A+ A A-

Az indiai étkezés ethosza

  • Közzétéve itt: Egyéb írások


Minden egyes Indiában élő közösségnek más és más az élelemhez, az ételekhez fűződő viszonya, de a legtöbbjükre meghatározó hatással volt az árják hite és gyakorlata. A hinduk ősei, a feltehetően Iránból érkező - az i. e. 2. évezred közepe után Észak-Indiát meghódító árják árják szerint az élelem nem csupán a test fenntartásának az eszköze, hanem egyúttal a kozmikus erkölcsi ciklus része is.

A hinduk legnépszerűbb vallási szövege a Bhagavad-gítá, vagyis a "Magasztos szózata" az ételeket három csoportba sorolja:

 "Háromféle a táplálék,
melyet ki-ki kedvvel fogyaszt;
áldozat, adomány és böjt
ugyancsak háromféle * halld!

A szent összhang szerint élő
friss, ízes, jó ételt szeret,
mely hős szívet, erőt, kedvet
magas kort s egészséget ad.

A szenvedély szerint élő
érzéki eledelt szeret
s forró, csípőst, fanyart, sósat,
karcost, mely bút, kínt, kórt okoz.

A sötétség szerint élő
tisztátlan maradékra les,
és áldott, erjedő, romló
vagy ízetlen ételt szeret."
  (Fordította: Lakatos István)

 

Az i. e. 8-6. század között keletkezett upanisadok (az upanisad jelentése: "valaki mellé ülés", azaz a tanítvány letelepedése a mester mellé a titkos tan megismerésére") közül a Csándógja upanisadban Uddálaka Áruni fiának, Svétakétunak a következőképpen magyarázta el, miként tagolódik háromfelé a három istenség mindegyike az emberben:

"A megevett táplálék három részre oszlik. Legsűrűbb alkotóeleme bélsárrá válik, a közepes hússá válik, a legritkább gondolattá válik. A megivott víz három részre oszlik. Legsűrűbb alkotóeleme vizeletté válik, a közepes vérré válik, a legritkább lélegzetté válik. Az elfogyasztott hő három részre oszlik. Legsűrűbb alkotóeleme csonttá válik, a közepes velővé válik, a legritkább beszéddé válik. Mert a gondolat táplálékból származik, a lélegzet vízből származik, a beszéd hőből származik, kedvesem."

(Vekerdi József fordítása)

 

További olvasnivaló

Pandzsáb, a szikhek földje

Végre szabadulunk a határcsapdából, nyílik a sorompó, indulunk, most már Pandzsáb területén folytatjuk utunkat. A vadul nekilóduló szikh sofőrök felszabadultan, kéjes vigyorral röhögnek rám. Értetlenül húzom fel szemöldököm, de...

Folytatás...

Városnézés Delhiben

Újdelhi Szafdardzsang síremléke Kutáb Minár Indira Gandhi múzeum India Kapu Rashtrapati Bhavan Parlament Laksmi Naraján templom Követve a bedekker praktikusnak tűnő tanácsait a könyv ajánlásai alapján indulunk bevenni Delhit...

Folytatás...

Szelén - Mennyi sok, mennyi kevés?

Kevés nyomelem váltott ki az elmúlt évtizedekben oly sok vitát, mint a szelén. Az egyik szélsőséges vélemény szerint nem szabad fogyasztani, mert toxikus, ráadásul az embernek nincs is rá szüksége...

Folytatás...

Staurolit kézelemzése

Keze a kéztövétől felfelé haladva fokozatosan elkeskenyedik, ránézésre háromszög alakúnak látszik. Az ilyen kezű emberek nagy általánosságban az anyagiassággal szemben inkább a szellemiek iránt érdeklődnek. Jellegzetessége ennek a kéztípusnak...

Folytatás...

India és Peru kedvelt fűszere - a kese…

E sokak által nagy becsben tartott fűszernövény a Földközi-tenger mellékén valamint a Közel-Keleten őshonos. A feltárt régészeti leletek alapján évezredek óta használják, találtak „lázcsillapító” koriandert a fáraók sírjában, de említést...

Folytatás...

Ódelhi

Szinte észrevétlenül érünk az egykoron Sáhdzsahánábádnak nevezett régi városrészbe, Ódelhibe. Fogalmunk sincs, hol húzódhat a határ Újdelhi és az Óváros között, hiszen már csaknem teljesen egybeolvadt, összemosódott egymással a...

Folytatás...