A+ A A-

Kasmír vízi tündérei

  • Közzétéve itt: Kasmiri kirándulás


Sikaránk mellett vízililiom-paplanok sora mellett siklik el. Áhítozva nézem a gyönyörű virágokat, szívesen kérnék a sikarás fiútól egyet, ám mielőtt megszólalnék, Attila észreveszi sunyi szándékom, és tanáros komolysággal, megrovóan néz rám. Szótlan korholását kelletlenül bár, de figyelembe veszem, azonban továbbra is izgatnak a karnyújtásnyira elterülő, szemérmetlenül kínálkozó liliomok. Valósággal ingerelnek, hogy közülük valamelyiket leszakítsam. Próbálom a bűnös gondolatot elhessegetni magamtól, de miközben ezzel vagyok elfoglalva, a szótlan sikarás fiú a víz fölé hajolva gyors mozdulattal letép egy bimbós, halványságra liliomot, és - gálás lovaghoz illően - cinkos hódolattal nyújtja át a hőn óhajtott virágot. Tettén felbátorodva, mintegy ajándékát kiegészítendőn, anyanyelvén arra kérleli Alit, meséljen nekünk a tó vízi tündéreiről, a perikről. Ali eleinte kissé kéreti magát, de aztán szíves-örömest enged a kérésnek.

A muszlimok hitvilága szerint Kasmír tavaiban nemcsak halak, békák, hanem - az itteniek által perinek nevezett - vízi tündérek is élnek. Alattunk a Dal-tó mélyen elterülő tündérországában is tanyáznak perik. Ilyenkor nappal pihennek, ábrándoznak, s várják az éjjelt. A különleges képességekkel megáldott perik, elbűvölően bájos tündér lányok: igézésre, varázslásra, jóslásra és gyógyításra egyaránt képesek. Amint leszáll az éj, s feljön a Hold az égre, felmerészkednek a víz felszínére, aranyló hajukba tündérrózsát tűznek, s a kis halakból, békákból fess hercegeket varázsolnak. Az éj leple alatt az általuk kiválasztott deli legénnyel csábos táncot lejtenek, s kedvükre szerelmeskednek. Azt a daliát, amelyik visszautasítja egy peri szerelmét, betegséggel büntetik meg. A hajnal közeledtével véget ér a szerelmes éjszaka, s mire feltűnnek a felkelő nap első sugarai a víz úrnői nyugovóra térnek, és a halakká, békákká visszavarázsolt herceg fiak is alábuknak a tó vizébe.

Élvezet hallgatni Ali meséjét a szerelmes vízi tündérekről, a hercegekké átvedlő halakról, békákról, ám közben dézsavü érzésem támad, mintha mindezt már olvastam volna valahol, tán Hajnóczy Rózsa könyvében. Fülemnek egyébként sem cseng idegenül e meseszövés, hisz gyermekkorom mesehőseit: Tündér Ilonát és a béka királyfit juttatja eszembe.

Az indiai emberek sokszínű természetképében nagy tiszteletnek örvendenek a növények, vizek, hegyek, kövek. Ezért különböző sejtelmes szellemekkel, homályos istenségekkel, titokzatos tündérekkel azonosítják őket, akik tulajdonságaik szerint veszélyesek vagy áldásosak, félelmetesek vagy jóságosak, ártók vagy segítőkészek lehetnek. Természeti isteneik közül Szoma a növényzet, Agni a tűz istene, Usasz a hajnal istennője, Paradzsanja a viharfelhők és az esők istene, a Himalája csúcsán trónoló Himavat isten pedig a hegyek ura. A hinduk hite szerint a fák az erdők tündérei, a hegyek az istenek lakhelyei. A Himalája, vagyis a hó otthona, nem más, mint a Világlótusz szára, Ganga pedig az égi folyó. A vízből jött égi tündéreket, félisteneket apszaráknak hívják.

A halaknak és a békáknak India-szerte termékenységet, bőséget, újjászületést tulajdonítanak. Az utóbbiakat oly nagy becsben tartják, hogy sokan a brahman papokhoz és a szent tehenekhez hasonlítják őket. Esőcsináló varázserejükről már a Rig-védában olvasható Békahimnusz is említést tesz. Kuruttyolásuk esőt hoz, a jótékony esőtől megtermékenyül a föld, ennek örömére a békakórus hálabrekegésbe kezd, mert vidám világ, bőséges termés várható. De nem maradnak le tőlük a vízi kígyók sem, akik a termékenységen túl még gazdagságot is szimbolizálnak. Itt Kasmírban a vizeket felügyelő kígyók a tavakban, folyókban és forrásokban találhatók, és a feladatuk a vízbőség és a vízmélység őrzése.

