A+ A A-

A trivandrumi Szamgaram hotel

  • Közzétéve itt: Dél-India - Kerala


A vasútállomás előtti téren markáns szagok fogadnak, a tömegben az emberek, mint az eső elől menekülő hangyák nyüzsögnek. Valósággal elkábít a naplementét megelőző forróság. Most érzem csak igazán, milyen kicsavart citrom vagyok, a közel három napos utazás megtette hatását, szinte minden porcikám remeg a fáradtságtól. Már-már azt hiszem, még a megérkezésnek sem tudok örülni, de a szemem rátéved a park fölött magasodó fényújságra. melyen folyamatosan futnak az aktuális hírek, felváltva angol és malajalam nyelven. A látványtól egyszerre feltöltődöm energiával, új erőre kapok, s végre felfogom úgy istenigazából, hogy ismét Trivandrumban lehetek, aminek nagyon megörülök.

Szolgalelkűen caplatok a párom mögött, ügyelve rá, hogy el ne tévesszem a sok apró ember között lila trikós hátát. Szkúteresek, riksások, taxisok és buszok ömlő áradatán verekedjük át magunkat. A dudaszó infantilis méreteket ölt, most még talán hangosabban nyomják, mint legutóbb. A tér másik oldalán van a buszpályaudvar, így nem csoda a seregnyi ember, a munka végeztével hazafelé tartanak. Ősrégi, többszörösen nullára futott buszok kanyarodnak ki pillanatonként a főútvonalra. A lépcsőkön fürtökben lógnak az utasok. Az üvegtelen, rácsos ablakokban fekete hajú kobakok fénylenek a rájuk kent hajolajtól. Tipikusan trópusi kép, a fehér ruha dominál, a férfiakon szinte kivétel nélkül lenge dhóti, ez itt a legideálisabb viselet.

Motoros riksások intenek le minden lépésnél, mint pénzért vehető nők, úgy kínálják szolgálataikat. Én azonban nem nagyon törődöm velük, kizárólag Attilát követem. Célirányosan halad, valahol a környéken kiszemelt helyre tart. A pályaudvarok tájékán rengeteg szálló és turistaház található, közülük már a vonaton kinézte leendő szállodánkat, ezért tanulmányozta olyan elmélyülten Trivandrum térképét Ernakulam és Quilon között. A vasútállomással közvetlenül szemben utcai étkezőbódék karéja, nagyüzemben sütnek-főznek, várják a megéhezetteket. Meghalnék, ha akár egyetlen falatot is meg kellene kóstolnom. Az égett olaj kegyetlenül kesernyés szaga elnyom minden más illatot. Villogó szemű szakácsok invitálnak, legyek a vendégük, ízleljem meg készítményeiket, kiáltanak felém, én azonban, mint a süket lépegetek tova. Először is szállást kell találnunk, mielőtt még beesteledne, ágyról kell gondoskodnunk.

Két étkezde között törünk utat egy szűk utcába. Az utca torkolatánál kupacokban áll a szemét és az ételhulladék, kutyák, varjak válogatnak valami ehető reményében. A környék nem éppen bizalomkeltő, a sikátor egyik oldalán, az út szélén nyitott csatorna betonvájata, mélyén bűzös lé csordogál. A döngölt földúton hatalmas bivalylepényeket kell kerülgetnünk. A saroktól mintegy százméternyire nyomós kút, itt mossák a szennyes edényeket, hideg vízzel csutakolják a zsíros vájlingokat, üstöket, serpenyőket. A kúttal átellenben egy moszk, frissen pingált csinos épülete, karcsú minaretjével igen mutatós. A mecset mellett a kiválasztott szálloda, kinézetre nem is rossz, modern, emeletes épület a Szamgaram. Utcára nyíló udvarán az ősfák és a magasba nyúló pálmák csaknem az épület felét eltakarják.

A bejáratnál lévő pult belső oldalán ülő portás kimondottan jóképű férfi, ülve is látszik, hogy nagydarab ember, kitelne belőle három apró keralai, bizonyára ksatrija leszármazott. Férjem érdeklődésére nemmel ingatja fejét, ami azt jelenti, hogy van szabad szobájuk. A mosolyában azonban van valami maffiózós. A szoba kicsiny és lepusztult, agyonhasznált, lehangoló enteriőr. Látszik, hogy rengeteg vendég fordult meg falai között, talált éjszakai szállásra. A falak foltosak a rákent mocsoktól és az agyonnyomott bogaraktól. A nyersfa ágyakon szürkés lepedő és fakó, elnyűtt párnák. Az asztal kiszálkásodott, fedetlen lapja sokat használt, s keveset tisztított. A székek sem tisztábbak, sokan ülhettek rajtuk. Az épület kívülről megbízhatóbbnak tűnt. A két ablakot fehér festékkel mázolták be az illetéktelen szemek elől.

