A+ A A-

Kasmír - csakis Kasmír!

  • Közzétéve itt: Kasmiri kirándulás

A páratlanul szép kasmíri medencét az idelátogatók boldog völgyként emlegetik. Itt valóban boldognak, felszabadultnak érezhetik magukat a természetnek hódoló turisták, ha nincs lezárva előlük ez a festői vidék, amely tökéletes békét, megnyugvást sugároz. Az idegenektől származó elnevezés, saját szemszögükből ítélve, igazi telitalálat. Kasmír a külföldiek számára fogalom, nincs hozzá mérhető a világon, legfőbb varázsa, hogy mindenben eltér a megszokottól. Ez a káprázatos föld az évszázadok során a világ minden részéről vonzotta az embereket.

Feltehetően nincs a földön még egy olyan hely, amelyet ily sokan tekintenének paradicsomnak. „Egy smaragd, a gyöngyök között” - áradoztak Kasmírról a mogulok. A haldokló nagymogul, Dzsehángir utolsó kívánságaként, vágyainak országát idézve, elhaló szavakkal suttogta „Kasmír - csakis Kasmír!”. De nemcsak a mogulokat babonázta meg ez az istenáldotta ország, hanem mindenkit megejt szépségével, aki innen távozik, annak hon áhított kívánsága lesz, hogy élete során legalább még egyszer visszatérni ide.

A felszínesen ítélkező, kizárólag a természetet szemlélő idegenek hajlamosak arra, hogy csak a táj látványában fürdőzzenek meg, önvédelemből pedig észre sem veszik, milyen nyomorúságban tengődnek a helybéliek, és hogy mennyire rosszkedvűek a kasmíriak. Pedig a jó szemű, szociális érzékenységű embernek azonnal feltűnik mindez, s tényként szögezheti le, hogy a boldog völgyet szerencsétlen sorsú, körülményeiktől szenvedő, szabadságukban korlátozott, békére vágyó, boldogtalan emberek lakják.

Kasmír területe ősidők óta a népvándorlások, elégedetlenségek örök harcainak színtere volt. Varázslatos földjén számtalan karaván haladt át az évezredek során. Elnyomott népén uralkodtak görög baktriák, dél-iráni párthusok, közép-ázsiai kusánok, később a britek, majd az angolokat felváltó dogra maharadzsák. Jelenleg Kasmír a szuverén India része. Indiában 1947. augusztus 15-én ért véget a másfél évszázados brit uralom, de a függetlenség kivívásával sem javult Kasmír helyzete. A korábbi angol gyarmatból, a szubkontinensnyi országból, két állam jött létre, a hindu Indiai Unió és a muszlim többségű Nyugat- és Kelet-Pakisztán (Az utóbbiból lett Banglades). India és Pakisztán kettéválását kényszerű exodus és véres események kísérték. Az évezredek óta szított hindu és muzulmán viszály lángra lobbant, emberek milliói kényszerültek hazájuk elhagyására, a muszlimok Pakisztán felé tartottak, a hinduk és a szikhek India irányába özönlöttek, a menekülőkre mindkét oldalon erőszak és mészárlás várt. A történészek becslése szerint a pánikszerű menekülés során 15 millió ember lépte át a határt, az öldöklési hullám halálos áldozatainak száma pedig megközelítette az egymilliót. A modernkori tömeges kivándorlás egyik legfőbb színhelye a két ország határán fekvő Kasmír volt.

A függetlenséget követően India és Pakisztán között háborúk robbantak ki, a tét minden esetben Kasmír hovatartozása volt. A két vallásközösséghez tartozó ország csak a rájuk kényszerített ál-békességben él egymás mellett, a konfliktusokat mind a mai napig nem sikerült megnyugtatóan rendezni. A Kasmírban élő zömében muszlim lakosság egy része Pakisztánhoz akar csatlakozni, másik részük a területük teljes függetlenségéért küzd. Ám akármelyik muszlimot kérdezzük meg, abban szinte valamennyiük maradéktalanul egyetért, hogy Indiától mindenképpen el kell szakadniuk. A kevés számú hindu viszont természetesen továbbra is az anyaországában kíván maradni.

