ZAFÍR
Az égszínkék átlátszó vagy áttetsző zafír tulajdonképpen a korund (alumínium-oxid) természetes változata, melyet kb. az i.e. 8. század óta használnak ékkőként. A zafír a megfontoltság és bölcsesség köve. Mágikus képességekkel ruházza fel viselőjét. Segíti az elme tisztaságát. Védelmez a szemmel verés ellen. A királyi, tekintélyes személyiségeket megvédi az ellenségtől. Oltalmazza a szüzeket. Elősegíti a szerelmet és a boldogságot. Csak akkor tartja meg az eredeti színgazdagságát, ha viselője szerelmes valakibe.
Sok esetben önkívületi állapotot válthat ki. Képes elpusztítani a pókokat. A gonosz jelenlétében elhomályosodik. A fehér zafír oltalmazza az utazókat, és ha asszony viseli, megóvja az erkölcsösségét. Bölcs gondolkodásra késztet.
A leghíresebb a kasmíri zafír. Az indiaiak nem hordanak zafírt, mert rossz ómennek tartják, csak azoknak ajánlják viselésre, akiknek összhangban van a csillagképével. Indiában úgy vélik, hogy a sötét tónusú zafír viselete csak akkor hatásos, ha az illető a Szaturnusz jegyében született, ebben az esetben a zafírt kék anyagba csomagolva kell hordani, eközben gyakorta füstölni kell illatos pálcikákkal. Ebben az esetben a kő viselője nemsokára érezni fogja a zafír jótékony hatását. Azt mondják, hogy aki akkor született, amikor az őszi levelek zizegnek a szeptemberi szélben, egy apró kis zafírt kell a homlokára ragasztania. Az megóvja a rossz közérzettől, ki fogja gyógyítani a téves eszmékből.
Gyógyhatásai közül: megszűnteti a fejfájást, tisztítja a fejet. Védi a látást és segíti az idegen testek eltávolítását a szemből. Erősíti és stimulálja a szívet. Immúnissá tesz a fertőző betegségekkel szemben. A Szaturnusz szülöttjeinek, a Baknak és a Vízöntőnek érdemes sötét tónusú zafírt viselnie. Hordhatják még a Halak, a Bika, a Mérleg emberek.
Álomban zafírt látni, kellemetlen látogatókra utal.
{/cikk} {cikk-cim}Z{/cikk-cim}ZÁR
Lásd: halál
ZARATHUSZTRA
Lásd: három
ZÁSZLÓ
A zászló rendszerint szögletes, főként téglalap alakú, általában színes és jelképes ábrázolással díszített vagy felirattal ellátott szövet, közösségi és harci jelkép, politikai emblémaként több személy vagy csoport összetartozását fejezi ki.
A zászló és a lobogó között az a különbség, hogy amíg a zászló rá van erősítve a zászlórúdra, addig a lobogót a rúdon zsineggel vonják fel és le.
A zászlóhasználat már i.e. 12. században elterjedt Kínában és Indiában, míg Egyiptomban és Asszíriában csak i.e. 3. század végétől. A föníciaiak és a görögök hajózásnál használták. A pápa gyakorta megáldotta a hadizászlókat. A csaták során a zászló mutatta a vezér helyét, kijelölte merre megy a menet, eligazította az egyazon alakulatok gyülekezési helyét. A hadban állók a zászlónak természetfölötti tulajdonságokat tulajdonítottak, feltételezték, hogy a zászló a sereget nemcsak lelkesíti, hanem védelmezi is. A zászló ellenséges kézbe kerülése a katonák szemében a megsemmisülést, a vereséget jelentette.
Nálunk Géza fejedelemnek fekete-vörös, turulmadaras zászlaja volt, Imre uralkodása idején terjedt el az ún. Árpád sávos, vörös-fehér zászló. Mint harmadik szín, a zöld a 17. században jelent meg, III. Mehmed szultán adományozta Báthory Zsigmondnak. A ferences szerzetes, apát, matematikus, filozófus, Martinovics Ignác (1755-1795) javasolta a piros-fehér-zöld színek sorrendjét, elsőként így József nádor felesége viselte. Zászlónkat történelme során sokféle címer díszítette.
A zászló színeivel, alakjával és ábrájával jelezhet országot, nemzetiséget, megyét, várost, települést, egyházat, uralkodót, rangot, intézményt, céget, pártot, sportegyesületet, iskolát. A zászló színével kifejezhet gyászt fekete színével, békés szándékú megadást, fehér színével. A vörös a mentők zászlója, a sárga színű zászló vesztegzárra utal. A keresztényeknél a feltámadás jele a vörös keresztes, hosszú fehér zászló.
