A+ A A-

A Kárttikeja fiziognómiai rendszer lényege

  • Közzétéve itt: Hindu tenyérjóslás

Az évezredes hagyományokban gyökerező indiai hit szerint a jövőt nem lehet irányítani, de a jövendölt rosszat bizonyos fokig lehet enyhíteni. Az emberek ezért tartják fontosnak sorsdöntő események előtt kikérni az asztrológus, és/vagy a tenyérjós véleményét. Például, ha valakinek azt mondják, hogy 40 éves korában súlyos betegség vár rá, akkor az illető személy a 40. életévéhez közeledvén felkeresi a bráhmint, aki megmondja neki, mit kell tennie. Ez lehet böjt, vagy adomány a szegényeknek, lehet bizonyos ideig tartó meditáció, vagy valamilyen szakrális cselekedet. Ezek a cselekvések a hit szerint kielégítik vagy könyörületre késztetik a betegséget okozó bolygót.

Indiában az emberek mindig valamilyen speciális kérdéssel fordulnak a tenyérjóshoz; elsősorban a gazdaggá válás, házasság, gyerekszülés (nemzés), egészség stb. indokaira, okaira keresnek választ. Ám kizárólag a tenyérből ritkán lehet helyes választ adni, ezért a Kárttikeja rendszert követő tenyérjósnak egyéb követelménynek is eleget kell tennie, tanulmányoznia kell a jóga tudományában előírt szabályokat és vezérelveket; jártasnak kell lennie a lélegzet vizsgálatában; helyesen kell értelmeznie és magyaráznia a törekvéseket, a célokat; szakértőnek kell lennie az előjelek ismeretében; meg kell tanulnia a szokásokat és a történelmet; szigorúan követnie kell az igazságot; megnyerően kell viselkednie; egyaránt vizsgálnia kell a részt és az egészet; jó asztrológusi ismeretekkel kell bírnia; és jól kell alkalmaznia tiszteletreméltó mesterétől, a gurujától alaposan elsajátított háth szamudrika sásztrát.

A Kárttikeja irányelvek szerinti tenyérjósnak helyesen kell értékelnie a testen található külső jeleket is, ezért a komplex fiziognómiai vizsgálatban a kéz analizálásán túl az élettartam megállapítása; a test magasságának, egyes testrészek milyenségének vizsgálata; a bőr, a lélegzet megfigyelése is szerepel. E fiziognómiai rendszer alapján az emberi testrészek közül ötnek hosszúnak, négynek rövidnek, ötnek simának, hatnak magasnak, hétnek vörösnek, háromnak mélynek és háromnak szélesnek kell lennie. Úgy tartják ugyanis, hogyha ezek a testi feltételek megfelelnek a követelményeknek, akkor az adott ember jelei ideálisnak, sőt dicséretesnek mondhatók.

Néhány szempont a bonyolult Kárttikeja fiziognómiai rendszerből, ami szerint a különböző testrészeket és testjeleket a tökéletesnek tartott arányokhoz viszonyítják:

  • az öt hosszú testrész: a kezek, a szemek fehérje, az arc, az orr és a mellek közötti távolság
  • az öt sima testrész: az ujjpercek, a haj, a fogak, a körmök és a bőr, amelyek hosszú életűvé teszik a férfit
  • a hat magas testrész: a derék, a has, a mell, az orr, a vállak, a homlok, amelyek akkor eszményiek, ha valamennyi kimagaslik
  • a hét vörös színű testrész: a tenyér, a talp, a szemek, a körmök, az íny, a nyelv és az alsó ajkak
  • a három mély jellemző: a lélegzet, a jellem és a köldök. Noha a nagy és mély lélegzet értékes, de a vitalitás, ami összefüggésben van az életerővel, az életrevalósággal, az elevenséggel, még a lélegzetnél is fontosabb
  • a három széles testrész: a mellkas, a homlok és a csípő. A széles mellű férfi jómódra számíthat, a széles homlokú személy "király a királyok között", vagyis vezető egyéniség; a széles csípő vagy hátsórész pedig sok gyereket és feleséget feltételez
  • a fej alapvető részei: az arc, az orr, de a szemek a leglényegesebbek. A csillogó szemek nagy családi boldogságot jeleznek
  • a ragyogó fogak a különleges ételek élvezetét szimbolizálják.
  • a vöröses bőrszín gazdagságra, a fehéres bőr szolgaságra utal. Az arcszín akkor a legkívánatosabb, ha a bőr olajosan csillogó
  • a testen lévő szimpla szőrgyökerek magas méltóságú embert; a dupla szőrgyökerek tanult embert; a háromszoros vagy négyszeres szőrgyökerek rövid életű embert jelképeznek
  • a puha, munkához nem szokott kezek, és a járáshoz túlságosan karcsú lábak gazdag személyre utalnak, a nagy lábak tartós kényelmet, a jóformájú lábak pedig valamilyen jármű birtoklását mutatják.

További olvasnivaló

Medárd

Szent Medárd (456 körül – 545. június 8.) nemesi családban született a pikárdiai Salency-ben. Apja a frank Nectardus, anyja a gall-római Protagia volt. Már gyermekkorában kitűnt intelligenciájával és a...

Folytatás...

Kétszersült tortácska - gyümölccsel…

Az olaszországi Vareseben vettünk egy csomag finom kétszersültet. Annyira ízlett a kissé sós ropogtatnivaló, hogy a rágcsálásával nem győztünk betelni. Ezért utunk második állomásán, a félsziget közepén fekvő Gubbioban szinte...

Folytatás...

Srinagar másik arca

Ali észak felé bökve közli, hogy ott áll Burzihama, vagyis az öreg műemlék, s mellette a Gupta korból származó romok. A Salimar- és a Niszat kert között a Gupta...

Folytatás...

Etelka kézelemzése

A képeken látható kezek a spatulás (más néven praktikus) kéztípusba sorolhatók, ugyanis a tenyér az ujjakkal szabályos négyszöget alkot. Az ujjvégződések ásószerűek, spatula formájúak. A hüvelykujj feltűnően nagy. A...

Folytatás...

Sebességbajnokok a rovarvilágban - fö…

A keringőbogár-félék családjának tagjai az egyik legügyesebb képviselői a több mint egymillió fajt számláló rovarvilágnak. Azon kevés élőlény közé tartoznak, melyek - mivel repülni, mászni és úszni egyaránt jól tudnak...

Folytatás...

Nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszomb…

A katolikusok húsvét előtti hetet nagyhétnek nevezik. A keresztény hívők ekkor emlékeznek a megváltásra. A 4. században élt alexandriai Atanáz, valamint a 367-ben Constantia egyházi elöljárójának megválasztott Epiphanosz püspökök...

Folytatás...