A muszlimok vallása, a disznóhúsevéshez hasonlóan tiltja az alkoholt, különösen a bor fogyasztását, de tilos számukra bármilyen szerencsejáték és a bálványimádás, s négynél több feleség vagy szerető tartása sem megengedett. Abdul és Ali eddig egyszer nősültek, és nincs szándékukban újabb asszonyt vagy asszonyokat nőül venni. Ali feleségét, Iszrát találkozásunkkor megismertem, Abdul asszonya viszont finn nő, jelenleg is Finnországban tartózkodik. Husszein még nőtlen, kérdésemre, hogy mikor kötik be a fejét, mint a vadnarancs mosolyog.
Az iszlám területére tévedve érdekel, miért tiltja vallásuk a sertéshúsevést, de főleg az izgat, miért pont a disznó lett tisztátalan állat. Abdul teóriája szerint Mohamed próféta egyszer megrúgott egy szemtelen disznót, mivel az esetnek nem volt szemtanúja, nem tudta megmondani senki sem, hogy a sertés melyik fertályát találta el lábával, ezért a bölcs imámok és kádik a legegyszerűbb megoldásként tisztátalannak nyilvánították az egész állatot. Bólogatok, ezt a fajta magyarázatot ismerem.
A szöveg hallatán hirtelen Mario is bekapcsolódik a témába, közli, ő tud egy másikféle variációt is. Eszerint Mohamed nem rúgta meg a disznót, hanem ellenkezőleg azok falták fel őt. Köztudott, hogy a próféta nem volt jámbor életű ember, módfelett szerette a nőket, de a jóízű nedűt sem vetette meg. Kielégíthetetlen szexuális vágya mellett kedvelte a bor bódító mámorát is, sőt olykor a kelleténél többet öntött le a torkán. Egy alkalommal annyira elvétette a mértéket, hogy öntudatlanságig lerészegedett. Az ittas próféta végül is a szemétdombon kötött ki, ahol egyszerűen megették a disznók. Tehát a lehető legközönségesebb módon végezte be szegény halandó az életét. E szörnyű mese ismeretében logikusnak tűnhet a bor ivásának, a sertéshús evésének és a túlzásba vitt szeretkezésnek a tilalma.
A hatás leírhatatlan, érzem, Mario elvetette a sulykot, muszlimoknak mesélni prófétájuk tökéletlenségéről, kész vétek, sőt bűn. Az itteniek arcára hitetlenség, kétkedés, megbántottság ül ki. A prófétáról szóló amorális sztori hallatán megdöbbennek, egy pillanat alatt a bizalmatlanság jeges függönye lebben közénk, a vendégek és vendéglátók közé. Mintha az egészet hallotta volna, szinte varázsszóra megszólal a távoli müezzin imára szólító hangja. Abdul és Ali, a két muszlim, Mekka felé fordulva, fejet hajtva kér feloldozást a frivol történet puszta meghallgatásáért. A párom zavarban van, Mario viszont cinikusan vigyorog a társaságra, élvezi a hatást, szemével mintha az mondaná, nem történt semmi sem, ez csak egy érdekes történet. Mentségére szolgáljon, az egészet nem ő találta ki, valahol én is hallottam vagy olvastam ezt a legendát. Az ő bűne mindössze annyi, gondolja magában, hogy mindezt elmesélte. Az elképedt arcoktól azonban elszégyelli magát, és „Sorry, scusa!” szavakkal kér angolul és olaszul bocsánatot baklövéséért.
