A+ A A-

Az indiai étkezés ethosza

  • Közzétéve itt: Egyéb írások


Minden egyes Indiában élő közösségnek más és más az élelemhez, az ételekhez fűződő viszonya, de a legtöbbjükre meghatározó hatással volt az árják hite és gyakorlata. A hinduk ősei, a feltehetően Iránból érkező - az i. e. 2. évezred közepe után Észak-Indiát meghódító árják árják szerint az élelem nem csupán a test fenntartásának az eszköze, hanem egyúttal a kozmikus erkölcsi ciklus része is.

A hinduk legnépszerűbb vallási szövege a Bhagavad-gítá, vagyis a "Magasztos szózata" az ételeket három csoportba sorolja:

 "Háromféle a táplálék,
melyet ki-ki kedvvel fogyaszt;
áldozat, adomány és böjt
ugyancsak háromféle * halld!

A szent összhang szerint élő
friss, ízes, jó ételt szeret,
mely hős szívet, erőt, kedvet
magas kort s egészséget ad.

A szenvedély szerint élő
érzéki eledelt szeret
s forró, csípőst, fanyart, sósat,
karcost, mely bút, kínt, kórt okoz.

A sötétség szerint élő
tisztátlan maradékra les,
és áldott, erjedő, romló
vagy ízetlen ételt szeret."
  (Fordította: Lakatos István)

 

Az i. e. 8-6. század között keletkezett upanisadok (az upanisad jelentése: "valaki mellé ülés", azaz a tanítvány letelepedése a mester mellé a titkos tan megismerésére") közül a Csándógja upanisadban Uddálaka Áruni fiának, Svétakétunak a következőképpen magyarázta el, miként tagolódik háromfelé a három istenség mindegyike az emberben:

"A megevett táplálék három részre oszlik. Legsűrűbb alkotóeleme bélsárrá válik, a közepes hússá válik, a legritkább gondolattá válik. A megivott víz három részre oszlik. Legsűrűbb alkotóeleme vizeletté válik, a közepes vérré válik, a legritkább lélegzetté válik. Az elfogyasztott hő három részre oszlik. Legsűrűbb alkotóeleme csonttá válik, a közepes velővé válik, a legritkább beszéddé válik. Mert a gondolat táplálékból származik, a lélegzet vízből származik, a beszéd hőből származik, kedvesem."

(Vekerdi József fordítása)

 

További olvasnivaló

Katibogár kézelemzése

  A kéz színéből a vérkeringésre és a vérmérsékletre lehet következtetni. A bőr színe, sápadt, fehér, vörös vagy szederjes kék lehet, aszerint, hogy a vér mennyire gazdag vagy szegény oxigénben. A...

Folytatás...

Áll-babonák

Azt mondják, hogy a csapott áll ostobaságot, a lapos rosszindulatot, a hegyes áll ravaszságot jelez. A kerek áll a társasági örömök élvezetére, a csapott áll gyenge akaratú emberre, az...

Folytatás...

Szóma

Az életelixírként, az istenek és a halhatatlanság italaként jellemzett szómáról (más írásmóddal szomáról) valójában igen keveset tudunk. Már az ital alapjául szolgáló növény mibenlétében sincs egyetértés. A nagyobb lexikonok...

Folytatás...

Pakisztán - A határ nyitva tíztől n…

A tizenötödik nap virrad ránk Iszlámábádban, egyre fogy a reményünk, hogy valaha is továbbindulhatunk. Már delelőn van a nap, amikor a postára megyünk. Míg Attila a követséget tárcsázza, bal szemem...

Folytatás...

India - A tibeti pásztorlánykák nyom…

  Nagyobb térképre váltás Amritszárt észak felé hagyjuk el, a szikhek szent városa után egyenesen a tibeti menekülteknek otthont adó Dharamszalába tartunk. A települések között igen jó az út, sokkal jobb mint...

Folytatás...

Jóslás bal tenyérből - cigány palmi…

  Az aktív és a passzív kezet egyaránt gondosan elemző hagyományos palmisztria művelőitől eltérően - arra hivatkozva, hogy a bal kéz közelebb van a szívhez - a cigányasszonyok a bal tenyérből...

Folytatás...