Indiában a szimbólumok, vagyis a jelképek többnyire vallásosak, misztikumot sugallnak. Például a kagylókürt, spirituális jelkép, hangja távol tartja a gonosz szellemeket és eltűzi a rossz energiákat. Visnu isten három jelképe a lótuszvirág, a csakra és a buzogány. Az Om. máskép, az Aum ősi indiai, tibeti jel, a buddhizmusból ered, Isten hármas természetére utal, a teremtő Brahmára, a fenntartó Visnura, és a pusztító Sívára, valamint a három világra, a földre, az égre és a mennyre.
Az indiaiak mindennapi szimbolikái szerint például hisznek abban, hogy az ezüst hűsítő, az arany melegítő hatású. Az ékszerekről azt tartják, hogy venni boldogság, eladni, nagy kár. A drágakövekről pedig gyógyhatást feltételeznek. Nézzük sorrendben.
Arany: Az arany a Nap lehelete. A hajnal fénye. Ábrázolja az állandóságot, a méltóságot, felsőbbséget, nagyságot, jelképezi az erőt, a dicsőséget, a hatalmat, a gazdagságot, a bölcsességet, az életelixírt és a szerelmet. De lehet mindennek az ellentétje is, mint például a hanyatlásnak, enyészetnek, féltékenységnek vagy a hitszegésnek.
Asókafa: A szerelmi bimbók fája, szimbolizálja a szerelmet. A női tisztaság őre. Népszerű, az asóka virágok gyűjtése, ami ünnepnek számít. A virágok átmosásából kapott víz védettséget jelent a bajok ellen, ezért isszák meg.
Banán gyümölcse: formája miatt ősidők óta fallikus szimbólum. A sült banánt világszerte potencianövelő szerként fogyasztják. A banánt hűsítő italnak tartják, amely lehűti a várandós asszonyok fizikai és érzelmi hőmérsékletét.
Banáncserje: A bölcs, beavatott embereket jelképezi. Párváti istennő egyik megtestesülése. Bengálban a banáncserjét, Siva főisten feleségének, a kilencalakú hindu istennőnek, Kálínak szentelik.
Banyanfa-fikusz: A hindu háromság istenének szimbóluma. A kéregnek Visnu, a gyökereknek Brahma, Siva istenségnek pedig az ágak, a gallyak felelnek meg. A termékenység fáját, különösen azok tisztelik, akik gyereket szeretnének. Leveleiből csak éhínségben szakíthatnak tehéntakarmánynak.
Bazsalikom: Őshazája India. Szent bazsalikomot Laksmi istennő és férje Visnu isten oltárára teszik. Szakrális helyekre ültetik, áldozatokat adnak, és imádkoznak hozzá. Hisznek abban, hogy a ház elé ültetett bazsalikomtól a föld földje is szentté válik. Egyetlen tulasi bazsalikom gally, melyből Visnu tiszteletéhez lámpást készítenek, több millió lámpával ér fel. Jelképezi a hűséget és egyben a lemondást is.
Csakra: jelentése, kerék, korong, az emberben rejlő belső, misztikus erőközpontok szimbóluma.
Eső: Az élet és a javak forrása. Aktív teremtő erő, mivel melegséget és nedvességet ad. Női, anyai és férfiúi megtermékenyítő.
Ég és Föld: A fentről mindent látó, mindenről tudó ég a föld szövetségese. Amíg az ég a világnak a kupolája, addig a föld a világ padlója. Az ég jelenti a messzeséget, az elérhetetlenséget, a változatlanságot. Óriási kiterjedése fenséges, transzcendentális, értelemmel felérhetetlen és felfoghatatlan a világegyetem lelke.
Elefánt: A gazdagság és hatalom szimbóluma, mivel csak királyok vagy gazdagok birtokolhattak elefántokat. A fehér elefánt az uralkodók státuszszimbóluma. Indra, az istenek királya, hátas állatául választotta. Ünnepnapokon, feldíszített elefántok vonulnak fel, a harci elefántok pedig a csaták kimenetelét dönthetik el.
Ezüst: A Hold lehelete. Szimbolizálja a tehetséget, bölcsességet, a belátást és előrelátást, az ékesszólást, az emberi lelket, az örömet, a tudást, az öregséget, a kereskedelmet és a pénzt. Ugyanakkor jelképezi a korrupciót, a becsapást, férfihoz méltatlan magatartást.
