A+ A A-

Liszt Ferenc keze

  • Közzétéve itt: Ismert emberek kézelemzése


 Liszt Ferenc kezeiLiszt Ferenc (1811-1886) magyar zongoraművész és zeneszerző, ahogy a korabeliek jellemezték virtuóz, mágus és próféta. Zenei tehetségéhez társult előnyös külseje, személyes varázsa, ami szinte megbabonázta az embereket. A zongorajátékban valósággal vonzották a technikai nehézségek, virtuozitását sokan keze felépítésének tulajdonították. Jobb kezéről még életében gipszmásolatot készítettek, mely most a Liszt Múzeumban, Weimarban - a Marienstrasse 17. alatt - látható. A gipszöntvényen az ujjak - bár kétségkívül karcsúak - egyáltalán nem tekinthetők szélsőségesen hosszúaknak. Az egyetlen, amiben különbözik Liszt keze a normális kezektől: az ujjak közötti összekötő szövetek hiánya. Valószínűleg ez magyarázza, hogy nem okozott számára problémát a nagyobb hangközök átfogása. Személyiségéről, különösen a kezének jellemzőiről azonban sokkal részletesebb és színesebb képet kaphatunk a Pulitzer-díjas amerikai zenekritikus, Harold Charles Schonberg (1915-2003), egy korabeli riportot is felidéző írásából:

„Liszt idős korára intézmény lett. Állandóan ifjú zongoristák, zeneszerzők, újságírók, talpnyalók és rajongók serege vette körül. Alkalmanként fellépett, és még mindig megvolt a képessége, hogy megőrjítse hallgatóságát. Sem kora, sem őszbe csavarodott haja, sem az arcán elszaporodott szemölcsök nem tudták elhalványítani a benne élő lánglelkű szerelmest. A nők változatlanul vonzódtak a nagy emberhez, és szép kis botrány kerekedett belőle, amikor tanítványa, a gazdag Olga Janina („a kozák grófnő”) megpróbálta előbb őt, aztán önmagát lelőni.  A magánélete örökös téma volt. A pletykára éhes világ mindent érdekesnek talált, aminek köze volt hozzá. Külön figyelmet szenteltek a legnagyobb zongorista kezének. Gipszlenyomatok készültek róla, a tanítványai pedig költeményeket írtak róla prózában. Az általános vélekedés szerint óriási keze volt, ami nem igaz, csak egy decimát tudott kényelmesen átfogni. Ahogy a fejszakértők a dudorait, a tenyérszakértők a kezét akarták megvizsgálni, és ez utóbbit egy amerikai hölgy, Anne Hampton Brewster, meg is tette. Riportban számolt be róla a Philadelphia Evening Bulletin 1878. március 22-ei számában. Nem érdektelen felidézni egy részletét:

«Milyen jól igazolják Desbarolles elméletét az ünnepelt művész keze és ujjai! A kép vegyes, vagyis az ujjak többfélék. Az egyik gömbölyded, a másik lapos vagy kiszélesedő: igazi művészkéz, mert jelzi a formát és a tartalmat. A tenyerét sugárirányú barázdák borítják, ami zaklatott, eseménydús, szenvedéllyel és érzelemmel teli életre vall, de az Apolló- és Mars-ujján lévő filozófiai és anyagi csomók és a mutatóujj középső ízületén túlnyúló, csodálatosan hosszú hüvelykujján látható következetesség és akarat azt mutatják, hogy ez a rendkívüli ember milyen jól tudott uralkodni az ösztönein és a vérmérsékletén. A tenyérszakértők szerint önuralmát a tenyér - nála kissé életlen - vonalai jelzik. Emelkedett és nemes jelleme, komoly, szigorú munkája és tanulmányai elhalványították viharos ifjúságának nyomait, és idős korára egy fennsíkra ért, melyen derű és béke honol. Az életvonala a legerősebb, amit valaha láttam, és számtalan vonal indul ki a Jupiter-dombról. Figyelemre méltóak az ujjai. Jupiter- és Szaturnusz-ujja szögletes; a gyűrűs vagy Apolló-, illetőleg a kis, avagy Merkúr-ujja kiszélesedő, lapos és széles. A Jupiter-ujj második ujjperce hosszabb az elsőnél, ami becsvágyra vall. A Szaturnusz-ujj csupa göb. A jobb kéz Apolló-ujján egy szemölcs van. Mindkét kéz kisujja roppant erős; mintha vasból lenne, olyan az ujj ízülete. Az Apolló-ujj ízülete nagyon erősen kifejlett. A Szaturnusz-ujj ízülete olyan, mint egy forgópánt. Az Apolló-ujj tövétől végig az ujjperceken egy vonal húzódik, roppant erőteljes, ami nagy elismertséget jelent.»”

[Az idézet forrása: Harold C. Schonberg: A nagy zeneszerzők élete, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006]

További olvasnivaló

Irán - A nyakkendő idegen az iszlámt…

Nagyobb térképre váltás   Jó minőségű, kétsávos úton, kisebb falvakon megyünk keresztül. Őrünk csendes, csak fársziul beszél, szerencsére még a sah idejéből megmaradt angol nyelvű információk alapján egyelőre kiválóan tájékozódunk. Az egyik...

Folytatás...

Kalandom a bórral

A megszokott patikámban egyszer megkérdeztem, árulnak-e a bórt. A bór hallatán a gyógyszerész furcsán nézett rám, mert rólam, mint törzsvevőről nem feltételezte, hogy borissza lennék. Én is furcsán néztem rá...

Folytatás...

A könyv címszavai

Legújabb könyvem - melyet férjemmel közösen írtam - a mítoszok, vallások, néphiedelmek, babonák világába kalauzolja az olvasót. Közel hároméves munka eredménye a mű, amely néprajzi és mitológiai elemeket is feldolgozva...

Folytatás...

Ráncok a száj körül

A homlokon található barázdákról, redőkről és jelentésükről, valamint a szemek külső sarkában megjelenő, sugárszerűen szétterjedő apró vonalkákról, melyeket szarkalábaknak neveznek, már korábban részletesen írtam, ezúttal az életkor előrehaladtával száj körül...

Folytatás...

Madárbeszéd, madárdal - kommunikáci…

„(…) nemsokára, hogy a nap a Bak jelébe lép s a téli mélypont után ismét emelkedni kezd, január első napjaiban, a cinke szólal meg először. Van úgy, hogy a napfényre...

Folytatás...

Mario drágakövei, Siva jéglingamja

Szusszanásnyi időnk sem marad, Husszein az ebédlőasztal felé csalogat. Az ebédnél felszolgált étel most sem szerez különösebb örömet, de éhes gyomrom nem válogat, beéri azzal, ami van. Attila viszont...

Folytatás...