Rosta Erzsébet weboldala

Ifj. Tóth György
újságíró


Nem jósoltattam, és horoszkópot sem készíttettem eddig, azonban az utóbbi időben az egyre több helyen megjelenő horoszkópokat rendszeresen elolvasom, áttanulmányozom. Ezek némelyike nagyon érdekes, egyes dolgok – például a jellemvonásokra vonatkozó megállapítások – sok esetben igaznak bizonyulnak. Természetesen nem mindenkire illenek rá, de ha az ember megnézi rokonai, ismerősei, barátai születési idejét, és ha komolyabb igénnyel készült horoszkópot végigolvas, akkor ráismer az illetőre. Egyéni eltérések azért lehetnek, az eltérő életkörülmények jellembeli változásokat okozhatnak, azonban a legalapvetőbb jellemvonásokat általában jól mutatják a horoszkópok.

Én Szűz vagyok, a feleségem pedig Nyilas. Mi összeillő pár vagyunk, nemcsak a horoszkóp szerint, de az életben is. A jóslások közül azokban, ahol a szerencsének van szerepe (például a kártyavetésben), nem hiszek. A csillagjóslást vagy helyesebben az asztrológiát komoly tudománynak tartom. Az asztrológián kívül a tenyérjóslás az, amiben némiképp hiszek, mert úgy vélem, hogy a tenyeremnek köze van az egyéniségemhez. Bár forgattam a Krúdy-könyvet, és sikerült találkoznom néhány tenyérjóssal, a tenyérjóslás számomra ismeretlen terület. Elgondolkoztató, ha minden sejtben benne van az ember, akkor a tenyér mint nagy egység, a vonalkáival, jeleivel valószínűleg tud mondani valamit. Kérdés, hogy akik szakértőnek vallják magukat, tudnak-e olvasni belőle. Aki jósol, honnan tudja, hogy mit jelentenek a vonalak, jelek? A tenyérjóslásnak azért nincs hitele, mert rengetegen visszaélnek vele.

Nagyon valószínű, hogy a különböző égitestek mozgásainak, az általuk keltett vagy közvetített sugárzásoknak komoly hatásuk van az emberi szervezetre, ha pedig ezt elfogadjuk (és miért is ne fogadnánk el), akkor azt is el kell fogadnunk, hogy amilyen hatások érik megfogantatáskor (nem születéskor) az anyát, illetve azt a két sejtet, ami egyesülni fog, az meghatározhat tulajdonságokat, sorsokat. Meghatározza, ha egyéb tényező nem befolyásol, azt, hogyan fogok fejlődni, milyen érdeklődési köröm lesz, milyen alaptulajdonságokkal rendelkezem, kikhez fogok vonzódni, kiket fogok taszítani. Tehát, ha köznapi nyelven fogalmazok, akkor nagyon sok kiolvasható a csillagokból.

Én azt hiszem, hogy azt a fajta tudományágat hozzá nem értésből, szakmai féltékenységből támadják A legtöbben azért nem tekintik az asztrológiát tudománynak, mert nem ismerői ennek a témának.

Egyszer készítettem interjút egy asztrológussal. Hatalmas anyagra támaszkodva, precízen kidolgozott rend szerint végzi a vizsgálatait. Még a mai napig is tiszteletet ébreszt bennem, ha arra gondolok, hogy milyen tudás szükségeltetik ahhoz, hogy valaki hozzá merjen fogni ehhez a tudományhoz.
Kétségtelenül igaz, hogy az okkult tudományokból nőttek ki a materialista tudományok, de az is igaz, hogy számtalan nagy tudós, felfedező, tudományok művelése közben a materialista alapról az idealista végkövetkeztetésre jutott el. Az sem véletlen, hogy nagyon sok természettudós élete folyamán eljut a vallásig. Valószínűleg akkor fordulnak a vallás felé, amikor felismerik, hogy mindent tudnak és semmit sem tudnak. Az embernek valamiben mindig hinnie kell, és itt kapcsolódik beszélgetésünk a tenyérjósláshoz. Miért hisz valaki a tenyérjóslásban vagy a csillagjóslásban vagy egyéb okkult tudományokban? Azért, mert a mai tudomány és a mai életünk alkalmat ad arra, hogy másban is higgyünk.

