A+ A A-

Rizsbabonák

  • Közzétéve itt: Növényvilág


A rizsről szóló babonák elsősorban Ázsiában honosodtak meg, a rizsfogyasztó országok embereinek képzetében születtek és terjedtek el a világ más tájain is.  Ázsiában a rizs a termékenységet, a bőséget és a gyermekáldás szimbolizálja. Elsősorban esküvői szertartásokon tulajdonítanak nagy jelentőséget a „rizsesőnek” vagy a „rizs konfettinek”.

Ha a házasságkötő terem vagy a templom ajtajában, a szertartás után, az ifjú pár elé rizst, gabonaszemeket, mákot vagy pénzt szórnak, azt kívánják nekik a megjelentek, hogy életük legyen gazdag és gondtalan s örüljenek a sok utódnak.

A filippínók úgy vélik, papucsférj lesz abból a vőlegényből, aki az esküvői ceremónia során a menyasszony előtt ül. Ha a menyasszony azt akarja, hogy férje minden szeszélyét viselje el, az oltár elé menet vőlegénye lábára kell lépnie. Az esküvő alatti eső a fiatal házasok jólétét és boldogságát jelzi előre. Az esküvői ceremónia utáni rizs-konfetti az ifjú pár számára egész életükre szólóan jólétet és egészséget jelent, ha valamit eltörnek az esküvői fogadáson, az ugyancsak jó szerencsét jelent az ifjú párnak.

Németországban az esküvőt megelőző éjszaka a legénybúcsú keretében tányérokat és tálakat törnek össze, mert úgy vélik, hogy ez szerencsét hoz a menyasszonynak. A törmelékek összetakarítása a fiatal házasok feladata. Az esküvő után rizst szórnak az ifjú párra. Azt mondják, hogy annyi gyereke lesz az újdonsült arának, ahány szem rizs akad meg a hajában.

A rizs azonban gyakorta szerepel az étkezéssel kapcsolatban. Távol-Keleten a rizst az utolsó szemig el kell fogyasztani. A japánoknál illetlenség az evőpálcikát az ételbe szúrni, különösen a rizsbe, mivel ez csak gyászszertartásokon, az oltáron elhelyezett rizs esetében szokás. Ebből eredően, ha valaki egy tál rizsbe evőpálcikát szúr, az a halálra enged következtetni.

A vietnamiak mielőtt leülnek az asztalhoz enni, az őseik fényképét tartalmazó házi oltárra ételt tesznek, mert azt gondolják, hogy az elődeik velük együtt esznek. Sohasem szolgálnak fel egy tál rizst és egy evőpálca szettet. Mindig legalább két személynek terítenek. Egy tál a halottnak dukál. Rossz néven veszik azt, ha az evőpálcikákat az idegen megérinti, vagy bárki fölöslegesen zajt csap velük. Neveletlenség náluk másnak fogpiszkálót adni.

A thaioknál nem szabad az esti étkezésnél az összes rizst megenni, mert egy keveset kell hagyni a ház szellemének. Nem szabad a kihűlt rizst forró rizzsel enni, aki így tesz, a következő útja során könnyen eltévedhet. Nem ajánlatos rizs nélkül fogyasztani az ételt, mert angolkórt okoz.

A kínaiak szerint a rizs akkor lesz jó, ha a főzéshez annyi vizet öntenek, hogy ellepje a rizst, mint amekkora a szakácsnő hüvelykujjának a felső perce.

További olvasnivaló

Holdfogyatkozás

Az emberiséget régóta foglalkoztatja az égitestek fogyatkozása, vagyis az a jelenség, amikor valamelyik égitest - egy másik bolygó takarása miatt - egyáltalán nem (teljes fogyatkozás), vagy korongjának csak egy része...

Folytatás...

Szemölcsök VI. - Kúrálásuk állatta…

Állati, növényi, ásványi eredetű gyógymódok Mivel a legtöbb esetben a szemölcs nem egy kellemes látvány, kézenfekvő elképzelés volt, hogy valamilyen undort keltő, büdös szert használjanak a kezelésükre, vagy az eltávolításukra. A...

Folytatás...

Tíz csapás és parancsolat

A kilences után következő tízes az első kétjegyű szám. Mivel az egyessel kezdődő számsort a nulla zárja, különös jelentőséggel bír. Az első négy szám összegeként (1+2+3+4=10) a ciklus végét...

Folytatás...

Zserbó, a finom húsvéti sütemény

Akkor is április végére esett a húsvét, amikor jó egy néhány évvel ezelőtt az öreg Skodával - Ausztrián, Németországon és Hollandián keresztül - egyik rokonom barátjához és angol feleségéhez Londonba...

Folytatás...

A Nagy Mars területe

A kisujj felőli oldalon a Merkúr-domb és a Hold-domb közötti rész, az ulnáris kézél közepének domborulata, a Nagy Mars területe, melyet sokan Felső Mars-dombnak is neveznek. Egyes szerzők szerint...

Folytatás...

Pakisztán – Első dolguk az volt, hog…

Nagyobb térképre váltás A határnál fekvő Wagahba most is hiába érkezünk korán; a szabály, az szabály; csak tíz óra után nyitnak; nincs mese, várnunk kell. Bár csak néhány hátizsákos turista van...

Folytatás...