A benyílás egyik sarkában a mosdó, táptalaja mindenféle bacilusnak és élősködőnek. A beépített szekrények polcai között ártatlan kis gekkók néznek farkasszemet velünk. Azonnal eldöntöm, hogy nem fogjuk használni a szekrényt, s nem a jámbor kis gyíkok miatt határozok így. A zuhanyozó sem különb, a kopott lefolyórácsok olyanok, mintha rájuk köptek volna, nagyon gyanús, csak amikor közelebbről szemrevételezem, látom, hogy a lekopott krómréteg miatt látszik ilyennek. Mindkét helyiség szürke cementlapokkal fedett, jól kivehetők a felmosórongy félkörös ívei, ahol elcsiszatolták a koszt. A WC-tol egyenesen irtózom, de nem tudom megmagyarázni, hogy miért, talán mert a fekete bakelitfedő a középen kettétört. Noha az ablak résnyire nyitva, a levegő mégis dohosan párás, nehezemre esik a lélegzés.

Összességében azonban megfelel szállásunk, rögtön két hétre lekötjük. Nem utolsó szempont, hogy központi helyen van, és előző utunk szálláshelyéhez, az elegáns Luciya szállodához képest nagyon olcsó. Az ágy széles, felesleges finnyáskodnom, lassan meggyőzöm magam arról, hogy tizennégy éjszakán keresztül ez lesz az otthonunk. Alkalmazkodni kell és punktum. A zuhanyozást követő szűkre szabott pihenésemtől kissé regenerálódok, amikor a müezzin éles hangja ugraszt ki az ágyból. A szomszédos mecset minaretjéből szólítja esti ájtatosságra híveit. Különösebben azonban nem bánkódom, a nagy meleg egyébként is kikerget a szobából minket. Kint is fülledt hőség van, de jobban elviselhető, mint a szobába beszorult levegő.

Az este buja illatú és sötét, csak a főútvonalakon és a téren pásztázzák az utat a lámpák, a mellékutcák, a közök sejtelmesen feketék. A sötétben néhol megcsillan egy-egy szempár, olyanok mintha szentjánosbogarak világítanának. A környékre nem panaszkodhatunk, nem véletlen, hogy már a múlt alkalommal is nagy hatást gyakorolt ránk Trivandrum, mert így az éjszaka leple alatt is izgalmasan érdekes város, akár egy csábító nő.

Mire visszatérünk, a szobánkban egy szúnyogriasztó füstölög, meglepetésnek szánták, a szobainas csempészte asztalunkra. A szúrós füstöt a ventilátorral próbáljuk szétoszlatni, s a rekkenő hőséget is a lapátokkal szeretnénk enyhíteni. ám tevékenységünket nem koronázza siker. Ez azonban nem akadályoz meg egyikünket sem abban, hogy éjszaka óriásit aludjunk.

További olvasnivaló

Sly07 kézelemzése

Sajnálatos módon, az egyes felvételeken különböző távolságban lehetett a kéztől és a merőlegestől eltérő szöget zárhatott a fényképezőgép objektívje, ezért a fotók torzítják a valóságos méretarányokat. Emiatt csak azt tudtam...

Folytatás...

Mit jelent a temetésünkkel álmodni?

  Egy személyes jellegű problémájára adott válaszom után tette fel a fenti kérdést az egyik anonimitást kérő olvasóm. Levelének a kérdés szempontjából releváns részét az alábbiakban idézem: „Mit jelent az az...

Folytatás...

Az ajkak

A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint az ajak az ember szájának külső, izmos, piros széle, míg a szájat a felső és az alsó ajak, a köztük lévő nyílás (az emésztőcsatorna...

Folytatás...

Gesztenye kézelemzése

  A meglehetősen sápadt bőrű kéz vérszegénységet jelezhet. Persze csak abban az esetben, ha a valóságban is ilyen színű a kézfeje és a tenyere, melyek a fényképek alapján nagyon haloványnak látszanak...

Folytatás...

Iron lezárt keze

Mindössze csak a két tenyeréről kaptam képeket, ezek alapján nem lehet teljes és valós kézelemzést végezni. Ha a kézfejéről is küld fotókat, elemzésemet a későbbiekben kiegészítem. A lezárt kézzel...

Folytatás...

Pakisztán - Átkelünk a rablók útjá…

  Nagyobb térképre váltás Szokás szerint a hajnal kiugraszt ágyunkból, a reggeli kávézás közben felvázoljuk a megírandó cikket. Az egész napunk fogalmazással és sétálással telik. Sikerül mindenféle finomságot, sajtot, péksüteményt, friss joghurtot...

Folytatás...