A régi korok emberei a szexet felszabadultabban, szabadosabban, időtől-helytől függetlenül űzték. A szentélyekben, templomokban a nemi szerveket, a különböző erotikus pozitúrákat, szexpraktikákat, a szexuális aktussal egyetemben, gyakorta ábrázolták. India és Nepál hindu templomai bővelkednek az anális, orális, valamint csoportszexet bemutató ábrázolásokban. A szerelemben prűd muszlimok erotikus művészete ugyancsak hosszú múltra tekint vissza. Valaha még a szent könyvekben sem volt ismert fogalom a szemérmesség.
Az antik görögöknél a szerelem istennője, Aphrodité testesítette meg az érzéki örömöket, a testi szenvedélyt, vágyat. Se szeri, se száma Zeusz főisten szexuális hódításainak. Dionüszosz, a bor és a vidámság istene társaságához tartoztak a nemi kielégíthetetlenség szimbólumai, a lófülű, lófarkú, hatalmas meredt péniszű szatírok, és női megfelelőik a nimfák.
Az ókori görögök normálisnak tartották a homoszexualitást. A filozófus és természettudós Arisztotelész (i.e. 384-322) a krétaiakról azt írta „hogy ne legyen annyi gyerekük, megengedték a férfiak egymással való nemi érintkezését”. Krétán szokás volt a fiatal fiúk elrablása. A szerelmes férfi két hónapig élt az általa kiválasztott ifjúval, majd megajándékozta egy hadiköpennyel, egy ökörrel és egy kupával. Az ökröt feláldozták Zeusznak, a köpeny és a kupa pedig a férfiak beavatási kellékeként szolgált. Théba szigetén a tornacsarnokokban meztelenül gyakorlatoztak a fiatal fiúk, ez az erotikus látvány nagyon vonzotta a homoszexuálisokat. A spártai tornacsarnokok istene pedig nem más, mint Erósz, a szerelem istene volt. Spártában is teljesen természetesnek tekintették a homoszexualitást, Platón (i.e. 427-347) a görög bölcselő erről úgy nyilatkozott, a legjobb hadsereg az, ahol egymás szeretői a katonák. A spártaiak úgy vélték, hogy a genitális kapcsolat a bajtársakkal erősíti az összefogást, morált és a harci szellemet.
A harcias rómaiak is büszkén vállalták homoszexualitásukat. Legnagyobb költőjük, Catullus (i.e. 84-54), aki 25 szerelmes verset írt Lesbiának, verseiben kifejtette, hogy nem férfiatlan az a férfi, aki fiúk feneke után koslat. Ez legalább annyira elfogadott volt náluk, mint az asszonyok elcsábítása.
Új-Guineában és a szomszédos Melanéz szigetek férfi bennszülöttjei között mind a mai napig dívik az a felfogás, hogy a fiatal fiúknak évekig kell „gyűjteniük” a férfierő forrásának tekintett spermát. Azt mondják, hogy az a fiú, aki nem iszik eleget belőle, nem fog megnőni, kicsi és gyenge marad, a sperma lenyelésétől pedig nem kell tartania, mert olyan mintha anyatejet inna. A fiúkat, amikor 7-14 évesek lesznek, legénylakásokban helyezik el. Egyes törzseknél az anyai nagybácsi közösül análisan a gyerekkel, másoknál az apa választja ki a fia számára az idősebb partnert. A Pápua Új-Guineában élő etoro törzs tagjai úgy vélik, hogy azért kell elültetni a fiúkban a spermát, hogy felnőttként képesek legyenek a közösülésre.
A himalájai lepcsák megtanítják gyerekeiknek, hogyan kell szeretkezni, és a szerelmi előjátékokat eljátszani, művelni. A dél-indiai muriák szent helyeiken a szexuális aktus elsajátítására nevelik serdületlen gyerekeiket, akik így már hatéves korukban elveszítik szüzességüket. Közép-Afrika déli részén a csevák azzal segítik leányaikat a megfelelő férj megtalálásában, hogy külön a nekik épített házban kísérletezhetnek és gyakorolhatják a szexuális játszadozást. Hasonlóan állnak a kérdéshez a Fülöp-szigetek ifugorói, akik házasulatlan, ám szexuálisan aktív fiataljaikat egyfajta koedukált „szexkollégiumokban” szállásolják el, hogy azok egymást sorra kipróbálva választhassák ki a legmegfelelőbb partnert.