Amerikában annyi a zászló, mint égen a csillag. A zászlón lévő ötven csillag a jelenlegi tagállamok számára utal, a tizenhárom sáv pedig az alapító államok száma. Az amerikai zászlót nagy becsben tartják, szinte természetfölötti erővel és tulajdonságokkal ruházták fel, és rengeteg kitétel vonatkozik rá. A zászlót soha senki és semmi előtt nem hajtják meg; semmilyen zászló nem lenghet magasabban; az egyenruhás katonáknak tisztelgéssel kell köszönteniük; a gyász jeléül harminc napra eresztik félárbocra; a koporsóra borított zászló csillagainak a fej felöl, a bal oldali részen kell lenniük; a zászlót sohasem eresztik le a sírba.
Köznapi ember ruháján nem viselheti, kivéve a sportolók sporteseményeken és az egyenruhások, ebben az esetben a csillagos résznek a test szív felöli oldalán kell lennie.
Nemcsak tilos, de balszerencsét hoz: ha a zászló hozzáér a földhöz; ha nem kézzel, hanem gépben mossák ki; ha reklámcélokra használják; ha rajzolnak rá, vagy ha fényképezik.
Zászlóval álmodni, ha az álmodó viszi, tekintélyt jelez; ha messziről látszódik, zavaros időt jelent.
ZELLER
Lásd: zöldségfélék
ZÉRÓ
A számmisztikában a zéró jelképezi az örökkévalóságot, a mérhetetlen nagyságot, a végtelen univerzumot, szimbolikája a teremtés előtti őslétezés kozmikus tojásának, melyből létrejött, kialakult a világmindenség. Ugyanakkor felfogható a zérus egy önmagába visszatérő, zárt görbének, vagy egy saját farkába harapó kígyónak is, ebben az esetben már korlátot, bezártságot, körbejárást, behatároltságot, megszorítást, befejezetlenséget, tökéletlenséget jelent. A zéró tehát egyidejűleg tud határtalan nagynak, óriásinak és rendkívül kicsinynek, atominak mutatkozni, végül is ezzel a képtelen ellentmondásosságával lett az univerzális paradoxon reprezentánsa. A zérus önmagában csupán egy értéktelen jel, nem jelent semmit, sőt az a szám sem változik meg, amelyhez egy nullát hozzáadunk, vagy elé egy nullát írunk. Ha viszont a szám után tesszük e jelet, majd ehhez újabb nullákat írunk, egyre nagyobb értékű számokat kapunk.
Mivel a számok a zérustól haladnak előre, hogy aztán ismét a semmiben oldódhassanak fel, a zérust gyakran ábrázolják egy olyan körrel vagy mágikus gyűrűvel, amelyben egyesül a kezdet és a vég kapcsolódása, kötődése révén, ily módon mindennek az alfája és az ómegája. Aki Egyiptomban varázsgyűrűt viselt, annak különleges hatalmat tulajdonítottak. Az okos Salamon király is gyűrűjének köszönhette bölcsességét, amely megkülönböztető jelvényként bensőséges kapcsolatát mutatta az Istennel.
ZOHÁR
Lásd: kabbala, kéz
ZOKNI
Lásd: karácsonyi ajándékozás, ruházat
ZÖLD
Lásd: színek
ZÖLDSÉGFÉLÉK
A különböző zöldségfélék közül a hagymára találunk utalásokat már a Bibliában; a fokhagymát a görögök és a rómaiak szerelmi ajzószerként és gyógyításra használták, vele gyógyították az ekcémát, a fogfájást és a kígyómarást; a póréhagymát az angolok a szegény emberek spárgájának hívják; Julius Caesar (i.e. 100-44) a falloszt szimbolizáló spárgát vajjal fogyasztotta; a sárgarépa a középkorig lila színű volt, a karfiol pedig mindössze teniszlabda nagyságú. A Dél-Amerikából származó kukoricát az indiánok, mint "az első anyát és apát, az élet forrását" említik, az aztékok kukoricaültetési rítusok keretében emberáldozatokat mutattak be a "kukorica" istenségnek. A sütőtököt az Egyesült Államokban a hálaadás napján fogyasztják, amikor jó termésért fohászkodnak. A paradicsom levelei nagyon mérgezőek; a leveles saláták álmosító hatásúak, gyógynövényként álmatlanság ellen hatnak. A rucola (borsmustár) magját vágykeltő hatása miatt, a görögök az óriás falloszú Priaposznak, termékenység istenének a szobra köré ültették.
