A+ A A-

Az indiai étkezés ethosza

  • Közzétéve itt: Egyéb írások


Minden egyes Indiában élő közösségnek más és más az élelemhez, az ételekhez fűződő viszonya, de a legtöbbjükre meghatározó hatással volt az árják hite és gyakorlata. A hinduk ősei, a feltehetően Iránból érkező - az i. e. 2. évezred közepe után Észak-Indiát meghódító árják árják szerint az élelem nem csupán a test fenntartásának az eszköze, hanem egyúttal a kozmikus erkölcsi ciklus része is.

A hinduk legnépszerűbb vallási szövege a Bhagavad-gítá, vagyis a "Magasztos szózata" az ételeket három csoportba sorolja:

 "Háromféle a táplálék,
melyet ki-ki kedvvel fogyaszt;
áldozat, adomány és böjt
ugyancsak háromféle * halld!

A szent összhang szerint élő
friss, ízes, jó ételt szeret,
mely hős szívet, erőt, kedvet
magas kort s egészséget ad.

A szenvedély szerint élő
érzéki eledelt szeret
s forró, csípőst, fanyart, sósat,
karcost, mely bút, kínt, kórt okoz.

A sötétség szerint élő
tisztátlan maradékra les,
és áldott, erjedő, romló
vagy ízetlen ételt szeret."
  (Fordította: Lakatos István)

 

Az i. e. 8-6. század között keletkezett upanisadok (az upanisad jelentése: "valaki mellé ülés", azaz a tanítvány letelepedése a mester mellé a titkos tan megismerésére") közül a Csándógja upanisadban Uddálaka Áruni fiának, Svétakétunak a következőképpen magyarázta el, miként tagolódik háromfelé a három istenség mindegyike az emberben:

"A megevett táplálék három részre oszlik. Legsűrűbb alkotóeleme bélsárrá válik, a közepes hússá válik, a legritkább gondolattá válik. A megivott víz három részre oszlik. Legsűrűbb alkotóeleme vizeletté válik, a közepes vérré válik, a legritkább lélegzetté válik. Az elfogyasztott hő három részre oszlik. Legsűrűbb alkotóeleme csonttá válik, a közepes velővé válik, a legritkább beszéddé válik. Mert a gondolat táplálékból származik, a lélegzet vízből származik, a beszéd hőből származik, kedvesem."

(Vekerdi József fordítása)

 

További olvasnivaló

Selene kézelemzése

Anélkül, hogy a kéztípus meghatározásával megpróbálkoznék (ami egyébként a fényképek torzító hatása miatt gyakran igen nehéz), fontosnak tartom megjegyezni, hogy az ilyen, finom vonalakkal átszőtt, szögletes tenyér, viszonylag hosszú ujjakkal...

Folytatás...

Mit jelent, ha a kisujjon négy ízgyűr…

Kedves Rosta Erzsébet! Egy kérdést szeretnék Önhöz intézni. Meg tudná-e nekem írni, hogy mit jelent, ha a kisujjon négy ízgyűrű van. Az ujjpercek száma három.Nagyon szépen...

Folytatás...

A fejvonal

A tenyér legkomolyabb vonala a fejvonal, a mentális képességet, az intellektuális beállítottságot, a koncentráló készséget, a testrészek közül a pedig az agyat és az idegrendszert jelképezi. A fejvonal...

Folytatás...

Gyurcsány Ferenc ujjai

  1961. június 4-én született Pápán. Középiskolai tanulmányai után a Janus Pannonius Tudományegyetemen előbb 1984-ben főiskolai diplomát, majd 1990-ben a Közgazdaságtudományi Karon egyetemi diplomát szerzett. 1984-88 között a KISZ Pécsi Városi...

Folytatás...

Szóma

Az életelixírként, az istenek és a halhatatlanság italaként jellemzett szómáról (más írásmóddal szomáról) valójában igen keveset tudunk. Már az ital alapjául szolgáló növény mibenlétében sincs egyetértés. A nagyobb lexikonok...

Folytatás...

Áfonyák

A kékesfekete színű áfonyák bogyói jóízüek, savanykásan édesek, frissen ehetők, gyógyanyagként is ajánlják. A vörös áfonya bogyói befőttnek jók. Kompótot és dzsemet készítenek belőle, húsos ételek mellé kínálhatják. ...

Folytatás...