A+ A A-

Dzsantar Mantar

  • Közzétéve itt: Delhi és környéke

Dzsajpurban, amikor a Királyi Palotával átellenben megpillantjuk a Dzsantar Mantar modern formájú, különleges alakú műszereit, olyan érzésünk támad, mintha egyenesen a jövőbe, vagy egy absztrakt szobrászművész kiállítására érkeztünk volna. A csillagászati mérőeszközként szolgáló építmények között csavart, ívelt, körkörös, lépcsőzetes egyaránt megtalálható. A „szoborpark” elemei, melyek mészkőből és márványból épített tornyokból, lépcsőkből és oszlopokból állnak, valójában gondosan megtervezett műszerek, melyek ma is igen nagy pontossággal mérik az időt, az égitestek mozgását és helyzetét, és segítik a nap- és a holdfogyatkozások idejének meghatározását. Az obszervatórium elnevezése eredetileg Yantra Mantra volt (a yantra műszert, a mantra számítást jelent), és csak később – a helybéliek dialektusa nyomán – vette fel a ma használatos Dzsantar Mantar nevet. (Mások szerint az elnevezés nem hordoz jelentéstartalmat, hanem egy olyan varázsszó, mint az abrakadabra.)

A csillagda építésének az ötlete a – matematika és a csillagászat iránt szenvedélyesen érdeklődő - városalapító maharadzsa, Szavaj Dzsaj Szingh fejéből pattant ki, miután megbízták a hindu és a muszlim naptár egyeztetésével. Mindenekelőtt áttanulmányozta korának asztronómiai ismereteit, a görög filozófus, természettudós Arisztotelész (i.e. 384-322) és az alexandriai matematikus Eukleidész (i.e. 300 körül) csillagászattal foglalkozó műveit perzsára fordította, az egyiptomi csillagász az i.e. 85 k.-161 k. élt Ptolemaioszét pedig szanszkritra ültette át. Munkatársaival méréseket végeztetett Európában, német szakembereket hívott meg, ezen kívül együttműködésre kérte fel Boudier jezsuita szerzetest Bengálból. Tervének megvalósításához nagy lendületet adott az akkortájt felépített szamarkandi és üzbegisztáni obszervatóriumok tervrajza, valamint az ég csillagainak rendszeréről készült katalógus. Ez az összeállítás lett Dzsaj Szingh munkájának alapja, jóllehet a saját mérései némiképp eltértek attól. Részben e táblázatok hibáinak kijavítására is építette a csillagvizsgálóit.

Dzsantar Mantar - DzsajpurMár őt megelőzően sokféle műszert szerkesztettek a csillagászok, de azoknak a legtöbbje fémből készült és idővel megkopott, vagy pedig kicsi méretük miatt nem lehetett velük pontos méréseket végezni. Az iszlám országokban már konstruáltak nagyobb méretű műszereket is, ezért Dzsaj Szing támogatást kért Zij-i-Mohammad Sahtól, hogy a saját maga által szerkesztett, kikísérletezett műszereit építhesse meg.

Dzsaj Szingh a precíz mérés érdekében kőből és mészkőből kívánta elkészíteni hatalmas műszereit, úgy vélte, hogy azok inkább kopásállók, kevésbé szakadnak, repednek, hasadnak, mint a fém. Az óriási méretű műszerek mindegyikéből kettőt húzatott fel, ha netán a páros műszerek egyikére árnyék vetülne, akkor a másikról le lehessen olvasni az adatokat. Valamennyi építményhez vízelvezetőt készített, hogy a csapadék nem károsítsa azokat.

A dzsósík (asztrológusok, csillagjósok) által Dzsantra Mandirnak (Műszerek templomának) nevezett obszervatórium négy fő építményből áll. A Szamrat Dzsantra egy hatalmas napóra (állítólag a legnagyobb a világon), melynek gnómónja (árnyékvető oszlopa, az óra mutatója) több mint 20 méter magasságra van a lépcsős oszlop alapjától. A Ram Dzsantra, mely egy nyitott, henger alakú torony, ablakokkal és a közepén oszloppal, az égitestek pozíciójának meghatározására szolgál. A csillagok és bolygók adatait annak alapján lehet meghatározni, hogy a műszer középpontjában elhelyezkedő, az oszlopnak háttal álló megfigyelő melyik ablakon keresztül látja a kérdéses égitestet. A két fehérre festett félgömbből álló Dzsaj Prakash ugyancsak idomérő eszköz, a helyi idő mellett a nap deklinációját és a zodiákust mutatja a meridiánon. A negyedik műszer, a Miszra Dzsantra egy olyan napóra, amelynek segítségével megtudhatjuk, hogy a leolvasás időpontjában hány óra van a föld másik négy másik városában.

Az első csillavizsgálót 1724-ben építtette fel Delhiben, a későbbiek során még négyet emeltetett, a Dzsajpurin kívül Benáreszben, Uddzsainban és Mathurában, ez utóbbi már nincs meg, a másik négy viszont jól bírja az idő viszontagságait, s még jelenleg is tudományos pontossággal, teleszkóp nélkül lehet velük tanulmányozni az égitestek járását, azóta is mérik, mutatják az idő múlását. A mindössze 44 évet élt Dzsaj Szingh, Amber rádzsája nemcsak Dzsajpur megtervezésével írta be magát India történelmébe, hanem mint csillagász és matematikus is bizonyította rátermettségét, a Dzsantar Mantarok megszerkesztésével maradandót alkotott, e bizarr vonalú műszerek mind rá emlékeztetnek.

További olvasnivaló

Mit jelent, ha az ablakon berepül egy ma…

Miként az a lentebb idézett privát levélváltásunkból végül kiderül, lényegében ezt kérdezte HI nevű olvasóm.Kedves Rosta Erzsébet!Egy veréb, vagy valami hasonló madár berepült az ablakon. Ez rosszat jelent?Várom válaszát!Köszönettel, HIKedves...

Folytatás...

Egy slukk Szultána hukájából

Abdul, ígéretéhez híven, a szomszéd hajóra megy telefonálni, ahonnan feltűnő gyorsasággal jön vissza s közli, nem sikerült beszélnie senkivel sem. Hitetlenkedek, kérem, férjemmel együtt menjenek át ismét, de újra eredménytelen...

Folytatás...

A combok

A combok, vagyis lábszár felső, vastagabb - a térdízülettől a csípőig tartó - részeinek egészsége, külső megjelenése, nemcsak a járás, a helyváltoztatás és az emberi - különösen a női -...

Folytatás...

Pakisztán - Cserbenhagyó gengszterbusz

Nagyobb térképre váltás A reggeli újságok csupa borzalmakról számolnak be. „Dakoiták támadtak meg egy farmot, egy ember meghalt. Manthar Lakhiar a notórius dakoita megszökött a kotri őrizetéből, négy rendőrtisztviselőt azzal gyanúsítanak...

Folytatás...

Katibogár kézelemzése

  A kéz színéből a vérkeringésre és a vérmérsékletre lehet következtetni. A bőr színe, sápadt, fehér, vörös vagy szederjes kék lehet, aszerint, hogy a vér mennyire gazdag vagy szegény oxigénben. A...

Folytatás...

India - India szellemisége árad a városb…

Szakadó esőben, bal kéz felől elhaladva a Dum-Dum repülőtér mellett, északról érünk Kalkuttába. A városban minden sáros, latyakos, a buszokról fürtökben lógnak az emberek, a rácsos század eleji villamosok inogva...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?