A+ A A-
Tenyerünkben a jövő? - Riportkönyv

A könyv letöltése PDF formátumban


A második tenyérkönyvemről

„A kezed nem hazudik” című Nagy Tenyérkönyvem megjelenése után Zentai Mari, a Hölgykurír újságíró-szerkesztője, közel egy oldalas riportot készített velem. Ezzel a riporttal kívánom bemutatni második könyvemet, és szeretnék emlékezni a sokak által szeretett Zentai Marira, aki korán itt hagyta az evilági életet. Az 1994. április 14-én megjelent cikket hosszúsága miatt csak részleteiben közlöm, s az írott sajtóban megszokott magázós stílust, tegezősbe tettem át. Egyébként Mariska – ahogy sokan hívtuk – keze került a könyvem borítójának hátsó oldalára. A cikk bevezetőjében a következő szöveggel indította a beszélgetést:

„Hiszi a piszi – gondoltam magamban. Még hogy a kezemben benne van a jelen, múlt, jövendő? Aztán amikor Rosta Erzsébet, lapunk állandó szerzője, elkészítette az én kézanalízisemet is, meglepődtem. Nemrég újonnan megjelent könyvével állított be a szerkesztőségbe. A lapunk is hozzájárult ahhoz, hogy „A kezed nem hazudik” című nagy tenyérkönyve megjelenhetett. Ajánlásként ezt írta bele:„A könnyen hihetőt nem érdemes elhinni.” Igaza lehet. Egy álló napon át bogarásztam kézformát, ujjvégződést, körmöt, vetettem össze dombot és vonalat, holmi Merkúr-dombbal bizonyítandó, milyen rátermett is vagyok erre a pályára. Aztán sehogy sem jöttek a szavak. Vagy mégis?

– Hogyan lesz az emberből számmisztikához, kézanalízishez értő India-kutató?

– Férjemmel, Rábai Attilával együtt már háromszor vetett el a jó sorsom Indiába. Ott ismerkedtem meg néhány tenyérjóssal, akik meghökkentő dolgokat állítottak rólam. Racionális nevelést kaptam, ezért nem fért a fejembe, miből következtetnek a beteljesültre. Első utunk alkalmából elhatároztam, hogy mindent, amit csak lehet, megtudok erről a témáról. A külföldön – főleg Indiában – fellelhető szakirodalom tucatjait szereztem be, és belevetettem magam a dolgok sűrűjébe.

– Kik segítettek ebben?

– Első könyvem társszerzőjeként egy valódi indiai jóst, Joshi Bharatot sikerült megnyernem. „A tenyerünkben a jövő?” a nyár könyvsikerlistájának második helyezettje lett. Az azóta eltelt időszakban egy egész enciklopédiára való anyagot gyűjtöttem össze, és egy csokornyi tenyérdiagnosztikai ismerettel tágítottam repertoáromat. Mostani könyvem megírásában Pandit Radzsu, egy nagy szakmai tudással és felülmúlhatatlan képességekkel megáldott mester segített, akivel a dél-indiai Keralában ismerkedtem meg.

– Könnyen „odaadják” az emberek a kezüket?

– Mindenkit nagyon izgat ez a kérdés. Bár a férfiak gyakran csak legyintenek - és már ez a kézmozdulat is árulkodó -, a nők általában nagyon érdeklődőek. Őket izgatja igazán, miről mesél a kezük. Bár kivétel erősíti a szabályt első könyvem után egy egész focicsapat keresett föl, pedig róluk azt mondják, férfiak ugyebár.

– Árulkodó a kézfogás és a kéztartás is?

– Hajaj! Indiában különösen nagy kultusza van a kézhordozásnak, a kézmozgásnak, az úgynevezett mudráknak, amikkel azt tudják kifejezni, amit szavakkal képtelenek elbeszélni. Buddha szobrain sem mindegy, hogy miként tartja a kezét. De ott az indiai köszöntés, a namaszté, amikor tenyerüket összeillesztve hajolnak meg, amely azt jelenti, az én szívem és a te szíved egy – légy üdvözölve. Az európai kultúrában a kézfogás helyettesíti ezt az aktust. Többnyire ebből alakítjuk ki véleményünket, akarva-akaratlanul következtetünk az illető ember személyiségére. Királyhegyi Pál írta 1936-ban a Pesti Naplóban: „Van, aki felajánlja undok, nyirkos kezét, odatartja, hogy meg kell fogni, de ő maga az egész operáció alatt passzív marad, olyan érzést keltve az emberben, mintha döglött halat szorongatna a kezében. Vannak hercegnők, kik úgy megszorítják az ember kezét kézfogás ürügye alatt, hogy hetekig nem lehet elfelejteni a szívességüket…Vannak okos, kedves megbízható, hűsítő keskeny, sápadt női kezek, amihez hozzáérni boldogság, mennybemenetel, vannak édes anyakezek, amikre olyan jó leborulni néha, vannak  izmos, felemelő baráti kezek, amikhez közeledni, amiket megszorítani jutalom, vannak testvérkezek, amiknek kísérteties hasonlósága megborzongat, vannak kezek, amiket nagyon lehet szeretni.”

– Ezek szerint, ha ránézel egy kézre, tudod, milyen emberrel állsz szemben?

– Többnyire igen. Ha egy vitaműsort nézek a televízióban, férjemnek az első néhány perc után megmondom, milyenek lesznek a vita résztvevői.

– Csak a kéztartásból?

