Ha létezik a vegetáriánusok számára kedvező hely, akkor India biztosan ilyen, e szubkontinens ugyanis tobzódik a hús nélküli ételekben, a kizárólag növényi alapanyagokból készített fogások sokszínűsége valósággal meghökkentő, annak ellenére, hogy az általános hiedelemmel ellentétben nem minden hindu veti meg a húst. Indiában a vegetáriánus szót a lakto-vegetáriánus szinonimájaként használják,
Minden egyes Indiában élő közösségnek más és más az élelemhez, az ételekhez fűződő viszonya, de a legtöbbjükre meghatározó hatással volt az árják hite és gyakorlata. A hinduk ősei, a feltehetően Iránból érkező - az i. e. 2. évezred közepe után Észak-Indiát meghódító árják árják szerint az élelem nem csupán a
Az indiai háziasszonyok naponta háromszor főznek, mivel az előző étkezésből megmaradt, állott ételt nem szolgálják fel. A készételt azonnal, frissiben tálalják. A menük általában 3-4 fogásból állnak, figyelve arra, hogy az ételekben a különféle színek, aromák, illatok, ízek, formák harmonizáljanak egymással, a cél ugyanis az, hogy az evés az ember
Az ahimszá, melyet végletesen leegyszerűsítve sokan a vegetáriánus táplálkozással azonosítanak, valójában egy magatartási szabály, mely minden cselekedetet tilt, amely bármely élőlény sérülését, vagy halálát okozhatja. Gyakorlata Indiában alakult ki, és azon az elképzelésen alapszik, hogy mindenfajta erőszakos tett negatív karmikus következményekkel jár. Az élőlények megölésének tilalma legfeljebb 2000-3000 évre nyúlik
Móhandász Karamcsand Gandhi, ahogy később elnevezték, Mahátma „a nagy lélek”, 1869. október 2-án, Porbandarban (más néven Szudamapuri) született, és 1948. január 30-án Delhiben halt meg. Ősei a banijá kaszthoz tartoztak, akik Gandhi szerint fűszerkereskedők lehettek, de amint Önéletrajzában írja: „...három nemzedéken át nagyapámtól kezdve – főminiszterekként szolgáltak…” Móhandász apja, Kaba
A szikhek vallásalapítója, Nának Csand Lahore közelében született 1469-ben, a pakisztáni Pandzsáb területén. Tanítói hindu és muszlim papok: panditok, mullahok voltak. Gondolkodását kezdettől fogva az egyenlőség eszméje hatotta át, abból indult ki, hogy Isten előtt minden ember egyenlő, Isten nem tesz különbséget nemek és fajok között. Ettől indíttatva már fiatalon
Áprilisban emlékezünk születésére és halálára. 1784. április 4-én Kőrösön jött a világra és 58 évvel később 1842. április 11-én az indiai Dardzsilingben távozott az élők sorából a híres magyar Ázsia-utazó, kiváló orientalista, a tibeti nyelv első európai kutatója: Kőrösi Csoma Sándor.
Szegénysorú székely szolgadiákként tanult a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban, majd
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.