A+ A A-

Miért temetik el a halottal egy kisgyermek hajtincsét?

  • Közzétéve itt: Hiedelmek, babonák


Kedves Erzsébet!

Igen nagy tisztelője vagyok annak a tudományágnak, amit Ön is kutat, de nagyon keveset tudok róla. Most egy kérdéssel keresném Önt, nagyon megköszönném, ha segítene. Szeretném megkérdezni, hogy az Ön által ismert szakirodalom, hogyan vélekedik arról, ha egy női halottal (nagymamával) együtt a koporsóban eltemetik egy élő kisgyermek (unoka) hajtincsét? Több helyen kerestem a babonák, hiedelmek világában a kérdésemre a választ, egyelőre sikertelenül. Remélem, Ön tud nekem valamilyen válasszal szolgálni, nagyon fontos lenne.

Válaszát várva, maradok tisztelettel: P



Kedves P!

Az Ön által leírt szokásról a Magyar Néprajzi Lexikon nem ír, de ha jobban körültekintünk, számos nép hagyományában ma is él a gyermekekről vagy a halottakról levágott hajtincs megőrzése, ebből gyűrű vagy egyéb ékszerként funkcionáló tárgy készítése. Ennek viselője számára elsősorban az emlékezés, a halott személy emlékének megőrzése a célja.

Erdélyben, a Balkán-félszigeten, a szlávok körében, sőt a múlt század elején az angolszászoknál is - a gyász-szertartás, a temetés részeként - találkozni lehetett hasonló szokással. Ez - akárcsak a halott mellé elhelyezett különböző tárgyak esetében - elsősorban az elhunytról való „gondoskodást”, illetőleg az élőkkel, az életben maradottakkal való kapcsolattartást szolgálja (szolgálta). Több vallás hite szerint is ez az elválás, csak időleges, a „mennyben” vagy a „paradicsomban” az élők és a holtak ismét találkoznak. A görögöknél a gyászolók levágnak egy tincset a hajukból, és együtt temetik el a holttal. Ezzel azt üzenik a közeli hozzátartozójuknak, hogy a halottal egy darabot az életükből elküldenek meghalni.

Másrészről a haj szimbolikus jelentésű is, mivel egy darabig az ember halála után is nő, régen a hajnak életerőt tulajdonítottak, sőt varázsszerként kezelték. Erre utal a hajnak - a gyász jeleként vagy kifejezéseként - rituális levágása, leborotválása (pl. Indiában), vagy haj felajánlása a halottnak (a sivatagi beduin törzseknél). Egyes népeknél, vallásokban ugyanez áldozati rítusként szerepel.

Bizonyos esetekben maga a haldokló rendelkezett arról, hogy mit tegyenek mellé a kriptába, sírba vagy koporsóba. Ezek között szerepelt a gyermekek vagy unokák hajtincse is, mely érzelmi kapcsolatot teremtett az élők és a holtak között. Ezt - egyebek mellett - az indokolta, hogy egykoron a különválást csak átmeneti állapotnak tekintették. Erre még ma is utal számos régi sírfelirat.

Üdvözlettel: Erzsébet

Hozzászólások  

0 #1 Alíz 2015-02-27 23:25
Kedves P!
A kérdése nagyon jó volt! Mert ezzel sokan nincsenek tisztába, és sajnos a sírba dobálják be a hozzátartozok a képeket, személyes tárgyaikat! Akkor most szeretném kijelenteni, hogy ez TILOS!!! Ne tegyük!..aki jártas a mágiában, még azok is kevesen tudják, hogy ilyen esetben mit tegyenek, védjék meg az élőket!??..szin te ön átkot készít ezzel a művelettel az ember! Ezt pedig nem egyszerű levenni, feloldani!..a sok kokler azt álliíja leveszi..hazudi k!..sokan nem tudják, hogy egy levételnél mi történik! Ebben az esetben egy profi mágus 100 meggondolja neki kezdjen e?
Mi történik ha élő tárgyát helyezem halott mellé? Az illető szerencsétlen lesz, beteg, majd meghal..általáb an 7 év, és megindul a teljes leépülés, de a rosszak dominó sorozata már jóval előbb elkezdi hatását!....de ha valaki olvasta vagy a mágia történelmének utána néz, ott hasonló dolgokat lehet olvasni!..nem csak történelemből tudom, hanem tapasztalat, hál Istennek nem személyes!..de akikről még konkréta tudom, és utólag árulták el, hát ott is az életük elég nagyot fordult!
Röviden, és nagyjából ennyit! Ami fontos! Ne tegyünk semmit ami az élő személyes tárgya! Még egy fényképet sem! Neki nincs szüksége odaátra!
Idézet

További olvasnivaló

Virágok

  A virágok szépsége megörvendeztet, látványuk elkápráztat, megszínesíti életünket. A virág a szerelem ősi szimbóluma, mivel a porzó és a bibe a férfi és a nő együttesét és összetartozását jelképezik...

Folytatás...

Sansevieria

Hollandiában, ahol szinte minden ablakban látható az egyszínű zöld, vagy fehéren csíkozott sansevieria, a hollandok anyós nyelvnek hívják. Nevezik még fácánlevélnek, tigrislevélnek is. A trópusi Afrika, India, vagy...

Folytatás...

A legfőbb szenvedély

Egy korábbi írásomban már megmutattam, miképpen határozható meg az önmegvalósítás száma. Ez a szám arról árulkodik, hogy mi az a tevékenység, amit az ember a legkönnyebben, külső kényszer nélkül képes...

Folytatás...

Halva, halvá, halava

A halva (helyes kiejtéssel halvá) az édes vagy édesség jelentésű arab szóból származik. Közép-keleten annyira népszerű desszert, hogy szinte minden banketten, ünnepi eseményen felszolgálják. Ez a mézből, vajból, lisztből és...

Folytatás...

Ujjlenyomat készítése házilag

A tenyérlenyomat készítéséről korábban már írtam, azonban a kézelemzők ma már az ujjbegyeken és a tenyéren található speciális rajzolatoknak, illetőleg ezek különféle kombinációinak is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. Sőt vannak...

Folytatás...

Tejfog hiedelmek

  Noha a fogak fejlődése már az anyaméhben - kb. az első trimeszter közepe táján - elkezdődik, s a húsz tejfog részben a magzati lét végére kialakul, teljessé a születés után...

Folytatás...