India testén elfekélyesedett a kasmíri helyzet, s hogy milyen komolyan veszik e nép szakadár törekvéseit, mi sem bizonyítja jobban, mint az idevezényelt katonák jelenléte. Kasmír militarizált övezet, katonailag megszállt terület. Az itt lakóknak fogcsikorgatva el kell viselniük a homokzsákos barikádok és a mögülük kikandikáló géppuskák csöveinek látványát, az állig felfegyverkezett zsoldosok fürkésző szemét, az őrszemek bizalmatlanságát, a kényszerű motozásokat, az elsötétítést, a kijárási tilalmat, s megannyi becsületsértő, szégyenteljes procedúrát. Ám ez egyáltalán nem újdonság a kasmíriak számára, e korszakot megelőzően is bőven kijutott e népnek az idegen elnyomók megalázásából.

A kasmiri férfiak köntöse, a peran
A kasmiri férfiak köntöse, a peran

A vallási ellentét a mogul megszállás idejére nyúlik vissza, uralkodóik kezdettől fogva kegyetlenül üldözték az általuk bálványimádónak tartott kasmíri hindukat. A muszlim katonák hindu szentélyeket döntöttek romba, szanszkrit könyveket égettek el, a bráhmin papok félelmükben az öngyilkosságba menekültek. A mohamedánok erőszakos térítése következtében az egykori hindu lakosság nagy része áttért az iszlám hitre. A mogulok után még sötétebb korszak köszöntött Kasmírra, az afgán emírek gonosz uralma következett. Azt mondják, az afgán hódítók kényszerítették a kasmíri férfiakra a korábban tipikusan női viselet, a széles ujjú, overállhoz hasonló, bő, lepelszerű köntös, a peran hordását, hogy ezzel szégyenítsék meg őket nyúlszívűségükért, anyámasszony viselkedésükért. A perant - mivel később rájöttek, hogy télen igen hasznos öltözék, ugyanis elhelyezhető alatta a melegedésre használt kangri - azóta egyaránt hordják az asszonyok és a férfiak. Sőt a múlt század 70-es éveiben annyira divatba jött, hogy híres személyiségek, köztük Indira Gandhi, V.P. Singh és Pandit Ravi Shankar is magukra öltötték, és lefényképeztették benne magukat.

Az afgánokat követő szikh uralkodók sem voltak különbek, hisz a kasmíriakat szinte állatszámba vették, marháknak tekintették őket. A helyzet ekkor annyiban megváltozott, hogy nem a hinduk, hanem a mohamedánok szenvedtek többet. Egy korabeli angol utazó az áldatlan állapotokról szóló beszámolójában azt írja, ha egy szikh meggyilkolt egy kasmíri hindut, akkor húsz rúpia megfizetésére kötelezték, ha az áldozat kasmíri muszlim volt, akkor a büntetés mindössze két rúpiára rúgott. Ráadásul a szikhek megtiltották a muszlimoknak a hinduk szent állatának, a tehénnek a megölését, mely rendelkezés még a sajátjukét sem engedte meg. Aki megszegte a tilalmat, azt halálra kövezték. Köztudott, hogy a muszlimokat vallásuk miatt nem fogyasztanak disznóhúst, a szikhek a marhahús-ételeket is elvette az asztalukról. Ám korábbi uralkodók kegyetlenségén is túltett a dogra maharadzsák érája, akik gátlástalanul gyilkoltak, raboltak, tovább nyomorítva a sokat szenvedett népet.

