A+ A A-

Mustárfa, a több mint ezeréves természetes fogápoló

  • Közzétéve itt: Növényvilág


Perzsa fogkefefát is írhattam volna a címben, ez azonban e növénnyel szemben - melyről már a Biblia is említést tesz - nem lenne igazságos, ugyanis a fogkefét csak néhány száz éve ismerik, és az elterjedési helyére utaló perzsa jelzőt tartalmazó tudományos (botanikai) elnevezését is csak alig több mint harmadfélszáz éve nyerte el. Névadója dr. Laurent Garcin, a világutazó francia botanikus (1683 - 1752) volt, aki egy barcelonai patikus, Juan Salvador y Bosca (1598-1681) iránti tiszteletéből adta ennek a különös - a fogkefe és a fogkrém előnyös tulajdonságait ötvöző - növénynek a Salvadore persica nevet.

Mustárfa - Salvadore persicaUgyanakkor azt sem szabad véka alá rejteni, hogy a mustárfa - noha rokonságban van velük - nem azonos a nyugati konyhában fűszerként használt, a káposztafélék családjába tartozó fehér- vagy fekete mustárral. A Salvadore persica egy örökzöld, szárazságtűrő cserje, vagy kisebb - legfeljebb 6-7 méteresre megnövő - fa, ellipszisre hasonlító, húsos levelekkel. A bogyói enyhén illatosak és csípősek, ízük a zsázsáéra emlékeztet. Közel-Keleten sokan ugyanúgy használják, mint nálunk a mustárt, és - bár vannak, akik vitatják - egyes vélekedések szerint valójában ez a Bibliából ismert mustárfa.

Egykoron ugyanis a zsidók körében mindennapos hasonlat volt a „kicsi, mint a mustármag”, és a Teremtő is úgy utalt rá, hogy ez a „legkisebb az összes mag között, ám kisarjadva, belőle lesz a legnagyobb vetemény, fává növekszik, melynek az ágai között az ég madarai menedékre lelnek.” (Máté XIII, 31, 32)

Fogtisztító, antibakteriális hatására Indiában és a muszlim országokban ismerték fel először, de Kelet-Afrikában régi szokás a fogkefefa ágainak, hajtásainak, megtisztított gyökereinek rágása. A fából nyert eszencia ma már számos, a kereskedelemben forgalmazott fogkrémnek az alkotórésze.

Mivel a fája puha, fehér, könnyen megmunkálható, és nincs kitéve a termeszek támadásának, elsősorban koporsók és puskatusok készültek belőle. A kicsöpögő gyantája pedig kiválóan alkalmas volt a politúrozásra. Olykor tűzifának vagy faszénkészítésére is használták, azonban a húsok sütésénél, tartózkodtak tőle, mert kellemetlen aromát adott az ételnek. A méhészek azért szerették és kedvelik ma is, mert a virágai jó nektárforrások a méhek számára.

Kenyában régen varázserőt is tulajdonítottak e növénynek. Miután a kikuju kovács elkészítette a dárdát (vagy a kardot), a fegyvert bedörzsölte egy darabka kindauri fával, és - hogy az hatékony legyen - egyidejűleg fennhangon a következő varázsszöveget mondta el: „Ha a gazdád ellenséggel találkozik, folytasd az utad egyenesen, és öld meg a gonosz latort; ha azonban olyan emberre hajítanak, akinek nem lakozik ördög a szívében, térj ki jobbra vagy balra, de ne sebezd meg őt.”

Érdekes, hogy az Indiában is őshonos mustárfa szanszkrit neveinek egyike „ördögasszony” vagy „boszorkány”. Az elnevezés onnan eredhet, hogy a magjainak segítségével a hinduk „leleplezték” a boszorkányokat. Éjszaka lámpásokat gyújtottak, és kis edényeket vízzel töltöttek meg, melyekbe - mialatt a falu összes hölgyének a nevét hangosan kimondták - óvatosan mustármag-olajat cseppentettek. Ha ceremónia során, a nevek citálása közben egy női árnyék (vagy annak vélelmezhető rajzolat) tűnt fel a vízben, hogy az említett hölgy boszorkány.

Ami pedig a mustárfa gyógyhatásait illeti, nemcsak fogápolóként volt közkedvelt, a gyökerének főzetét a gonorrhoea, a lép-problémák és az általános gyormorfájás kezelésére is alkalmasnak vélték. A porrá tört gyökereket - borogatás formájában - a kelések gyógyítására, a fa lehántolt kérgét és a gyantáját pedig fájdalomcsillapításra használták. A magvaiból roboráló szerek készültek, a belőlük sajtolt olaj pedig - a fájdalmas testrésre kenve - a reumás panaszok enyhítésére szolgált.

További olvasnivaló

Újévi hangulat és friss tehénlepény…

A bazár ünnepi díszben pompázik, az üzletekben és a kereskedők standjain leporolt, fényesre suvikszolt, mutatós, csábító áruk. Az utca tisztára söpört, a friss takarítás nyomait az itt-ott kihullott, még érintetlen...

Folytatás...

A Nanga Parbaton szeszélyes istenség t…

Ali hirtelen befejezi az úszókertekről szóló beszámolóját. Valószínűleg már előttünk észrevehette, hogy szemből - jobbról és balról egyaránt - sikarás árusok közelednek, célirányosan tartanak felénk. Az egyik gyümölcsöt, a...

Folytatás...

Augusztus

A hónap Augustus császár tiszteletére kapta az augusztus nevet, korábban – a régi rómaiak márciussal kezdődő évében – a hatodikra utaló Sextilis volt a neve. A császár választásában, a...

Folytatás...

A bal tenyeremen, a Hold-dombon van egy …

Kedves Rosta Erzsébet!Érdeklődéssel olvastam a könyvét a kézről, a tenyéren és az ujjakon található jelekről. A bal tenyeremen van egy érdekes barna folt, a Hold-dombon, kerestem volna a választ, de...

Folytatás...

Bokor kézelemzése

A kézről alkotott képet az alakja, nagysága, az ujjak mérete egymáshoz és a kézhez viszonyítva, hajlékony vagy merev voltuk, a bőr állaga, színe határozza meg. A fényképekről nem tudom megállapítani...

Folytatás...

Nagyon szerette a krémest…

De nem csak a krémes lepényt ette szívesen, hanem a kókuszos édességeket is, ahogy mondta, „ezek a gyengéim”.  Ha mentem hozzá, látogatásomat kis kitérővel megszakítva, elkanyarodtam a környék legjobb cukrászához...

Folytatás...