A+ A A-

Rendellenes vonalak a tenyéren III. – A Suwon-redő

  • Közzétéve itt: A tenyér vonalai


A Suwon-redő története még meglehetősen rövid, hiszen csak 2010 nyarán számoltak be felfedezéséről koreai kutatók, miután egy elég nagy - 3532 férfi és 1664 nő kezét tartalmazó - tenyérmintát értékeltek. Kutatási eredményük lényege, hogy a Simian-vonal (majomredő) és a Sydney-vonal mellett egy harmadik szokatlan kézvonal-formáció is létezik, mely nevét onnan kapta, hogy e vonalvariáns azonosítására Suwon városában került sor. A felfedezésükről publikált tanulmány szerint a Suwon-redő előfordulásának valószínűsége még a Sydney-vonalnál is alacsonyabb; a megvizsgált koreai populációban mindössze 0,5%-os volt (valamivel gyakrabban jelent meg a férfiak bal kezén), míg a női mintában egyáltalán nem találkoztak ezzel a formációval.

Suwon-redőA Suwon-redő olyan szívvonalként írható le, amely egy jól elkülönülő, ún. másodlagos fejvonallal részben egyesülve, teljesen keresztbe fut a tenyéren. Bár - akárcsak a Sydney-vonal - a Suwon-redő is átszeli haránt irányban a kezet, fontos megjegyezni, hogy a szokatlanul hosszú - ágakat, elágazásokat nem tartalmazó - szívvonalat nem tekintik Suwon-redőnek. Az alapvető különbség a két formáció között, hogy a Suwon-redő esetében a normális fejvonal fölött egy másodlagos fejvonal is látható, mely egyesül a hosszú szívvonallal.

Hosszú szívvonalA Suwon-redő felismerése nem könnyű, némi gyakorlattal kell rendelkeznie a szemlélőnek a szív- és a fejvonalak elemzésében, hogy különbséget tudjon tenni a vonalhasadás (mely a szívvonalon elég gyakori), és a két vonal összekapcsolódása (fúziója) között. (A helyes megítélésében segíthet, hogy hasadás esetén a két vonal gyengébb, mint a fővonal, míg az összekapcsolódásnál ez egyáltalán nem jellemző.) Mivel e formációban szívvonal futása sokban hasonlít rá, úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Suwon-vonal egyfajta „unokatestvére” a Sydney-vonalnak. A mintegy hatszor gyakoribb (3%-os előfordulású) hosszan elnyúló szívvonal és a Suwon-redő közötti különbséget a mellékelt ábrák szemléltetik.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy korábban már mások is megjegyezték e vonalformáció létezését, azonban részletesen nem írták le, és nevet sem adtak neki. Többnyire valamilyen „tökéletlen” Simian-variánsnak tekintették.

Európában a kezeket elsősorban diagnosztikai céllal tanulmányozó holland pszichológus, Martijn van Mensvoort, a tudományos kézolvasás elismert szaktekintélye foglakozott e rendellenes szívvonal-formációval.

32 férfi egyetemi hallgatót vizsgált meg, és 4 esetben (kétszer a jobb kézen, kétszer a balon) találkozott a Suwon-redővel, ami elég jelentős arányt képvisel, különösen, ha a koreai beszámolóval vetjük egybe, ahol a vizsgált populációnak alig több mint 0,5%-a rendelkezett e vonallal. Ez azt sugallta számára, hogy a Suwon-redő teljesen másképpen értelmezendő, mint a Simian- vagy a Sydney-vonalak, melyeket az orvostudomány a kisebb fizikai anomáliák közé sorol.

Mivel a 32 intelligens férfi között négynek (12,5%-uknak) volt ilyen redő a kezén, az eredmény azt sejteti, hogy a Suwon-redő a fejlett intelligencia jele lehet. További érdekessége kezdeti megfigyeléseinek, hogy a 4 Suwon-redővel bíró férfi közül 3 esetében igen alacsony volt a korreláció a Big Five („Öt nagy”) személyiségkarakter-csoport neuroticitás (emocionalitás) személyiségjegyével, ami egyértelműen arra utal, hogy ez a formáció teljesen más jelentést hordoz, mint a Simian-vonal, mely jellemzően szoros kapcsolatot mutat a neuroticitással.

A későbbiekben a mintáját 42 főre növelte, és az elemzést pontosította. Ennek során 2 tökéletes (4,8%) és 2 tökéletlen Suwon-redőt (4,8%) talált az egyetemi hallgatók között. Ugyanakkor a kontroll mintában, mely 200 holland férfiból állt, mindössze 1 normális (0,5%) és 2 tökéletlen (1%) Suwon-redőre akadt, ami lényegesen kisebb gyakoriság, mint az egyetemi hallgatók esetében. Az általa vizsgált összes esetre jellemző, hogy csak az egyik kézen fordult elő ez a formáció.

Hozzászólások  

0 #2 Laczkó András 2013-03-06 10:40
Mindkét kezemen ilyen van,s még soha senki sem tudott eligazodni rajta. Az apám kezein nyílegyenes majomredők voltak.
Idézet
-1 #1 Kati 2011-09-29 13:55
Nekem mindkét kezemen megtalálható :eek:
Idézet

További olvasnivaló

A tenyérnek nincs szőrzete, de vannak …

A tenyér bőrének egyik lényeges jellemzője, hogy - noha vannak verejtékmirigyei - nincs rajta szőrzet, ezáltal a bőrredők, tenyérvonalak fejlődése, változása jobban felismerhető, észlelhető, ugyanis a megfigyelést nem zavarja a...

Folytatás...

A kurkuma kiváló fűszer és gyógysze…

A gyömbérfélék családjába tartozó sárgagyökér, vagyis a kurkuma (latin nevén curcuma longa) már az ókorban használatos volt fűszerként, keményítő, festékek, színezők készítésére. A gyógyászatban, mint serkentőszert, aromás illóolajait pedig illatszerként...

Folytatás...

Szelén - Mennyi sok, mennyi kevés?

Kevés nyomelem váltott ki az elmúlt évtizedekben oly sok vitát, mint a szelén. Az egyik szélsőséges vélemény szerint nem szabad fogyasztani, mert toxikus, ráadásul az embernek nincs is rá szüksége...

Folytatás...

Libagyerek, a pórázon sétáló Patya

Az egyik nap, amikor szokásos kora reggeli futásából hazaérkezett a férjem, furcsa látványt osztott meg velem, azt újságolta, hogy az utcánkban egy pórázon sétáltatott libát látott. Tényleg? – szaladt ki...

Folytatás...

Kurkuma drágán, kedvezményes áron, k…

Amikor 2010 nyarán megírtam cikkemet, az univerzális, jótékony sárgagyökérről, nem gondoltam, hogy nemsokára nálunk is felfedezik gyógyhatású szerként az addig csak felkapott konyhai fűszerként használt kurkumát. Talán néhány hónap telhetett...

Folytatás...

Szeptember

A régi rómaiak hetedik hónapja a latin septem (hét) szóból származik, és csak később, a naptárreform után lett a kilencedik hónap. Az ókori hagyomány szerint a hónapot Pomona római...

Folytatás...