Kasmír múltját tanulmányozva értettem meg igazán, miért boldogtalanok az itt élők, hogy miért nem voltak boldogok soha a kasmíri „boldog völgy” lakói. Ekkor nyert igazolást számomra, hogy e kizsákmányolt, megnyomorított bennszülöttek szomorú ábrázata, látszólagos apátiája külső jegy csupán, büszke tartásuk feszülő engedetlenségről, szívós ellenállásról tanúskodik. A gyávának tartott kasmíriak soha nem adták meg magukat, bátran szembeszálltak az éppen uralkodó rend ellen. Talán valamikor törekvéseiket siker koronázza.

Mialatt a világ egyik legvonzóbb államának szánalmas életű lakói sorsán rágódom, hirtelen belém hasít a felismerés, hisz minden valószínűség szerint a természet kárpótlásként adományozta e tüneményes tájat sorsüldözött népének. Elszégyellem magam, s eddigi szánakozásom valami lelkiismeret-furdalás féle érzés váltja fel.

Hozzászólások  

0 #2 Rosta Erzsébet 2010-02-22 07:41
Kedves Ildikó!

Érdemes visszalátogatno d az oldalamra, mert Kasmírról még több alkalommal írok, élményeim, kalandjaim ismertetése még közel sem ért véget, lesznek köztük pikáns és fõleg izgalmas sztorik is.

Ami pedig a perant illeti, ez a jellegzetes kasmíri ruhadarab, mely a köntös és a felöltő kombinációjának tekinthető, többnyire gyapjúból készül. A nőké bő ujjú, és virágmotívumok díszítik, a divatosabb változatai már egész rövidek, alig érnek a térd alá. A férfiaké viszont szűk ujjú és hosszabb, s általában nincs rajtuk díszítés.

Üdvözöllek: Erzsébet
Idézet
0 #1 Szegfû Ildikó 2010-02-21 19:46
Kedves Erzsébet!
India csodálatos világával kedvesen ismertetsz meg bennünket.
Kasmír is érdekes, írjál még erről a gyönyörű vidékről.

Azt is szeretném tudni, hogy a peran milyen anyagból készül.
Üdv. Ildikó
Idézet

További olvasnivaló

Körtécske kézelemzése

A kéz színe megtévesztőnek tűnik - lehet, hogy csak árnyék vetődött tenyerének egyes részeire -, ezért az értékelésnél nem mertem figyelembe venni. Ha a valóságban is kékes-lilás a Vénusz-domb és...

Folytatás...

Hogyan és mennyit alszanak - érdekessége…

Az embernek körülbelül 8 órányi alvásra van szüksége, hogy kipihenje magát és elégséges erőt gyűjtsön a következő napra. A túl sok vagy a nagyon kevés alvás előbb-utóbb egyaránt egészségi problémákhoz...

Folytatás...

A gyógyító fekete ribiszke és a belőle k…

Bajban vagyok, miként nevezzem ezt a bogyós gyümölcsöt, ribiszkének vagy ribizlinek, mert mindkét név elfogadott és használatos. Különösebben méltatni sem kívánom, mert a neten bőséges információ található róla, fölösleges lenne...

Folytatás...

Bételpálma magjait élvezetként fogyasztj…

Harmadik indiai utunkról készült Csalo! Csalo! című könyvünkben a következőket írtuk a bételek árusításáról és a júdáskodó nyomokról. „Néhány lépéssel odébb bételt árulnak, a tábori asztalkákon fényes...

Folytatás...

India - ’Ráma nám, Szatja he’

Nagyobb térképre váltás A hinduizmus - bár India mellett csupán Nepál, az Indonéziához tartozó Bali-sziget, az indiai-óceáni Mauritius, valamint Fidzsi-szigetek lakóinak többsége hindu - több mint 700 millió követőjével Ázsia legjelentősebb...

Folytatás...

Gyűrűk az ujjakon

Az emberek általában az anyagi helyzetük kifejezésére, ujjuk dekorációjaként vagy valaminek a szimbolizálása érdekében hordanak gyűrűt. Azzal a választásukkal azonban, hogy melyik ujjukra húzzák, jóval többet árulnak el magukról, belső...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?