként használják.

Megkerestem a kifejezés eredetét, és nyelvészeink következő magyarázatára leltem: "Az "otthagyja a fogát" szólásmód eredetileg a fogságban otthagyott, kínzással kihúzott vagy kitört fogakra vonatkozott. Ez a kínzási mód lassanként feledésbe ment, s ma a szólásmód harctéri halált jelent."

Magyarázatként ehhez még annyit fűznék hozzá, hogy Magyarországon a XVI-XVII. században a foghúzás elsősorban nem gyógyító beavatkozásként jutott szerephez, hanem mint az akkori jogszokások szerint elfogadott büntető módszer. Az ép fogak kihúzásával vagy kitörésével is kínozták, büntették az embereket.  A török időkben gyakorlat volt, hogy a tehetős főrangú foglyot váltságdíjak megszerzése végett ejtett tehetős főrangú foglyokat kezesek állítása fejében engedték szabadon. Megkínozták a kezest, ha késett a váltságdíj. A kínzások közt gyakori volt a fogazat megcsonkítása.

Véleményem szerint a fog megőrzése nem lehet hatással a beteg állapotára, bízzanak erősen abban, hogy a kómából mihamarabb magához tér, és nem marad semmi károsodása. A fogat azért megőrizhetik.

Üdvözlettel:
Rosta Erzsébet

További olvasnivaló

Csoki kézelemzése

  Bár - a jelentkezést követő levelezés során - elég sok fotót kaptam, sajnos a képek minősége nem ütötte meg a kívánatos szintet, a tenyerek bőrrajzolatait, fővonalait még kinagyítva is csak...

Folytatás...

Vagina hiedelmek

A női nemi szerv, melyet nevezhetünk vaginának, vulvának, hüvelynek, vagy kevésbé szakmailag bögrének, bukszának, kéjbarlangnak, kisfazéknak, tarisznyának, puncinak, trüsinek vagy muffnak, a művészetben, a népi hitvilágban és a folklórban...

Folytatás...

India - Néhai Csoma Sándor emlékére

Nagyobb térképre váltás Észak felé kisebb falvak között vezet utunk. Hatalmas rizs- és jutaföldeket hagyunk magunk mögött, majd hosszan elnyúló teaültetvények között haladva érjük el Sziligurit, az utolsó nyugat-bengáli síkvidéki települést...

Folytatás...

Gyurcsány Ferenc ujjai

  1961. június 4-én született Pápán. Középiskolai tanulmányai után a Janus Pannonius Tudományegyetemen előbb 1984-ben főiskolai diplomát, majd 1990-ben a Közgazdaságtudományi Karon egyetemi diplomát szerzett. 1984-88 között a KISZ Pécsi Városi...

Folytatás...

A tenyérszín anomáliák diagnosztikai jel…

A tenyér színe az általános egészségi állapotot tükrözi, a vérkeringés milyenségéről tájékoztat. Az egészséges tenyér halványpiros vagy rózsaszínű, bőrének textúrája pedig sima. A normális tenyerek rugalmasak és erőteljesek. Az ilyen...

Folytatás...

Likőrök

A ma már igen sokféle változatban kapható (vagy házilag készített), cukrozott, ízesített alkoholos ital felfedezését homály fedi, ám a legelfogadottabb feltevések szerint az első likőrt vegykonyhájában valószínűleg a svájci-német...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?