
Meghívást kaptunk Mary nővértől, látogassunk el a Holy Angel’s Conventbe. Az eszelős dudálástól, varjúkárogástól hangos Trivandrumba háromkerekű motoros riksával pöfögünk be. Van időnk sétálni, ezért a számunkra jó tájékozódási pontként szolgáló, fehér Padmanábhaszvámi templomnál szállunk ki. A környéket jól ismerjük, hiszen néhány napig a nem messze található Luciya hotelben, a
Már az első nap első félórájában piros pecsenyére sült bőrünk, de aztán fokozatosan értük el a bronzos szint, sőt idővel kezdtünk hasonlítani a keralaiakhoz, testünk barnás fekete, vagy inkább kékesfekete lett. Itt a tengerparton nagyon csalós a Nap, mert tűző sugarait enyhíti a lengedező, fújdogáló szellő. A forró homok égeti
Az autoriksából kiszállva nem megyünk azonnal szállodánkba, csavargunk egyet, jól esik a ténfergés a friss levegőn. A Neelam hotelnél - az egyik reggel itt ajánlgattak férjemnek pénzért kapható, szerelmet adó, kipihent lányokat (akik között nemcsak indiaiak találhatók, hanem a világ más országai is reprezentálva vannak) - kettéválik az út, az
Kovalam tengerpartját nemcsak egészséges gyereksereg népesíti be, hanem akadnak itt szerencsétlen sorsú, valamilyen rendellenességtől, betegségtől szenvedők is. A partrésznek megvannak a maga koldusai, elesettjei, akik naponta elzarándokolnak ide egy kis alamizsnáért, az éhenhalás elkerülése reményében valamicske könyöradományért. Le-föl, oda-vissza, fáradhatatlanul járják a partot, egy-egy rúpiáért esedeznek a pecsenye pirosra sült,
Indiában a tehenek szent állatok, tiszteletük csaknem 3500 évre, az árjákig vezethető vissza. A védikus életmódban ugyanolyan fontosak voltak, mint a védikus tűz és a bráhman papok. Akkoriban nemes tettnek számított bráhmannak tehenet ajándékozni, a szent állatok etetése és ellátása áhítatos cselekedetnek minősült.
Valaha hittek a tehenek lélekvivő erejében,
Rögtön az első napokban barátságot kötök két kislánnyal, Radhával és Binduval, akik testvérek, egyikük tíz éves, a másik hét. Radhával sikerül jobban összemelegednem, amíg húga az iskolában van, o segít a szüleinek, bevásárol, aztán fürdik a tengerben. Mostanában viszont idejének nagy részét velünk tölti, bár kettőnk közül én vagyok a
Tampiék "étterme" a pálmafák tövében áll, Radháékkal rézsútosan szemben. Tampi apja az étkezdét szállodánk tulajdonosától bérli, tulajdonképpen az egész Kovalam part valamennyi vendéglője, hotelje két jómódú család birtokában van. A Radhával egyidős Tampi úgy tíz éves lehet, mokány felépítésű, jó eszű kisfiú. Nagyon szorgalmas, reggelenként az első napsugárral versenyre kelve
Ismeretségünk Szumátival, a picinyke gyümölcsárus asszonnyal – ahogy ezt tőle később megtudtuk – Kerala állam fővárosában, Trivandrumban (mai nevén Thiruvanthapuram) kezdődött. Az egyik reggel, amikor a Kovalam partra igyekezvén motoros riksát kerestünk, az East Fortnál (Keleti Erőd) leszólított minket egy élelmes taxis, és azt fejtegette, hogy felesleges riksáért szaladgálnunk, mert
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.