Rendellenes vonalak a tenyéren III. – A Suwon-redő

A Suwon-redő története még meglehetősen rövid, hiszen csak 2010 nyarán számoltak be felfedezéséről koreai kutatók, miután egy elég nagy - 3532 férfi és 1664 nő kezét tartalmazó - tenyérmintát értékeltek. Kutatási eredményük lényege, hogy a Simian-vonal (majomredő) és a Sydney-vonal mellett egy harmadik szokatlan kézvonal-formáció is létezik, mely nevét onnan kapta, hogy e vonalvariáns azonosítására Suwon városában került sor. A felfedezésükről publikált tanulmány szerint a Suwon-redő előfordulásának valószínűsége még a Sydney-vonalnál is alacsonyabb; a megvizsgált koreai populációban mindössze 0,5%-os volt (valamivel gyakrabban jelent meg a férfiak bal kezén), míg a női mintában egyáltalán nem találkoztak ezzel a formációval.

A Suwon-redő olyan szívvonalként írható le, amely egy jól elkülönülő, ún. másodlagos fejvonallal részben egyesülve, teljesen keresztbe fut a tenyéren. Bár - akárcsak a Sydney-vonal - a Suwon-redő is átszeli haránt irányban a kezet, fontos megjegyezni, hogy a szokatlanul hosszú - ágakat, elágazásokat nem tartalmazó - szívvonalat nem tekintik Suwon-redőnek. Az alapvető különbség a két formáció között, hogy a Suwon-redő esetében a normális fejvonal fölött egy másodlagos fejvonal is látható, mely egyesül a hosszú szívvonallal.

A Suwon-redő felismerése nem könnyű, némi gyakorlattal kell rendelkeznie a szemlélőnek a szív- és a fejvonalak elemzésében, hogy különbséget tudjon tenni a vonalhasadás (mely a szívvonalon elég gyakori), és a két vonal összekapcsolódása (fúziója) között. (A helyes megítélésében segíthet, hogy hasadás esetén a két vonal gyengébb, mint a fővonal, míg az összekapcsolódásnál ez egyáltalán nem jellemző.) Mivel e formációban szívvonal futása sokban hasonlít rá, úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Suwon-vonal egyfajta „unokatestvére” a Sydney-vonalnak. A mintegy hatszor gyakoribb (3%-os előfordulású) hosszan elnyúló szívvonal és a Suwon-redő közötti különbséget a mellékelt ábrák szemléltetik.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy korábban már mások is megjegyezték e vonalformáció létezését, azonban részletesen nem írták le, és nevet sem adtak neki. Többnyire valamilyen „tökéletlen” Simian-variánsnak tekintették.

Európában a kezeket elsősorban diagnosztikai céllal tanulmányozó holland pszichológus, Martijn van Mensvoort, a tudományos kézolvasás elismert szaktekintélye foglakozott e rendellenes szívvonal-formációval.

32 férfi egyetemi hallgatót vizsgált meg, és 4 esetben (kétszer a jobb kézen, kétszer a balon) találkozott a Suwon-redővel, ami elég jelentős arányt képvisel, különösen, ha a koreai beszámolóval vetjük egybe, ahol a vizsgált populációnak alig több mint 0,5%-a rendelkezett e vonallal. Ez azt sugallta számára, hogy a Suwon-redő teljesen másképpen értelmezendő, mint a Simian- vagy a Sydney-vonalak, melyeket az orvostudomány a kisebb fizikai anomáliák közé sorol.

Mivel a 32 intelligens férfi között négynek (12,5%-uknak) volt ilyen redő a kezén, az eredmény azt sejteti, hogy a Suwon-redő a fejlett intelligencia jele lehet. További érdekessége kezdeti megfigyeléseinek, hogy a 4 Suwon-redővel bíró férfi közül 3 esetében igen alacsony volt a korreláció a Big Five („Öt nagy”) személyiségkarakter-csoport neuroticitás (emocionalitás) személyiségjegyével, ami egyértelműen arra utal, hogy ez a formáció teljesen más jelentést hordoz, mint a Simian-vonal, mely jellemzően szoros kapcsolatot mutat a neuroticitással.

A későbbiekben a mintáját 42 főre növelte, és az elemzést pontosította. Ennek során 2 tökéletes (4,8%) és 2 tökéletlen Suwon-redőt (4,8%) talált az egyetemi hallgatók között. Ugyanakkor a kontroll mintában, mely 200 holland férfiból állt, mindössze 1 normális (0,5%) és 2 tökéletlen (1%) Suwon-redőre akadt, ami lényegesen kisebb gyakoriság, mint az egyetemi hallgatók esetében. Az általa vizsgált összes esetre jellemző, hogy csak az egyik kézen fordult elő ez a formáció.