A+ A A-

A fejemre csinált egy madár. Mit mond róla a hagyomány?

  • Közzétéve itt: Hiedelmek, babonák


Üdvözlöm!

Kérdésem volna egy babonával kapcsolatban. Városi vagyok és felénk nemigen babonások az emberek, de a napokban falun jártam, és röptében a fejemre csinált egy madár. Tiszta ideg lettem, mert kellemetlen dolog, de az emberek örömködtek, hogy nagy szerencse fog érni. Van erről tényleg valami népi hagyomány vagy csak vigasztalni akartak?

Tisztelettel: HG


Kedves HG!

Én is jártam Önhöz hasonlóan, Lőcsén sétálva engem is „megtisztelt” egy galamb, de nem a fejemre kaptam az áldást, hanem a ruhámra. Akkor nem gondoltam a szerencsémre, kizárólag csak a blézeremen lévő folt izgatott és az engemet megmosolygó emberek. De van, amikor én is azonnal a szerencsémre gondolok, ugyanis van két spánielem, s amikor reggeli teendőim egyikeként, miközben a kertből összeszedem, amit elpottyantottak, olykor előfordul, hogy belelépek egy-egy "hasonmásba", ilyenkor mindig az a bizonyos szerencse jut az eszembe.

Eltekintve a személyes sztoriktól, valóságalapja aligha lehet a szerencsének, mert ehhez inkább negatív dolgok kapcsolódnak, és itt elsősorban nem a ruha elszennyeződése, s a ruhán hagyott folt esnek latba, hanem a madárürülék által terjesztett betegségek, amelyek igazán gondot okozhatnak.

Azt, hogy ha egy madár véletlenül ránk hullajtja ürülékét, számos kultúrában szerencsésnek tekintik. Különösen a szláv népeknél elterjedt ez a hiedelem, de a távol keleten is pozitív várakozás kapcsolódik ehhez az „eseményhez”. Az utóbbira talán az lehet a magyarázat, hogy egyes madarak - pl. a fülemüle - ürülékéből Koreában, Japánban régen szépítőszert, kozmetikumot állítottak elő. Mások szerint vallásos gyökerei vannak e hiedelemnek, ugyanis a mitológiai istenek gyakran madarak képében jelentek meg, ezért megtiszteltetésnek, szerencsésnek számíthatott "kiválasztottnak" lenni, vagyis az istenekből származó „anyaggal” való érintkezés.

Üdvözlettel: RE

További olvasnivaló

Kereskedők sora járul elénk

A luxushajó orrából falépcső visz fel a nyitott teraszhoz, a tavon csónakkal érkező ugyancsak lépcsőn keresztül léphet a hajóba. A teraszon kerti garnitúra árválkodik, a várja nyári vendégeit, hogy ismét...

Folytatás...

Dávid Ibolya kézfeje

1954. augusztus 12-én született Baján. Házas, férje közjegyző. Két gyermekük született. 1981-ben a pécsi JPTE-n szerzett jogi diplomát. 1985-ben letette az ügyvédi szakvizsgát. Tamásiban, a helyi ügyvédi munkaközösségben dolgozott, majd...

Folytatás...

A megújulást jelképező zöld félté…

A középkorban a zöldet a szerencsétlenség és a gonosz színének tartották, és sokan magával a sátánnal társították. Egyesek annyira babonásak voltak, hogy véletlen sem öltöttek volna zöld ruhát magukra. A...

Folytatás...

Ritkán előforduló jelek

Egyes szerzők néhány furcsa, a tenyérben csak elvétve előforduló jelről is beszámolnak. Ilyen például a dárda-jel, egy nagyon ritka szimbolika, amely ha a hüvelykujj párnáján (vagyis a Vénusz-dombon) található...

Folytatás...

Már ősidők óta ismeretes a sokujjús…

  Dr. Métneki Júlia biológus, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa   A tenyér-bőrlécrajzolat már az embrionális élet második, harmadik hónapjában kialakul, és az egész élet során változatlan marad. Miután ez egy öröklött...

Folytatás...

Szomorú, hogy a fiatalokból hiányzik …

Szikora Róbert és Környei AttilaRGO együttes   Sz. R. Ha valaki hisz a tenyérjóslásban vagy az asztrológiában, azt hiszem, hogy az egy és ugyanaz, mert a tenyérben is az égi jelek dominálnak...

Folytatás...