A+ A A-

Mustárfa, a több mint ezeréves természetes fogápoló

  • Közzétéve itt: Növényvilág


Perzsa fogkefefát is írhattam volna a címben, ez azonban e növénnyel szemben - melyről már a Biblia is említést tesz - nem lenne igazságos, ugyanis a fogkefét csak néhány száz éve ismerik, és az elterjedési helyére utaló perzsa jelzőt tartalmazó tudományos (botanikai) elnevezését is csak alig több mint harmadfélszáz éve nyerte el. Névadója dr. Laurent Garcin, a világutazó francia botanikus (1683 - 1752) volt, aki egy barcelonai patikus, Juan Salvador y Bosca (1598-1681) iránti tiszteletéből adta ennek a különös - a fogkefe és a fogkrém előnyös tulajdonságait ötvöző - növénynek a Salvadore persica nevet.

Mustárfa - Salvadore persicaUgyanakkor azt sem szabad véka alá rejteni, hogy a mustárfa - noha rokonságban van velük - nem azonos a nyugati konyhában fűszerként használt, a káposztafélék családjába tartozó fehér- vagy fekete mustárral. A Salvadore persica egy örökzöld, szárazságtűrő cserje, vagy kisebb - legfeljebb 6-7 méteresre megnövő - fa, ellipszisre hasonlító, húsos levelekkel. A bogyói enyhén illatosak és csípősek, ízük a zsázsáéra emlékeztet. Közel-Keleten sokan ugyanúgy használják, mint nálunk a mustárt, és - bár vannak, akik vitatják - egyes vélekedések szerint valójában ez a Bibliából ismert mustárfa.

Egykoron ugyanis a zsidók körében mindennapos hasonlat volt a „kicsi, mint a mustármag”, és a Teremtő is úgy utalt rá, hogy ez a „legkisebb az összes mag között, ám kisarjadva, belőle lesz a legnagyobb vetemény, fává növekszik, melynek az ágai között az ég madarai menedékre lelnek.” (Máté XIII, 31, 32)

Fogtisztító, antibakteriális hatására Indiában és a muszlim országokban ismerték fel először, de Kelet-Afrikában régi szokás a fogkefefa ágainak, hajtásainak, megtisztított gyökereinek rágása. A fából nyert eszencia ma már számos, a kereskedelemben forgalmazott fogkrémnek az alkotórésze.

Mivel a fája puha, fehér, könnyen megmunkálható, és nincs kitéve a termeszek támadásának, elsősorban koporsók és puskatusok készültek belőle. A kicsöpögő gyantája pedig kiválóan alkalmas volt a politúrozásra. Olykor tűzifának vagy faszénkészítésére is használták, azonban a húsok sütésénél, tartózkodtak tőle, mert kellemetlen aromát adott az ételnek. A méhészek azért szerették és kedvelik ma is, mert a virágai jó nektárforrások a méhek számára.

Kenyában régen varázserőt is tulajdonítottak e növénynek. Miután a kikuju kovács elkészítette a dárdát (vagy a kardot), a fegyvert bedörzsölte egy darabka kindauri fával, és - hogy az hatékony legyen - egyidejűleg fennhangon a következő varázsszöveget mondta el: „Ha a gazdád ellenséggel találkozik, folytasd az utad egyenesen, és öld meg a gonosz latort; ha azonban olyan emberre hajítanak, akinek nem lakozik ördög a szívében, térj ki jobbra vagy balra, de ne sebezd meg őt.”

Érdekes, hogy az Indiában is őshonos mustárfa szanszkrit neveinek egyike „ördögasszony” vagy „boszorkány”. Az elnevezés onnan eredhet, hogy a magjainak segítségével a hinduk „leleplezték” a boszorkányokat. Éjszaka lámpásokat gyújtottak, és kis edényeket vízzel töltöttek meg, melyekbe - mialatt a falu összes hölgyének a nevét hangosan kimondták - óvatosan mustármag-olajat cseppentettek. Ha ceremónia során, a nevek citálása közben egy női árnyék (vagy annak vélelmezhető rajzolat) tűnt fel a vízben, hogy az említett hölgy boszorkány.

Ami pedig a mustárfa gyógyhatásait illeti, nemcsak fogápolóként volt közkedvelt, a gyökerének főzetét a gonorrhoea, a lép-problémák és az általános gyormorfájás kezelésére is alkalmasnak vélték. A porrá tört gyökereket - borogatás formájában - a kelések gyógyítására, a fa lehántolt kérgét és a gyantáját pedig fájdalomcsillapításra használták. A magvaiból roboráló szerek készültek, a belőlük sajtolt olaj pedig - a fájdalmas testrésre kenve - a reumás panaszok enyhítésére szolgált.

További olvasnivaló

Másodlagos fővonalak

Az európai palmisztria szerint a tenyéren található legfontosabb mellékvonalak, az ún. másodlagos fővonalak a sors-, a Nap- és az egészségvonal.A sorsvonalElsősorban a sorsszerű eseményeket ábrázolja, de milyenségével, futásával, végződésével következtethetünk...

Folytatás...

Az Újdelhi Vasútállomáson

Autóval igyekszünk a Connaught Place-tol mintegy 2 kilométerre található főpályaudvarhoz. A konzul hozott el minket, hogy segítsen eligazodni vasúti ügyekben. A Dzsanpathról balra a Connaught Circus-re, a körforgalom északi...

Folytatás...

Jó és rossz hatású bolygók

  A bolygók kozmikus természetük alapján jótékonyak és kártékonyak. Már az ókorban ismerték az asztrológusok az egyes bolygók jó és rossz hatásait, az egymáshoz képest elfoglalt helyzetük alapján minősítették azokat, s...

Folytatás...

Örvény mintázatok és az általuk jel…

  Az örvényes rajzolatoknál a papilláris vonalak az ujjbegy közepéről indulva órarugószerű mintázatot alkotnak. A párhuzamos vonalak egyaránt lehetnek kör vagy ovális rajzolatúak, szabályosak és szabálytalanok, jobbra vagy balra dőlők, sőt...

Folytatás...

Trivandrum és a Kovalam part között i…

Megérkezésünk másnapján első utunk Mary nővérhez vezet. A kölcsönös üdvözlés, ajándékátadás után még alig melegszünk bele a kölcsönös érdeklődésbe, az elmúlt időszak történéseinek mesélésébe, amikor a főnővér azt javasolja, látogassunk...

Folytatás...

A baziliszkusz

A baziliszkuszok a leguánok családjába tartozó gyíknemzetség. Nevüket a mondabeli szörnyeteghez való hasonlatosságuk nyomán kapták. A szárnyas testű. koronás fejű, tyúklábú, kígyófarkú, villogó szemű, rendkívül ijesztő...

Folytatás...