A környező hegyek gyűrött hósapkái távolinak látszanak, sötétkék kontúrjuk a párás végtelenbe ékelődve, mintegy átmenet nélkül a semmibe vész. Lejjebb eresztve a tekintetem, nem messze tőlünk egy fekete ruhás, ékszerekkel jól felszerelkezett, dundi asszonyka tűnik a szemembe, amint a csónakján állva, ütemesen hajladozik, vízililiom szárakat tép marokszámra. A frissen szedett liliomszárak már félig kitöltik a csónak alját, jót fognak csemegézni belőle éhes tehenei. Ali bizonygatja, hogy a kérődző állatoknak fogukra való ez a ropogós delikátesz zöldség. Evezősünk lapátjától megtörik a víztükör, apró hullámok fodrozódnak utánunk. Szívből kívánom, bárcsak eltévednénk, hogy még sokáig bolyonghassunk céltalanul a vízen, de az idő sürget, a Nap állásából ítélve, jócskán elmúlt már déli tizenkettő.

Mivel az ember óhaja csak ritkán teljesedik be, elkedvetlenedve nyugtázom, hogy vészesen közelgünk lakóhajónk felé. Alaposan szemügyre veszem a csinos hajót, s felfedezem az oromzatra pingált nevét. „Szorgalmas Juszuf” áll rajta. Kérdem, ki volt Juszuf? Ali beavat a családi titokba, büszkén mondja, hogy a nagyapjuk. Túl sokat nem tudunk róla beszélgetni, mert a nyílt vízen ránk várakozó kereskedők újabb rohamát vagyunk kénytelenek elviselni. Szerencsénkre hamar elérjük a védtelen helyzetünkből kiszabadító lépcsőt. Fürgén kúszunk fel rajta, s a hallba érve megkönnyebbülve, zsákként zuhanok rá egy székre.

További olvasnivaló

Karácsonyi plumpuding és sütemények

Karácsonykor sokféle sütemény kerül az ünnepi asztalra, melyektől nemcsak azt várjuk, hogy legyenek finomak, szerezzenek kulináris élményt, ejtsék varázslatba a nassolókat, hanem azt is, hogy tartsanak ki az ünnepek...

Folytatás...

Madárbeszéd, madárdal - kommunikáci…

„(…) nemsokára, hogy a nap a Bak jelébe lép s a téli mélypont után ismét emelkedni kezd, január első napjaiban, a cinke szólal meg először. Van úgy, hogy a napfényre...

Folytatás...

A bőrrajzolatok statisztikai jellemzői

Galton kutatásai révén megállapította, hogy az azonos etnikumú emberek ujjmintázata jobban hasonlít egymáshoz, mint a más népcsoportokban élőké. Vizsgálatait összegezve azt tapasztalta, hogy az emberfajták közül a mongoloidoknál az...

Folytatás...

Álmomban meglőnek. Mit jelent ez?

Mindig arról álmodok, hogy meglőnek, és hogy aztán úgy teszek, mitha meghaltam volna, hogy ne kapjak mégegy lövést. Mit jelenthet ez? Kedves E! vagy D!(Mivel elfelejtett bemutatkozni - s a felhasználó...

Folytatás...

Egres és josta

Az egrest sokféle néven ismerik, elterjedt mint pöszméte, köszméte, fodorszőlő, biszke, büszke, piszke, tüskeszőlő, persze lehet még több neve is.Noha a szüleim kertjében jártamban-keltemben be-bekaptam egy-egy zöldes színű, serteszőrös vagy...

Folytatás...

Nagypénteki és nagyszombati hiedelmek

A nagypénteki böjt idején nem főznek, sütnek zsírral. Ezen a napon az emberek felkeresik a temetőket, meglátogatják halottaikat, megtisztogatják a sírokat. Nagypéntek emlékére a katolikus templomokban már nagycsütörtökön elnémulnak...

Folytatás...