A szerelmi vágy felkeltésére az egyiptomiak a retekre, az olaszok és a franciák a paradicsomra, a burgonyára és a padlizsánra esküdtek. A rómaiak majd később az angolok, különösen Erzsébet királynő (1533-1603) korában, a zöldségeket (articsóka, répafélék, spárga, zeller, hüvelyesek, zeller stb.) remek ajzószerként használták, szexualitást fokozó hatásáért termesztették. Fennmaradt Empedoklés (ie. 484-424) híres görög filozófus, vallási tanító és orvos, nemzőképtelenség elleni elixírje, ami tartalmaz: csipetnyi zsázsát, édes vöröshagymát, földimogyorót, őrölt borsot és nárdus olajat, ezt az elegyet vacsora előtt kellett elfogyasztani. Az articsókáról a francia királyné, Medici Katalin (1519-1589), orvosa, Nicolas Venette azt állította, hogy sok energia és sok spermium nyerhető általa, a franciák az articsókát manapság is szerelmet fokozó szerként fogyasztják, amely nemcsak a férfiak nemzőszervére, hanem a női genitáliákra is pozitívan hat.
A zellergyökér vágykeltő hatása közismert, úgy tartják, hogy a zellersaláta szerelemre gyújt, erősíti a férfiak nemi erejét. A nyers növény pedig energiát és egészséget kölcsönöz fogyasztójának. Az augusztusban elfogyasztott uborka viszont emésztési problémákat okoz, a rákövetkező télen pedig gyakori meghűlésekre és belázasodásokra figyelmeztet.
ZUHANÁS
Lásd: álmok
ZULU HIEDELMEK
A Dél-Afrikában élő zulu törzs tagjainál a többnejűség terjedt el, a feleségek életkor szerinti besorolásban élnek, az asszonyok élén a „nagy feleség”, a fiúörököst szülő anya áll. A zulu elnevezés jelentése, közös erőfeszítés, valamilyen közös cél érdekében. Vallásukban nagyra becsülik őseiket, azok szellemeit.
A helyi szellemek iránti tiszteletüket, úgy fejezik ki, hogy számukra nagy kőhalmokat emelnek. Ha utazásra készülnek, és azt szeretnék, hogy sikerrel járjanak, a kőhalomra követ tesznek, amelyet ceremoniálisan a bal lábukkal vesznek fel, majd a jobb kezükbe átvéve, ráköpnek, mielőtt a halomra helyeznék.
A zulu emberek nagyon félnek a különböző természeti jelenségektől, különösen a nyári zivataroktól. Vihar előtt kimennek a szarvasmarha karámhoz, összetörik menedékhelyüket, füvet égetnek és könyörögnek a szellemekhez, hogy mentsék meg a krált (így nevezik a szúrós, tüskés sövénnyel elválasztott területüket). Elképzelésük szerintük, a villámokat a szellemek irányítják. Ha egy emberbe, vagy egy állatba csap a villám, azt úgy tekintik, hogy ez a szellemek kívánságára történt. A villámcsapás áldozatául esett ember részére nem tartanak gyászceremóniát vagy temetési szertartást, a villám sújtotta szarvasmarhát, vagy más állatot nem eszik meg, csak elföldelik, azt a fát, melybe villám csapott semmilyen célra nem használják fel.
A zuluk, félelmetes lénye a tokoloshe, hasonlatos a vuduk zombijához. Félelmetes lénynek tartják, azt mondják, hogy a tokolosheket a varázslók emberi halottakból kreálják. Kivájják a holttest szemét, kitépik a nyelvét, majd egy vörösen izzó rudat nyomnak keresztül a koponyáján, aminek következtében az egy fiatal gyermek méretére zsugorodik össze. Miután varázsport fújnak a szájába, mestere parancsára életre kel. A zuluk kalyibáikban ágyaikat gyakran állítják téglákra, hogy a tokoloshe el ne érhesse őket, és nem válaszolnak, ha éjszaka kopogtatnak az ajtajukon.
A zuluk nem hisznek a végzetben, számukra minden eseménynek valamilyen oka van. A rossz eseményeket a boszorkányok mesterkedéseinek tudják be, akiket le kell leplezni, és kínpadon kell halált szenvedniük a törzs java érdekében. Valaha nemcsak őket, hanem családtagjaikat is kivégezték, a vagyonuk pedig a törzsfőnökhöz került. A nagy gazdagság „magas helyezést” jelentett a következő leleplezési listán, ezért a szegénység hosszú életet biztosított.