– A kéztartás nagyon fontos, a gesztikulálás is, de a döntő a hüvelykujj! Amit én analizálok, az nem elsősorban a tenyér vonalaira és dombjaira korlátozódik. A hangsúly a kézen van. A bőr színe és tapintása, a köröm formája és nagysága, a hüvelykujj és a kisujj vizsgálata a döntő. A kínaiak egy egész rendszert dolgoztak ki a hüvelykujj elemzésére. (Ezért megoldhatatlan az elemzés számomra akkor, amikor valaki hüvelykujj nélküli fénymásolatot vagy fényképet küld a szerkesztőségbe.) Csak ezek után térek rá a hagyományosan tenyéranalízisnek nevezett módszerre, mert én nem jósolok. Engem a személyiség érdekel. Egyetértek dr. Ranschburg Jenővel, aki azt nyilatkozta egyszer: „Létezik a tenyértudomány, csak nem a jövőjét lehet belőle megmondani az egyénnek, hanem a jelenét és a múltját. Olyan értelemben, hogy ki o, milyen jellemző vonásai vannak, hiszen az ember a tenyerével, a szemével és a bőrével érintkezik a világgal.”

– Amikor megkapod tőlünk egyik olvasónk kezének fénymásolatát vagy fényképét, hogyan állsz neki a munkának?

– Először is megnézem, benne van-e a borítékban mindkét kézről való kézfej- és tenyérmásolat, szerepel-e a születési dátum (év, hónap, nap, mert ezt sokan elfelejtik). Ha jó esetben minden megvan, nagyítót kerítek, és hosszas bogarászással megállapítom, hogy a hét kéztípus közül melyikbe tartozik az illető, milyen betegségre utaló jeleket találok, milyen személyiségjegyekről árulkodnak az ujjak, főleg a hüvelykujj, mint mondtam, meg a kisujj. Férfi olvasók! Ha egy nőnek, különösen hosszú a kisujja, gondolják meg, hogy összekötik-e vele az életüket, mert az a hölgy kötekedő, bogaras házisárkány lesz, annyi bizonyos. Fontos a köröm és az ujjközök vizsgálata is. Ezeket a megfigyeléseket leírom, ami általában egy napot vesz igénybe, Másnap összedolgozom az anyagot, megvizsgálom, nem ütik-e egymást az állításaim. Ahol két-három megerősítést is kapok az a jegy biztosan nagyon jellemző az emberre. Ilyenek például: ha valaki kétszínű, idealista, önző, smucig vagy költekező, de azt is, ha hajlamos a miszticizmusra.

– Aki kezébe veszi most megjelent könyved, maga is képes lesz kézanalízist készíteni?

– Természetesen sokat számít a rutin is. De mindenképpen hasznos annak, aki többet szeretne tudni a kéz rejtelmeiről. A szakirodalomból több olyan értelmezésről is írok, amelyek valószínűleg igazak, de én még nem tudtam bizonyítani azokat. Ilyenek például a cukorbetegségről vagy hajhullásról írottak. De biztos vagyok a Down-kór és a köszvény leírásában például. Gyerekkezek vizsgálatakor (…) hasznos az analízis, hogy megállapítsuk, mire lesz alkalmas gyermekünk.

– Most végre pihenhetsz egy kicsit?

– Készülnek az új könyveim. Az egyik szeptemberben jelenik meg. Címe: a „Titokzatos számok”, amely a numerológián kívül feltérképezi azt is, milyen mitológia tapad a számokhoz. És készül egy csodaszép, de igen veszélyes utunkról szóló, Iránt, Pakisztánt, Indiát, Indiát bemutató útikönyvünk is.”

További olvasnivaló

Halva, halvá, halava

A halva (helyes kiejtéssel halvá) az édes vagy édesség jelentésű arab szóból származik. Közép-keleten annyira népszerű desszert, hogy szinte minden banketten, ünnepi eseményen felszolgálják. Ez a mézből, vajból, lisztből és...

Folytatás...

Mit jelentett az esküvői ing ajándékozás…

Kedves Erzsébet!A nagymamám mesélte, hogy az ő idejében még az volt a szokás, hogy a házasságkötés előtt a menyasszony jegyinget ajándékozott a vőlegénynek. Mit jelképezett ez, mi lehetett e tradíció...

Folytatás...

Tizennyolc, az élet és az Amida áldásain…

A tizennyolcas szám, mely már a Kolumbusz előtti Amerika időmérésében megjelenik, a nyugati világ számára is kiemelt jelentőséggel bír. Ez elsősorban a kört (vagy teljesszöget) leíró 360-as számmal való kapcsolatával...

Folytatás...

Rizsbabonák

A rizsről szóló babonák elsősorban Ázsiában honosodtak meg, a rizsfogyasztó országok embereinek képzetében születtek és terjedtek el a világ más tájain is.  Ázsiában a rizs a termékenységet, a bőséget és...

Folytatás...

Törökország, Bulgária és Kis-Jugoszlávia…

    Már jócskán délutánra jár az idő, mire magunk mögött hagyjuk a türkizzöld Márvány-tenger szemet nyugtató víztükrét. Trákia hullámos táján, Edirnén át a bulgár határhoz iparkodunk. Ezen az útszakaszon végre csillapodni...

Folytatás...

Kínai hiedelmek az őszibarack fájáról, g…

Az őszibarackfa (tao 桃) - a gyümölcsét, magját, virágát, fájának ágait és leveleit is beleértve - már ősidők óta megkülönböztetett figyelemnek örvend és rituális szerepet játszik Kínában. Bármelyik más növénynél...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom