Az autoriksából kiszállva nem megyünk azonnal szállodánkba, csavargunk egyet, jól esik a ténfergés a friss levegőn. A Neelam hotelnél - az egyik reggel itt ajánlgattak férjemnek pénzért kapható, szerelmet adó, kipihent lányokat (akik között nemcsak indiaiak találhatók, hanem a világ más országai is reprezentálva vannak) - kettéválik az út, az egyik lejtősen a partra visz, míg a másik nagy kanyarral a buszvégállomáshoz vezet. Az utóbbin sétálunk le a bazárok irányába. Velünk szemből egy látásból ismert, jóképű süldő legény közeleg, jobb dolga híján, hozzánk csapódik. Maga szedte kagylókat ajánlgat megvételre. Veszünk tőle egyet.
Az út menti virágokba öltözött bokrokon legeltetem szemem, gyönyörködöm a tökéletes színharmóniában, a fákra csimpaszkodó futó filodendronok, telt virágú hibiszkuszok, színes levelű krotonok, fénylő fikuszok mind óriásira nőttek, az illatos viaszvirágok, a hoyák csillagjainak mélyén nektárcseppeket csillognak. Látva ezt a siheder, mint gáláns lovag leszakít egy csodaszép tűzpiros virágot, és gavallér módjára átnyújtja nekem. Szögletes mozdulatában, kedveskedő gesztusában van valami szeretni való esetlen báj. A virág letépésekor, mint akit rajtakaptak, akaratlanul is körbenézek, bűntudattal fürkészem, ki láthatta, mit szólnak, milyen nemtetszéssel járhat a bokor megdézsmálása. Kamaszunk nevetve biztosít arról, hogy Keralában ez természetes, nem elítélendő cselekmény, ez nem jelent gondot, mindenki bátran megteheti, mindenki számára megengedett, szabadok a virágok, mint mondja: No problem, free flowers. A bazársoron sárga banánfüzérek lógnak kellemkedve, az újságokból nagy a választék. Minden kapható itt, ami csak szükséges lehet egy üdülőhelyen.
A fiútól elbúcsúzva bevágásokon, erdőszéli ösvényeken andalgunk. Rengeteg itt az impozáns leveleiről felismerhető pálmaszerű vadbanán. A kókuszpálmák, banáncserjék és a hatalmas koronájú amrud fák közt beszűrődő fény élteti az üde dús füvet és a gazdagon burjánzó aljnövényzetet. A fényért való küzdelemben vastag szárú liánok kapaszkodnak, kúsznak fel a fák törzsein, törnek a napfény felé, a koronákra érve alsó száruk fonnyadva elszárad. Alul a fák tövében árnyéktűrő páfrányok zöldellnek.
A cserjék feltűnően nagy változatos színben pompázó virágai részegítő illatot lehelnek, tölcsérük belsejében bogarak sürgölődnek. Az izzadó bőrlevelek csúcsain időnként megjelenik egy-egy csöppnyi levélnedv, őket is gyötri a meleg, ok is verítékeznek. A kókuszpálmaliget árnyának sűrűjén nem szabadul be a napsugár. Egyik-másik kókuszpálma törzsén bokájuknál összekötözött lábú fiúk tornásszák egyre feljebb magukat. Az apró termetű, könnyűsúlyú, remek mozgású keralaiak, akár a hernyók, ritmusosan összehúzódzkodva, majd kinyúlva csimpaszkodnak felfelé, hogy elérjék a kívánt gyümölcsöt. Az idősebbek fürge majmokat dolgoztatnak, ők szakítják le, s dobják gazdájuk lábához a kókuszdiókat. A sokféle zöldben varjak neszeznek. A tisztásokon lévő rizsföldekről békák vartyogása hallik. Időnként, túlszárnyalva a tenger morgását, madárfütty hasít a levegőbe. A fülledt, párás félhomály kedvez az ide-oda röpdöső apró bogaraknak. Az aranyló fényre érve megcsap a forró levegő lehelete, arcomat sós szellő legyinti meg.
