A jobb- és a balkéz vizsgálatának jelentősége a kínai kézdiagnosztikában

A kínai palmisztria kizárólag csak jobb- és bal kezet különböztet meg, ellentétben a nyugati kézolvasási, kézelemzési gyakorlattal, amely nem a jobb és a bal kéz között tesz különbséget, hanem az aktív és a passzív kéz alapján vizsgál. Aktív kéznek azt a kezet tekintik, melyet az ember a finomabb munkák végzésére használ, például azt, amelyikkel az ollót vagy a csavarhúzót használja, illetve amelyikkel rajzol vagy ír.

A hagyományos kínai orvoslás szerint a bal kéz vonalai az egyén örökletes adottságait szimbolizálják, továbbá elsősorban a múltbeli egészségi állapotáról adnak felvilágosítást; míg a jobb kéz vonalairól azt állítja, hogy azok a megszületést követően elsajátított, szerzett képességeket mutatják, azaz az illető jelenlegi és a jövőben várható egészségi állapotáról adnak tájékoztatást. A kínai gyakorlat azt igazolta, hogy egyes örökletes betegségekre - például a diabéteszre (cukorbetegségre) - utaló kézvonalak elsősorban a bal kézen fordulnak elő. A kézvonalak színének tanulmányozásakor viszont alapszabály, hogy férfiak esetében a bal kezet, míg nőknél a jobb kezet kell szemügyre venni.

Közben természetesen arra is figyelni kell, hogy a kézvonalak melyik kézen, milyen kapcsolatban vannak a belső szerveknek megfelelő helyekkel. Például a szív- és a gyomor betegségei főleg a bal kézen azonosíthatók, míg a májbetegségek elsősorban a jobb kézen. Azonban bármilyen betegség is legyen az előzetes diagnózis, ha egyidejűleg mindkét kézen patologikus vonalak találhatók, a betegség minden kétséget kizáróan megerősíthető.

Ezen túlmenően, mindkét kéz felosztható jobb- és baloldalra (a definíció szerint a hüvelykujj felőli oldal - függetlenül attól, hogy melyik kézről van szó - a baloldal, míg a kisujj felőli oldal a jobb oldal). E módszerrel diagnosztizálva, időnként egész pontosan meghatározható a betegség gócpontja, például az, hogy melyik tüdővel, melyik oldalon van a probléma, vagy a petevezeték melyik része beteg, sérült.

Ám a betegségek behatárolása, felismerése, diagnosztizálása nagy gyakorlatot igényel, és a kézvonalak alapos megfigyelésével szerzett információk ügyes alkalmazását kívánja meg a vizsgálat során.