Feketeszilvafa, vagyis az indiai szegfűbors: a házasság megszakíthatatlan folyamatosságát és szilárdságát jelképezi. Leveleiből virágfűzért kötve a bejárati ajtóra akasztva, védi a házasság megszakíthatatlanságát és szilárdságát. Templomok közelében brahmanák, papok esznek árnyékában. Tiszteletnek örvend a buddhisták körében is.
Föld: lásd. Ég és Föld
Fügefa: A szent fügefát a legnagyobb tiszteletben álló fának tartják. Nemcsak szent fügefának hanem világfának is nevezik. A túlvilág kapuja. Jelképezi a tiszteletben állókat. Régen tűzcsiholásra használták. A szent fát ritkán vágják ki. Ha valaki kivág egyet, olyan bűnt követ el, mintha papot, bráhmanát ölt volna meg. Gyakran házasítják a banánnal, ha a két fa együtt nő, akkor férjnek és feleségnek tekintik őket.
Fürdés: A megtisztulásra utal. A hinduk a Gangesznél végzik megtisztító szertartásukat.
Galamb: A Rig-védában a halált jelzi, halálhírnők, a halott lelkének égi szimbóluma.
A gránátalmafa: a termékenységet, és a bőséget jelképezi. Mohamed próféta a gránátalma fogyasztását javasolta híveinek, hogy azok megtisztuljanak a gonosz lelkektől. Kipréselt levét a haldokló szájába csöppentették.
Hal: gyakorta életmentő. Az indiai mitológiában az első ember által kifogott hal az életéért könyörgött, cserébe megengedte az ősapa Manunak, hogy megmenti az özönvíztől.
Hattyú vagy vadlúd: Szépségéért és tisztaságáért gondolták és nevezték el a teremtő isten, Brahma hátas állatának.
Híd: A felső és az alsó világot köti össze.
Hold: Az égitestek közül nemcsak a Nap, hanem Hold is, Siva isten szimbóluma. A templomok csúcsán mindkettő azonosító szimbólum.
Kagylókürt: Az élet forrása. Visnu isten négy szimbólumának egyike, négyféle színe közül a fehér a papokat, a piros a harcosokat, a sárga a kereskedőket, a szürke pedig a kétkezű munkásokat ábrázolja. A vastag kagylókürt a hímneműeket jelöli, a vékony a nőneműeket. A régi harcosok hangszereként, ha megszólalt búgó hangja, elkezdődött a csata.
Kókuszdió: a hindu Újév alkalmával a szerencse jelképe, ha valaki félszemmel a kókuszdióra tekint. Bengálban az a hit terjedt el, hogy a kókuszdiónak szeme van, és soha nem esik az alatta sétáló fejére.
Levegő: betölti az eget. A felhők, a köd az emberi élet szubsztanciája. Minden létező legáltalánosabb és legbensőbb lényege, amely minden átalakulásnál megmarad.
Lingam: nemi jegy. A férfi nemzőszerv szimbóluma. A más néven fallosz a termékenységet jeleníti meg. Isteni teremtőerő, Siva isten jelképe.
Lótusz: A hinduk szent virága. Az univerzum bölcsője és a mindenség szimbóluma. A nőiesség jelképe, jelképezi a termékenységet, a születést, az egészséget, az életerőt, a tisztaságot, a szépséget. A lótusszal hozzák kapcsolatba a női nemre jellemző tulajdonságokat, a megértést, a feledést, folytonosságot, ábrándozást, nyugalmat, békességet. Szirmai a virág közepén lévő mag a férfi és a női együttest formázza. Visnu a világoszlop tetején egy nyolcszirmú lótusz közepén ülve irányítja a világmindenséget. Laksmi, a szépség, a szerencse, a gazdagság istennője rózsaszín lótuszon ül, Szarvati pedig fehéren.
Majom: Hanumán, a majomisten, Ráma királyfi hűséges segítőtársa, megmentője volt. Páratlan ügyessége, és hősies magatartása kiérdemelte azt, hogy az istenek egymillió életidővel jutalmazták. Az isteni rangra emelkedett Hanumánnak, saját templomai vannak.
