A+ A A-

Nem minden hindu veti meg a húst

  • Közzétéve itt: Egyéb írások


Ha létezik a vegetáriánusok számára kedvező hely, akkor India biztosan ilyen, e szubkontinens ugyanis tobzódik a hús nélküli ételekben, a kizárólag növényi alapanyagokból készített fogások sokszínűsége valósággal meghökkentő, annak ellenére, hogy az általános hiedelemmel ellentétben nem minden hindu veti meg a húst. Indiában a vegetáriánus szót a lakto-vegetáriánus szinonimájaként használják, bár a lakto-ovo vegetarianizmus is elterjedt.  A vallásos hinduk azonban tojást, sot tejterméket sem esznek. A hagyományos indiai vegetáriánus konyha a tejen és a mézen kívül nem használ más állati eredetű étel alapanyagot.

Bár a húsfogyasztástól való tartózkodás India egészére közel sem jellemző, a világon ez az egyetlen olyan ország, ahol a húsevést erkölcsi alapon, az ahimszá vagyis az erőszakmentesség elvére hivatkozva utasítják el.  Az ahimszát, amely elsősorban az indiai dzsainok körében alapvető morális erény, a hinduk és a buddhisták egyaránt mindig nagyra becsülték. Bár a buddhisták "ne ölj!" parancsa nemcsak az emberekre, hanem az állatokra is vonatkozik, sem ok, sem a hinduk soha nem követelték meg olyan mereven az ahimszá betartását, mint a dzsainok.

A szigorú értelemben vett vegetarianizmus manapság elsősorban az árja, illetve a későbbi muszlim befolyástól érintetlen déli államokra, valamint Gudzsarát államra (69%) jellemző, ahol - miként azt önéletrajzában Mahátmá Gandhi írja - "(...) erősen elterjedt a dzsainizmus, hatása mindenütt és mindenben érezhető volt. Sehol másutt Indiában, sem Indián kívül nem fogadták olyan irtózással és ellenállással a húsevést, mint Gudzsarátban a dzsainák és a Visnu-hívők."

Egy felmérés szerint a lakosság mindössze 25-30 százaléka vallotta magát teljesen vegetáriánusnak. A vegetáriánusok magas száma a már említett Gudzsaráton kívül Rádzsasztán (60%), Pandzsáb-Harijána (54%) és Uttar Pradés (50%) államokra volt jellemző, míg a sor másik végén egyaránt 6%-kal Kerala, Orissza valamint Nyugat-Bengál álltak, melyekben - tengerparti államok lévén - a hal igen olcsó táplálék.

A  jóval több, mint 1 milliárd lelket számláló Indiában a vegetáriánus hindukon kívül a fennmaradó 70-75%-ból a lakosság egykilencedét kitevő muszlimok vallása a sertéshús fogyasztását tiltja, a keresztényekre semmiféle húsevési tilalom nem vonatkozik, de - ellentétben a vallásos hindukkal - a marhahús kivételével a szikhek is bármilyen húst ehetnek.

Egy pár éve, 2006-ban készült, felmérésből az derül ki, hogy az indiaiak 31%-a vegetáriánus, további 9% fogyaszt tojást is. A vegetarianizmus változatlanul a legelterjedtebb a dzsainok és a brahminok között (55%), míg a muszlimoknak mindössze 3%-a vallja magát vegetáriánusnak. Ugyancsak alacsony a részarányuk a tengerparti államokban.

Egy másik közvélemény-kutatás a vegetáriánusok részarányát 20-42%-ra becsüli, de jelzik egyúttal, hogy a húsevők nagy része is - elsősorban gazdasági okokból - csak ritkán fogyaszt állati eredetű táplálékot. A rendszeresen húst fogyasztok részaránya nem éri el a 30%-ot.

E sorok írása közben ismét eszembe jutott egyik indiai repülőutunk. Trivandrumból mentünk Delhibe. A repülőgépen kizárólag indiaiak utaztak, rajtuk kívül mi ketten. Az ételek kiszolgálásánál csodálkozva nyugtáztuk magunkban, hogy csak mi kértünk és ettünk vegetáriánus fogást, a többi utas a nem vegetáriánus ételből kért és evett.

További olvasnivaló

Másodlagos fővonalak

Az európai palmisztria szerint a tenyéren található legfontosabb mellékvonalak, az ún. másodlagos fővonalak a sors-, a Nap- és az egészségvonal.A sorsvonalElsősorban a sorsszerű eseményeket ábrázolja, de milyenségével, futásával, végződésével következtethetünk...

Folytatás...

Ádámcsutka

Az orvosi szakirodalom által prominencia laryngea, más nyelvekben Ádám almája (Adam’s apple, Adamsapfel, pomme d’Adam stb.) néven ismert ádámcsutka a gége legterjedelmesebb porcának, a pajzsporcnak csutkához hasonló kiemelkedése a nyakon...

Folytatás...

Búcsút veszek Kasmírtól

Szikh vezetőnk sebességmámorban szenved, valósággal kizsigereli az agg jószágot. Az utolért járműveket sportosan és veszélyesen előzgeti. A gumik szinte folyamatosan visítanak. Közben a fülkében tartózkodó személyzet valamin nagyon serényen...

Folytatás...

A magzati lét valamint a környezet és…

A kézvonalak formájára már az embrionális fejlődés is jelentős befolyással van. A tenyér vonalai, a papilláris gerincek a terhesség (magzati élet) harmadik, negyedik hónapjában kezdenek kialakulni, és az ötödik hónap...

Folytatás...

A koleraoltást nem ússzuk meg

A Subaruval feltehetően könnyebben vesszük majd az akadályokat, a kanyargós szerpentineket, a veszedelmes hegyi utakat. Iránban sós mocsaraktól és kiszáradt tavaktól övezve, sivatagos, félsivatagi sztyeppes vidéken halad majd az út...

Folytatás...

Jövendölés kockákkal

A kockákkal történő jóslás ázsiai eredetű, Indiában még ma is meglehetősen elterjedt. Az indiaiak ramala néven „tudománynak” tekintik, melyet számos mester (ramali) kenyérkereseti eszközként gyakorol. Azt mondják, hogy a...

Folytatás...