Bizonyos pogány körökben a spermát mágikus folyadéknak tekintik, amely felhalmozza magában a férfi erejét. Egyes közösségekben nem szokatlan, hogy a pogány papnő egymásután két vagy három férfival is közösül, hogy összegyűjtse a spermájukat. Úgy tartják, hogy ez által a férfiak ereje áttevődik a testébe.
Számos afrikai törzsben él az a felfogás, hogy a házasság nem ajánlatos olyan felek között, akiknek nemi szervei eltérő méretűek. Ezeket a leendő rokonság szemrevételezi, és dönt a megfelelésükről. Az afrikai congák úgy tartják, hogy egy férfinak annyi asszony dukál, amennyit egy fektében ki tud szolgálni. Ugyanilyen szexisták a komancs indiánok, akik egy előrehaladott terhességű asszony nővérétől elvárják azt, hogy a sógora szolgálatára, feküdjön le vele a kritikus időszakban.
A szexről kialakult hiedelmek szerint: az indonézeknél intim együttlét közben nem ajánlatos a nyakat megfeszíteni, a fejet meg hátraszegni, mert ez balszerencsét jelent, az illetőt mások rossz hírbe hozzák. Nem helyes szeretkezés során a hitves nemi szervét nézegetni, mert ez egy hétig tartó balszerencsék sorozatára utal. Az sem jó, ha valaki lányának a fenekére ver, mert lánya később szexuálisan hiperaktívvá válhat, és gondjai lesznek emiatt házasságában. Nem helyes piros vagy zöld fürdőruhát hordani, mert viselője egy parázna lidérc házastársa lesz. Megnövekszik a szexuális vonzereje annak, aki telihold idején egy tóban úszkál.
A Csendes-óceáni Marquises-szigetek lakói óva intenek a menstruáció alatti közösüléstől, ugyanis azt hiszik, hogy ettől a férfi egyesülésre képtelenné válik.
Az Új-Guinea közelében található Trobriander-szigeteken élők körében pedig elterjedt nézet, miszerint a férfiak és a nők szexuális nedvei, a sperma és hüvelyváladék a belek tevékenységének eredményei. Azzal érvelnek, hogy a nőknek nincsenek heréik, mégis képesek szexuális váladékot termelni. Szerintük a herék egyetlen funkciója az, hogy a pénisz jobban nézzen ki.
Az angoloknál még ma is élnek azok az évszázados babonák miszerint: a kis péniszű férfiak nem képesek szexuálisan kielégíteni partnerüket; a maszturbáció hatására szőr nő a tenyéren, a férfiakat impotenssé, a nőket frigiddé vagy sterillé teszi; azok az asszonyok, akik sohasem jutnak el az orgazmusig, mindig frusztráltak; a kis mellű nők sokat kockáztatnak az ágyban; a dús keblűek viszont mindig szexisek; és perverzek azok a férfiak, akik szex közben erotikus dolgokról beszélnek.
A régi arabok szerint ejakuláció után nem szabad a hímtagot a hüvelyben hagyni, mert vesehomok képződését, a gerincoszlop lágyulását, a vérerek elpattanását, vagy a tüdők gyulladásos megbetegedését okozhatja; az öregasszonyokkal való közösülés olyan, mint a halálos méreg, vagy mint a mérgezett hús; a túl sok szex ártalmas az egészségre.
A trinidadi és a tobagói emberek között pedig elterjedt az az újsütetű hiedelem, miszerint szeretkezés közben nincs szükség kotonra, mert védelmet nyújt az AIDS ellen, ha a szex után Aloé vera növényből készült krémmel dörzsölik be a péniszt. A gyógyászatban azonban az Aloé vera krémet hashajtóként és égési sebekre ajánlják.