Mangófa: a bölcsesség, a szerelem és az odaadás szimbóluma. Fáját halotti máglyákhoz használják. A fában élnek az elhunyt ősök szellemei Minden születéskor a fa egy új levelet hajt. Ahol fiú született, mangó leveleiből készült koszorúk díszítették az ajtót. Esküvői ceremónia kezdete előtt a menyasszony és a vőlegény körbe sétálták a mangófát.
Marigold vagyis a tagetes (büdöske): testesíti meg az élekor bölcsességével rendelkező fiatalságot. Virágaival vallási alkalmakra füzéreket ajánljanak fel.
Namaszté: ez a spirituális köszönés és fejhajtás jelképezi, hogy mindannyian egyenlők vagyunk.
Nap: amit egyfelől a sötétség erőinek legyőzőjeként tisztelték, másrészt, a Napisten Szúrja, aki az élet és a halál uraként, egykerekű fogatával száguld az égbolton, hogy biztosítja a minden napok és évek szabályos rendjét. A napnemzetség leszármazottjának tartották Dzsinát, aki megalapította a dzsainizmus vallásfilozófiai rendszerét, és Buddhát, a másik vallásalapítót..
Növények: minden növény a teremtő isten, Brahmának hajszálaiból való.
Oroszlán: a királyi hatalom jelképe, királyok és hősök jelzője. Az uralkodó oroszlántrónuson ül.
Ólom: keménységet, tudatlanságot, szilárdságot, makacsságot, kínzást jelent.
Om, Aum: kiemelkedő szerepe van a hinduizmusban a szent szótagnak, az Om mani padme humnak. Ez a hindu ikon a teljességet, az abszolút igazságot, a legfelső isteni teremtőerőt képviseli, valamint a tökéletességet szimbolizálja. Sokan tökéletességük kifejezésére a nyakukba akasztják.
Ördögfa: A fa alatt átmenni rosszat jelent, mert a fában gonosz lelkek laknak, aki alatta elalszik az a halál megidézése.
Páva: Királyi madár, a halhatatlanság megtestesítője. Lenyűgöző szépsége miatt lett az indiaiak számára a lélek vezetője. Színpompás, kitárt farkával a csillagos eget szimbolizálja. A hinduk szent állaként tisztelik. A költészet istennője páván lovagolt a harc istenével, Kartikejával. Indra az istenek feje, a menydörgés és a villámlás istene egy pávatrónon ült.
Réz: Az ősz színe, szimbolizálja a remény valóra válását és a hangulatváltozást.
Rózsa: A titokzatosságot, a teljességet, a szerelmet, a szívet jelképezi. Az ezüst rózsa Brahma tartózkodási helye.
Szezám: úgy tartják, hogy a magok Visnu földre hulló édes cseppjeiből valók. Isteneknek felajánlott áldozatként is használták.
Szvasztika: Az egyik legősibb Nap-szimbólum, Mint a Nap jelképe, utal a jó szerencsére, a kedvező előjelre. Jelképe a fénynek, a bőkezűségnek, az áldásnak, de a kegyetlenségnek is. A hinduknál szent jel.
Tamarindfa, vagyis az indiai datolya: a lelkek otthona, mely nem tűr meg semmiféle létet közvetlen a közelében. Ezért nem ajánlatos az utazónak elszenderedni alatta.
Tűz: Agni a tűz, a szent tűzhely és az áldozati máglya istene.
Vadkan: Termékenységisten, aki az emberek iránti jóindulatát azzal is kimutatta, hogy megmentette a Földistennőt.
Vas: állandóságot, keménységet, szilárdságot, erőt, kitartást, türelmet, durvaságot jelképez.
Víz: A születés és halál megtestesítője. Agni a hinduk tűzistene, vízben született. A vízzel összefüggésben vannak az emberi élet nedvei, az anyaöl, az anyaméh és a vér. Rituális mosdással, jelenítik meg a második születést az anyaméhből való újbóli világrajövetelt.
Forrás:elsősorban Maneka Gandhi és Yasmin Singh, könyve, Brahma hajszálai, az indiai növények mitológiájából, valamint Puskás Ildikó Indiai jelképek és színek összeállításából.