A+ A A-

Az indiai fiziognómia és kiromantia eredete

  • Közzétéve itt: Hindu tenyérjóslás

Ellentétben a nyugati világgal, amely a tenyérjóslást babonának tartja, Indiában a kéz- és a testjelek vizsgálatát mindmáig komoly tudománynak tekintik. Az indiaiakat már jóval az időszámítás előtti időkben foglalkoztatta a tenyér vonalainak tanulmányozása, s noha a kézjóslás eredete tisztázatlan, feltételezhető, hogy a kiromantia szülőhazája India. A hinduk több ezer éves Védáiban utalás található a test- és kézjelek megfigyelésére. Az ősi szent írásokból kiderül, hogy az ember külső megjelenésének vizsgálatával foglalkozó fiziognómiai tudomány, a szamudrika sásztra részeként indult önálló fejlődésnek a tenyérolvasás, a háth szamudrika sásztra.

A fiziognómia megalapítójának Szamudrát, a tengerek istenét tekintik, aki egy óind legenda szerint, miközben az égi tengerekben az ezerfejű Sesa kígyóisten hátán Visnu isten hitvese, Laksmí társaságában a jóga-meditációt élvezte, lejegyezte az isteni pár testén lévő szerencsés jegyeket avégből, hogy azok útmutatásként szolgáljanak az emberiség számára. A kezdeti irányelveket később olyan bölcs risik rendszerezték és fejlesztették gyakorlati tudománnyá, mint Nárada, Laksaka, Varáha, Mandavja és Kárttikeja. A testen fellelhető kedvező jegyeket a szerencse előjeleként értelmezték, a hiányukból viszont baljóslatú történésekre, problémákra, nehézségekre következtettek.

A filozófiai rendszereket megalapító risik munkásságának köszönhetően alakult ki az indiai tradícióban a jó és a rossz előrejelzésének nyolcfajta módszere. Ezek az anga (végtagok), a szvapna (álmok), a szvara (hang), a bhumi (attitűd), a vjandzsana (a testen található jelek), a laksana (ómenek, rossz előjelek), az utpatha (a véletlenszerű természeti jelenségek, mint például a földrengések), valamint az anthariksha (tér) gondos tanulmányozása. Közülük azonban - amint azt a felsorolásban elfoglalt első helye is jelzi - az anga örvend a legnagyobb megbecsülésnek. A végtagok közül ugyanis a kezet tartják a legfontosabbnak, jelentősége még a fejen is túltesz. A régi indiai bölcsek a kézre vonatkozó ismereteket három eszköz segítségével: a megfigyelés vagy szemrevételezés (darsana), a tapintás (szparsana) és az elemzés (vimarsana) gyűjtötték össze.

Jóllehet e könyv a Kárttikeja rendszert követi, azonban kizárólag csak a kézre, mindenekelőtt a tenyérre vonatkozó ismereteket tárgyalja. Ez a fajta tenyérjóslás elsősorban Dél-Indiában terjedt el, különösen kedvelt a Malabár- és a Kovalam-parton, ahol ma is sokan gyakorolják. A Kárttikeja szisztéma szerint Isten a Dharma (erkölcs, hit, vallás) és az Adharma (erkölcstelenség, hitetlenség, vallástalanság) következményeit minden egyes ember esetében a testen található vonalak segítségével állítja reflektorfénybe. Mivel a kéz kitüntetett szerve a testnek, ezért a tenyér vonalai mint elsődleges indikátorok, speciális jelentősséggel bírnak. Ebből adódóan a hibátlan tenyérvonalak kedvező eseményeket, míg a hibásak az ellenkezőjét jelzik.

További olvasnivaló

Szalutáció, üdvözlés

A kézfogásról - melyről az alábbiakban is szó lesz - egy korábbi cikkemben már írtam, és a Tenyerünkben a jövő? c. könyvemben hosszabb összefoglaló is olvasható, ezúttal elsősorban az üdvözlésről...

Folytatás...

Pakisztán - Carnet-ra várva Iszlámáb…

  Nagyobb térképre váltás   Kényszerpihenőnket töltjük Iszlámábádban. Már több mint két hete várakozunk a továbbutazáshoz szükséges dokumentumra. Napjában többször is „imába foglalom” a három követséget (az iránit, a pakisztánit és az indiait)...

Folytatás...

Haszt Szamudrika Sasztra

  Indiában a haszt szamudrika sasztra, vagyis a kézolvasás a szamudrika sasztra, az emberi testrészek vizsgálatával foglalkozó fiziognómia részeként indult önálló fejlődésnek. A hinduk a jó és a rossz előrejelzésére nyolcfajta...

Folytatás...

Március

  A hónap különféle elnevezései Márciusi idő- és termésjóslások Március eleji népszokások Szent Kázmér Strinennia ünnepe Negyven Szentek Farvardigan (Mukhtad) Szent Gergely Sándor, József, Benedek Gábriel arkangyal Gyümölcsoltó...

Folytatás...

A három arczóna

Az emberi arc horizontálisan három régióra vagy arczónára osztható. Mivel ezek nagysága, illetőleg egymáshoz viszonyított mérete sok mindent elárul személyiségünkről, értékrendünkről, az igazi énünkről, ha valakivel hosszabb távú kapcsolatot -...

Folytatás...

Június

Az első nyári hónap a rómaiaknál még csak 29 napból állt, és a tíz hónapos évükben a negyedik volt a hónapok sorában. Csak Julius Caesar naptárreformját (i.u. 46) követően vált...

Folytatás...