A+ A A-

Pandzsáb története dióhéjban

  • Közzétéve itt: Kasmiri kirándulás


Hosszú út áll előttünk, egész éjjel buszon leszünk. Holnap reggelre érünk Ódelhibe. Van időm spekulálni, élményeim feldolgozni, feldobott kedélyem valószínűleg sokáig messzire űzi álmom. Lám milyen hálátlan az emberi természet, az előbb még Dzsammu ünnepi fényében gyönyörködtem, s gondolataim máris Pandzsábban kalandoznak, a róla szóló ismeretek között matatok, kutatok, lapozgatok, ellenőrizve és kiegészítve, amit tudok.

Az északnyugatról hegyektől zárt, délkelet felé viszont nyitott pandzsábi síkság olyan, mint egy megbillentett gyúródeszka, mely egyenletesen lejt a tenger irányába. A tengerhez igyekvő folyók gyakran változtatják medrüket, hol itt, hol ott vájnak maguknak más ágyat. Ezért megfejthetetlen talány, hogy Macedóniai Nagy Sándor hol kelt át seregével az Induson, vajon merre folyt akkoriban - i.e. 327-ben - a szent folyam. A gigantikus méretű szubkontinensnyi India 3 287 590 négyzetkilométeréhez képest a fél-Magyarországnál alig valamivel nagyobb (50 513 km2) területű Pandzsáb elenyészően apró. Térbeli kicsinysége ellenére mégis minden idők talán legfontosabb vidékévé küzdötte fel magát. Kétségtelen, hogy az ország legvirágzóbb, legmódosabb, legfejlettebb része, rendszerint India kenyereskosarának vagy éléskamrájának nevezik.

Rabindranath Tagore szerint „India legősibb és legnagyobb kultúrája Pandzsáb földjéről indult ki.” Itt alakult ki az első civilizáció, az Indus völgyi, amely i.e. 2300-tól 1750-ig virágzott. Az ókori népvándorlás az i.e. második évezred elején érte el Indiát. A közép-ázsiai sztyeppékről nomád, állattenyésztő indoárja csoportok új legelőt keresve érkeztek, és részben le is telepedtek e vidéken, amely abban az időben az egész nyugati országrészre kiterjedt. Tulajdonképpen ezeket az árjákat tartják a hinduizmus megalapítóinak. Az évszázadok során újabb és újabb hódítók követték egymást. Földjét birtokolták görögök, baktriaiak, szakák, iráni pártusok, kusánok, muszlimok, angolok.

Területén számtalan dinasztia uralkodott. Az indiai rádzsputok uralmát 1027-től a mohamedánok hatalma váltotta fel, majd 1398-ban Timur hódító hadai jelentek meg. A XVI. század elejétől két évszázadon keresztül hatalmon lévő mogulokat a szikhek követték, ezután pedig - 1849-ben - az angolok igázták le e népet, Indiában utolsóként szállták meg Pandzsábot. A britek korszaka közel száz évig 1947-ig tartott. India és Pakisztán különválása Pandzsáb feldarabolását is jelentette. 1947 nyarán két és fél millió szikh és kétmillió hindu kerekedett fel, és indult el a Pakisztáni Pandzsábból az Indiai Pandzsábba. A népvándorlást kísérő tömegmészárlás szégyenteljes eredményeként meggyilkoltak számát ma sem tudják pontosan meghatározni, kettő és ötszázezer közöttire becsülik, ám egyes szakértők állítják, hogy a vérengzések legkevesebb hatszázezer életet követeltek. A Pakisztánba vándorló pandzsábi muszlimok elvonulásuk „ajándékaként” szikh falvakat gyújtottak fel, fosztogattak, öldököltek.

Az elszenvedett sérelmekért, az áldozatokért Master Tara Szingh az Aranytemplomból átkozta meg Pakisztánt, kiáltott halált a bűnös mohamedán országra. A szikheknek, hogy talpra álljanak, a nulláról kellett indulniuk, mindent kezdhettek elölről. Ám ezt követően is számos vallási vihar, villongás, vérengzés, háborúskodás robbant ki Pandzsábban, melyek zöme elsősorban - a múlt század 70-es és 80-as éveiben felerősödő - a független szikh állam - a „tiszták országa” (Khalisztán) - megteremtésére irányuló szeparatista mozgalom tevékenységéhez kapcsolódott. A véres események az Aranytemplom 1984-es ostromában, majd a támadást elrendelő Indira Gandhi megölését követően kirobbant zavargásokban csúcsosodtak ki. Csak az 1990-es évek közepétől kezdődően stabilizálódott a helyzet Pandzsábban, s tért vissza az élet a normális kerékvágásba.

További olvasnivaló

Orleans szelet, Bécsi kocka, Resztelt …

A Katalin napi Borzas Kata című írásomban már részletesen írtam az omlós tésztákról, vagyis a linzerekről. Röviden összefoglalva most csak néhány információt adok e tészták elkészítéséhez. A linzer tészták...

Folytatás...

Pakisztán - A határ nyitva tíztől n…

A tizenötödik nap virrad ránk Iszlámábádban, egyre fogy a reményünk, hogy valaha is továbbindulhatunk. Már delelőn van a nap, amikor a postára megyünk. Míg Attila a követséget tárcsázza, bal szemem...

Folytatás...

Kriszta kézelemzése

Ujjai a kézfej felől nézve jóval hosszabbaknak látszanak, mint a tenyérről készült képeken. Ha az utóbbiakon hasonlítjuk össze az ujjakat a tenyérrel, kiderül, hogy az ujjak valóban hosszúak, de...

Folytatás...

Begyulladt a burzám

Valamelyik téli napon történt, hogy egy beteg társaságában, lifttel tartottam a reuma-rendelésre. Az ismeretlen nő látva, hogy milyen nehezemre esik a járás, afelől érdeklődött, mi a bajom. Válaszom a legkomolyabban...

Folytatás...

A homlokránc

A nők mániákusan félnek a ráncoktól, mindenféle praktikával próbálják eltüntetni azokat, pedig a ráncok csak a mozgékony, flexibilis arcokon jelennek meg, belőlük pozitív tulajdonságokra, mint például az illető alkalmazkodóképességére, rugalmasságára...

Folytatás...

Kivételes rajzolatok és az általuk je…

A kivételes - összetett vagy vegyes - mintázatok azok a ritkán előforduló alakzatok, amelyek a már eddig ismertetett nyolc csoport egyikébe sem sorolhatók. Lehet egy, kettő, de általában három...

Folytatás...