A tudomány olyan robbanásszerűen fejlődik és fejlődött, hogy ezáltal egyre távolodik az embertől. Az emberek többségének nincs igénye, hogy átlássa a nagy tudományos mozgásokat, bár a tudományos érdekességek izgatják őket.

Kérdés, hogy a hétköznapi ember miért fordul a misztikumok felé? Talán azért, mert amit tiltanak, üldöznek, az mindig vonzó. Ez az egyik oldal. A másik viszont az (ez a szomorúbb), hogy olyan környezetben élünk, helyzetben vagyunk, olyan szituációba kerültünk, ahol az embereknek igazi perspektíváik nincsenek, nem a legjobbak a kilátásaik. Még a mát sem ismerjük, a holnapra gondolni pedig lehetetlen. Amikor mindenfajta gyötrelmek kínoznak minket, anyagi gondok, egzisztenciális félelmek, pályamódosításokra kényszerülünk, amikor a család intézménye válságba került, amikor általános válsághelyzet uralkodik el az embereken, akkor törvényszerű, hogy olyan terület felé fordulnak, ahol, úgy gondolják, reményt meríthetnek. Az okkult tudományok éppen ezt az igényt elégítik ki.

Az álmokban komolyan hiszek, de csak a saját álmaimban, a másokéban soha. Az életem döntő lépéseit eddig megálmodtam. Fiatal házas koromban, amikor még anyósoméknál laktunk, azt álmodtam, hogy építkezni fogunk. A feleségem akkor fogorvosi asszisztens volt, én meg kezdő újságíró, és szó sem volt építkezésről. Amikor elmeséltem a családnak, hogy azt álmodtam, építettünk egy házat, és azt fonalból gombolyítottuk, kinevettek. Két év múlva, amikor végül mégis építkezni kezdtünk, hirtelen a családom, a feleségem, az apósom, az anyósom állást változtatott. Elmentek kötősnek egy szövetkezetbe, és a ház nagy részét abból a fonalból építettük fel, amit felgombolyítottunk. Ez a példa jó arra, hogy az álmok bizonyosfajta megérzést sugallnak, vagy sokszor érezzük azt, hogy valami már megtörtént velünk. Pedig csak előre megálmodtuk azokat a szituációkat, amiket később átélünk. Soha nem fordítva történik, és nem utólag gondolunk rá. Ezek azok a jelenségek, amit nem kellően tud átlátni a tudomány, mert nincs tisztában magával az álommal sem.

Kérdem én, ezek után ne legyen hajlamos az ember a természetfelettivel magyarázni némely dolgot?

De térjünk vissza a tenyérhez. A daktiloszkópia alapja az ujjlenyomat, ez viszont némileg alátámasztja azt a feltételezést, hogy a tenyérben lévő szimbólumoknak jelentésük van, minden embernél más és más. Mint ahogy két egyforma ujjlenyomat nincs, két egyforma tenyér sem lehet. Egyébként maga a kéz sok mindent elárul magáról a viselőjéről. Most nemcsak arra gondolok, hogy a kovácsnak kérges a keze, az órásé pedig finom. Hanem például a kézfogásra. A kézfogás azonnal elárulja, hogy milyen természetűvel paroláztam. A férfias kézfogású nőnél nem árt vigyázni, mert biztos, hogy emancipált. Ha férfi nyújtja a kezét lágyan, az erősen feminin tulajdonságot rejt. Van száraz, nyirkos, ideges, riadt kézfogás. Van, aki hosszasan szorongatja a másik kezét. Az első kézfogásra véleményt lehet kialakítani a partnerről. Lehet, hogy tudatosan nem is kategorizálom az illetőt, de tudat alatt már kialakítottam a véleményem róla, ami meghatározhatja az elkövetkezendő időszakban a vele szembeni magatartásomat.