A+ A A-

Mit tegyünk a kitört és ’otthagyott’ foggal?

  • Közzétéve itt: Hiedelmek, babonák


A fenti kérdést tette fel Zs nevű olvasóm levelében, melyben a kedvese édesapjának balesetéről az alábbiakat írta:

„Egy szívroham következtében autóval belehajtott egy árokba, azóta kómában fekszik, nem akar felébredni. Mikor az autót visszakaptuk, akkor vettük észre, hogy a sérült egyik foga kitörött és úgymond "otthagyta a fogát". Hallottam olyanról, hogy dobozba kell tenni ezt az "otthagyott fogat", de nem találok semmit arról, hogy mit is kell csinálni a továbbiakban.
Ebben kérem a segítségét, mert félünk, hogy pont azzal ártunk, ha tartogatjuk ezt a fogat, "ezért nem ébred fel" a beteg.
Ha esetleg ön hallott valamit erről, vagy tud választ a kérdésemre, kérem, küldje el azt, mert bár nem vagyunk babonásak, azért jobb tiszteletben tartani a régi hiedelmeket.
Köszönettel: ZS”


Kedves ZS!
 
Az "otthagyott fog" dobozba zárásával kapcsolatban semmiféle információt nem találtam, az viszont még napjainkban is elterjedt szokás, hogy a gyermek első tejfogát talizmánként használják.

Megkerestem a kifejezés eredetét, és nyelvészeink következő magyarázatára leltem: "Az "otthagyja a fogát" szólásmód eredetileg a fogságban otthagyott, kínzással kihúzott vagy kitört fogakra vonatkozott. Ez a kínzási mód lassanként feledésbe ment, s ma a szólásmód harctéri halált jelent."

Magyarázatként ehhez még annyit fűznék hozzá, hogy Magyarországon a XVI-XVII. században a foghúzás elsősorban nem gyógyító beavatkozásként jutott szerephez, hanem mint az akkori jogszokások szerint elfogadott büntető módszer. Az ép fogak kihúzásával vagy kitörésével is kínozták, büntették az embereket.  A török időkben gyakorlat volt, hogy a tehetős főrangú foglyot váltságdíjak megszerzése végett ejtett tehetős főrangú foglyokat kezesek állítása fejében engedték szabadon. Megkínozták a kezest, ha késett a váltságdíj. A kínzások közt gyakori volt a fogazat megcsonkítása.

Véleményem szerint a fog megőrzése nem lehet hatással a beteg állapotára, bízzanak erősen abban, hogy a kómából mihamarabb magához tér, és nem marad semmi károsodása. A fogat azért megőrizhetik.

Üdvözlettel:
Rosta Erzsébet

További olvasnivaló

Íves rajzolatok és az általuk jelzett…

Az íves rajzolatoknak két fajtája ismert: az egyszerű- és a tornyos ív. Mindkét rajzolat jellemzője, hogy a papillák áthaladnak az ujjbegyen és nem oda térnek vissza, ahonnan elindultak. Az...

Folytatás...

India - A marhahúsevés kannibalizmus

  Újdelhiben mihasznaként élvezzük a semmittevést, jól esik az újabb pihenés, kell a feltöltődés. Kellemes érzés ismét a Szarodzsini bazárban alkudozni, s a Csanakján ízlelgetni Nirula’s csodálatos fagylaltjait. Ifjú házasként egykoron...

Folytatás...

Szász Endre születésnapjára

Miközben a cikkem bevezetőjét írom, szemem előtt sok kép villan elő, emlékek sokasága kavarog bennem, szituációk elevenednek meg előttem. Szász Endréről (nekem csak Bandiról) sok sztori van tarsolyomban. Hisz volt...

Folytatás...

Az állatok világnapját 1931 óta Szen…

A legenda szerint Szent Ferenc Cannarióban prédikálni kezdett a népnek, de előbb megparancsolta a fecskéknek, hogy hallgassanak, míg el nem mondja beszédét. Azok azonnal engedelmeskedtek… Továbbmenve fölemelte tekintetét...

Folytatás...

A férfi fiziognómiája

Hagyományos indiai karakterolvasás és jövendölés a férfi külső jegyei: testalkata, arcának és a testrészeinek jellemzői alapján   Testmagasság A magas termet rendszerint pozitív személyiségjegyekről tanúskodik. A magas, arányos testalkatú férfi...

Folytatás...

Palpitáció - lüktető érzés, szabá…

Bár a palpitáció szó ma már szinte kizárólag a szapora vagy egyenetlen szívverés elnevezésére használatos, régebben - a latin palpitare (vergődik, rángatódzik) ige alapján - remegés vagy rángás jelentéssel is...

Folytatás...