A+ A A-

Pipacs, azaz a vadmák

  • Közzétéve itt: Növényvilág

A nálunk kerti máknak nevezett ópium mák e távoli, szegény rokona, elsősorban a gabonatáblák kísérő növénye, a szántók szélén, a parlagokon él. Régebben gyakran eltűnt, amikor felhagytak a föld művelésével. Napjainkban ugyanezt a vegyszeres gyomirtók miatt teszi. Az ókori görögök kezdettől fogva azt gondolták, hogy a gabonák társa (azaz nem egy gyomnövény, mint aminek ma tartják), mely Aphroditének, a vegetáció istennőjének a virágja. Hasonlóan vélekedtek róla a rómaiak is, akik virágjait Ceresnek, a gabonafélék istennőjének szentelték. Lehet, hogy - miként azt Grigson sugalmazta - a pipacsra úgy tekintettek, mint a tápláló gabona mellett növő életerőre. Valószínűleg ezért nem volt nehéz elfogadni, hogy a pipacsok tömeges megjelenése természetes következménye a csatáknak, miként az Waterloo, vagy a későbbi háborúk után történt. A pipacs így idővel az ott elhullajtott vér szimbólumává vált.

Virágzó pipacsok
Pipacsok

Talán emiatt is alakulhatott ki nyugtalanító érzés a pipaccsal kapcsolatban. Az ír asszonyok még megérintésétől is féltek, a házba bevinni pedig különösen balszerencsésnek tartották, mert ezzel betegséget hozhattak a lakókra. Észak-Európában és Belgiumban attól tartottak, hogy a pipacs letépése zivatart okoz, de hasonlóképpen vélekedtek róla Wiltshire-ben is. Ha viszont az épület tetején nőtt, védelmet nyújtott a villámok ellen. Ezek után nem véletlen kapta sokfelé a villám növény nevet. Egy másik - a 16. században, a belgiumi Liège környékén feljegyezett - babonás hiedelem arra intett, hogy ne engedjék meg a gyerekeknek a pipacsok leszakítását, mert ettől éjszaka bepisilnek. Érdekes, hogy ezt az intelmet helyenként még a 20. század elején is betartották.

Dinan környékén élők szerint a pipacs úgy keletkezett, hogy az Isten megbüntette a mákot, mert az túlságosan büszke volt a küllemére, és megengedte, hogy a Sátán megérintse őt. A virágján a fekete pöttyök az ördög kezének a nyomai. Feltehetően ezzel lehet kapcsolatos Warwickshire lakóinak az a babonás tilalma, hogy a gyerekeknek véletlen sem szabad megérinteniük a pipacsot, mert különben a kezeiken szemölcsök nőnek. Egyesek még ennél is jobban féltek tőle, úgy tartották, hogyha a szemekre helyezik őket, vakságot okoznak. Ezért lehettek a pipacsnak olyan elnevezései, mint a „világtalan szemek”, vagy a „vak ember”. De voltak, akik az értékeit is észrevették, és „fejfájásnak”, vagy „agymunkának” hívták, arra utalva, hogy sikeresen kúrálható vele a fejfájás. Egyes norfolk-iak azt mondták, enyhíti a másnaposságot, mások szerint viszont épp ellenkezőleg, az okozója volt.

Wiltshire-ben sokan gondolták azt, hogyha a pipacsot kihúzgálják, vagy kitépik a gabonák közül, az fejfájást, vagy mennydörgést és villámlást okoz. Emiatt többfelé a viharvirág, vagy mennydörgés nevet kapta. A „kevésbé félősek” szerint a leszakított pipacs csak akkor okoz bajt (mégpedig fülfájást), ha a virágját a fülre helyezik. Somerset környékén viszont a pipacsból készített borogatást épp az ellenkezőjére, a fülfájás enyhítésére használták.

Egy meglehetősen különös praktikát jegyeztek fel Svájcban, mely az igazmondás, a szavahihetőség eldöntésére szolgált. A kérdéses személynek pipacsszirmot helyezték a tenyerébe, majd megkérték, hogy tapsolás céljából üsse össze a tenyereit. Ha a pipacsvirág némi zaj kíséretében összetört, akkor minden rendben volt, megbízhatónak tekintették az illetőt. Ha viszont a tapsolásnál nem hallatszott hang, nem sok reményt fűztek hozzá. Az amerikai Lousiana államban az első gyermek nemét jósolták meg a pipacs segítségével. Ehhez leszakítottak egy pipacsvirágot, és - miután szétválasztották a csészeleveleket - megfigyelték a szirmok alakját. Ha nadrágot formáztak fiúgyermek, ha viszont összenőttek, leány volt a prognózis.

Wiltshire-ben pipacsbort készítettek a virágszirmaiból. Állítólag meglehetősen mámorító volt. A pipacs virágszirmai orvoslási célt is szolgáltak, ha másképp nem, legalább megszínezték a gyógyíreket. De a régi receptekben közvetlen utalásokat is találhatunk a pipacs virágára. A hagyományos kínai gyógyászatban például mind a gyökerét, mind a virágját a sárgaság kúrálására ajánlották. Emögött az a doktrína állhat, hogy a növény sárga színű nedve gyógyítja a sárga betegséget. A másik dogma szerint - mivel a gumói nagyon hasonlítanak az emberi fej alakjára - jól használható a pipacs a fej betegségeinek - például a fejfájás és a migrén - kúrálására. Egy 15. századi füveskönyv a migréntől vagy fejfájástól szenvedőnek azt tanácsolja, hogy szedjen össze néhány pipacsfejet, áztassa be őket ecetben, és ebből készítsen a homlokára, vagy a halántékára pakolást.

A pipacs virágaiból készített szirupot néhol még ma is használják a köhögés csillapítására, Franciaországban a szamárköhögésben szenvedő kisdedekkel itattak pipacsfőzetet. Dél-Uist-on a mamák még a múlt század elején is a pipacsvirágokból kisajtolt folyadékkal csillapították a csecsemők fogzását, és pipacsfőzetet használtak a fülfájás enyhítésére. A vadmáknak valóban van némi nyugtató, illetőleg fájdalomcsillapító hatása, de közel sem akkora, mint nemes rokonának, a máknak.

Egy régi walesi altatóital receptje a következő: Főzd meg a pipacsfejeket komló nélkül készített világos sörben, s ha ezt megitatod a pácienssel, hamarosan mély álomba merül. Skóciában a Magasföldön pipacs levét csöppentették a gyerekek ételébe, hogy jól aludjanak. Hill pipacsszirupot ajánlott az alvászavar kúrálására. Valószínűleg e nyugtató, álmosító hatása miatt használták régen a pipacsot a mentális zavarok kezelésére. Egy középkori recept szerint az őrjöngés és az őrültség gyógyítására egy kanálnyi pipacs párlatot kevertek a beteg italába. Éjszakára pedig pipacsolajban beáztatott gyapjút tettek a beteg homlokára és halántékára, az orrlyukaiba pedig - ugyancsak pipacspárlatban áztatott - tollakat dugtak.

Míg a viktoriánus idők virágnyelvében az örömöt vagy a vigaszt szimbolizálta, az angolszász világban a pipacs mára az emlékezés jelképévé vált. Virágja az Emlékezés napján - melyen országszerte az első és második világháborúban, valamint az olyan korlátozott méretű fegyveres összecsapásokban, mint a Falklandi-szigeteki vagy az öböl háború, elesett katonákra emlékeznek - hagyományos viselet az Egyesült Királyságban. A piros színű papírpipacsokat, melyeket ezen a napon az emberek a ruhájukra tűznek, a fegyveres erők leszerelt, vagy obsitos katonái készítik, és a Brit Királyi Légió tagjai árusítják. Ezen a napon a templomokban országszerte emlékmiséket tartanak, a White Hallban pedig pipacskoszorú elhelyezésével és a veteránok felvonulásával emlékeznek a hősi halottakra.

Pipaccsal álmodni arra utal, hogy áldozatot hoztunk, vagy kellene vállalnunk. Emellett az emlékezés szimbóluma is.

További olvasnivaló

Haszt Szamudrika Sasztra

  Indiában a haszt szamudrika sasztra, vagyis a kézolvasás a szamudrika sasztra, az emberi testrészek vizsgálatával foglalkozó fiziognómia részeként indult önálló fejlődésnek. A hinduk a jó és a rossz előrejelzésére nyolcfajta...

Folytatás...

Malaga kézelemzése

Az elküldött képek tanúsága szerint a tenyeréhez képest az ujjai rövidek, a hüvelykujja viszont meglehetősen hosszú. Abban az esetben, ha a valóságban is így van (azaz, ha a felvétel...

Folytatás...

Selene kézelemzése

Anélkül, hogy a kéztípus meghatározásával megpróbálkoznék (ami egyébként a fényképek torzító hatása miatt gyakran igen nehéz), fontosnak tartom megjegyezni, hogy az ilyen, finom vonalakkal átszőtt, szögletes tenyér, viszonylag hosszú ujjakkal...

Folytatás...

Stotyi kézelemzése

Ránézésre feltűnőek kezének görbe ujjai, ezeket nem szabad összetéveszteni a hajlékony ujjakkal, mert más-más a jelentésük. A normálisnak tartott egyenes ujjakkal szemben minden eltérés gyengíti az illető ujja vonatkozó „pozitív”...

Folytatás...

Agalmatophilia – Szexuális vágy szobrok …

Miközben napjainkban elsősorban a mindennapos szoborrongálásokról, a különféle lehetséges szimbolikus értelmezésükről, illetőleg az egyes szobrokkal szemben táplált ellenszenvről, vagy - ellenkezőleg - az irántuk érzett rajongásról szól a közbeszéd, szinte...

Folytatás...

Mire jó a piros fonál, a só és a fokhagy…

Lényegében a fentieket kérdezte „Mami” nevű olvasóm, akinek az alábbiakban idézem levelét, és arra adott válaszomat. Kedves Erzsébet!Nagyon örülök, hogy olvashatom írásait. Bár nemrég kerültem ide, de érdekes, hasznos olvasnivalókat...

Folytatás...