A+ A A-

Mustárfa, a több mint ezeréves természetes fogápoló

  • Közzétéve itt: Növényvilág


Perzsa fogkefefát is írhattam volna a címben, ez azonban e növénnyel szemben - melyről már a Biblia is említést tesz - nem lenne igazságos, ugyanis a fogkefét csak néhány száz éve ismerik, és az elterjedési helyére utaló perzsa jelzőt tartalmazó tudományos (botanikai) elnevezését is csak alig több mint harmadfélszáz éve nyerte el. Névadója dr. Laurent Garcin, a világutazó francia botanikus (1683 - 1752) volt, aki egy barcelonai patikus, Juan Salvador y Bosca (1598-1681) iránti tiszteletéből adta ennek a különös - a fogkefe és a fogkrém előnyös tulajdonságait ötvöző - növénynek a Salvadore persica nevet.

Mustárfa - Salvadore persicaUgyanakkor azt sem szabad véka alá rejteni, hogy a mustárfa - noha rokonságban van velük - nem azonos a nyugati konyhában fűszerként használt, a káposztafélék családjába tartozó fehér- vagy fekete mustárral. A Salvadore persica egy örökzöld, szárazságtűrő cserje, vagy kisebb - legfeljebb 6-7 méteresre megnövő - fa, ellipszisre hasonlító, húsos levelekkel. A bogyói enyhén illatosak és csípősek, ízük a zsázsáéra emlékeztet. Közel-Keleten sokan ugyanúgy használják, mint nálunk a mustárt, és - bár vannak, akik vitatják - egyes vélekedések szerint valójában ez a Bibliából ismert mustárfa.

Egykoron ugyanis a zsidók körében mindennapos hasonlat volt a „kicsi, mint a mustármag”, és a Teremtő is úgy utalt rá, hogy ez a „legkisebb az összes mag között, ám kisarjadva, belőle lesz a legnagyobb vetemény, fává növekszik, melynek az ágai között az ég madarai menedékre lelnek.” (Máté XIII, 31, 32)

Fogtisztító, antibakteriális hatására Indiában és a muszlim országokban ismerték fel először, de Kelet-Afrikában régi szokás a fogkefefa ágainak, hajtásainak, megtisztított gyökereinek rágása. A fából nyert eszencia ma már számos, a kereskedelemben forgalmazott fogkrémnek az alkotórésze.

Mivel a fája puha, fehér, könnyen megmunkálható, és nincs kitéve a termeszek támadásának, elsősorban koporsók és puskatusok készültek belőle. A kicsöpögő gyantája pedig kiválóan alkalmas volt a politúrozásra. Olykor tűzifának vagy faszénkészítésére is használták, azonban a húsok sütésénél, tartózkodtak tőle, mert kellemetlen aromát adott az ételnek. A méhészek azért szerették és kedvelik ma is, mert a virágai jó nektárforrások a méhek számára.

Kenyában régen varázserőt is tulajdonítottak e növénynek. Miután a kikuju kovács elkészítette a dárdát (vagy a kardot), a fegyvert bedörzsölte egy darabka kindauri fával, és - hogy az hatékony legyen - egyidejűleg fennhangon a következő varázsszöveget mondta el: „Ha a gazdád ellenséggel találkozik, folytasd az utad egyenesen, és öld meg a gonosz latort; ha azonban olyan emberre hajítanak, akinek nem lakozik ördög a szívében, térj ki jobbra vagy balra, de ne sebezd meg őt.”

Érdekes, hogy az Indiában is őshonos mustárfa szanszkrit neveinek egyike „ördögasszony” vagy „boszorkány”. Az elnevezés onnan eredhet, hogy a magjainak segítségével a hinduk „leleplezték” a boszorkányokat. Éjszaka lámpásokat gyújtottak, és kis edényeket vízzel töltöttek meg, melyekbe - mialatt a falu összes hölgyének a nevét hangosan kimondták - óvatosan mustármag-olajat cseppentettek. Ha ceremónia során, a nevek citálása közben egy női árnyék (vagy annak vélelmezhető rajzolat) tűnt fel a vízben, hogy az említett hölgy boszorkány.

Ami pedig a mustárfa gyógyhatásait illeti, nemcsak fogápolóként volt közkedvelt, a gyökerének főzetét a gonorrhoea, a lép-problémák és az általános gyormorfájás kezelésére is alkalmasnak vélték. A porrá tört gyökereket - borogatás formájában - a kelések gyógyítására, a fa lehántolt kérgét és a gyantáját pedig fájdalomcsillapításra használták. A magvaiból roboráló szerek készültek, a belőlük sajtolt olaj pedig - a fájdalmas testrésre kenve - a reumás panaszok enyhítésére szolgált.

További olvasnivaló

Emese kézelemzése

A keze - a különböző ujjvégződések alapján is - a vegyes kéztípusba sorolható. Az ilyen kezeken felfedezhető különböző ismertetőjegyek ellentmondásossá és nehezen körülírhatóvá teszik ezt a kéztípust. Azt, hogy kéz...

Folytatás...

India - Reng a Gangesz hídja

Becsukott szemmel is tudnám, hogy átléptünk Uttár Pradés államba, hiszen végre sima az aszfalt, viszonylag széles, jó minőségű az út. Az Északi Tartomány jelentésű Uttar Pradés India legnépesebb állama, az...

Folytatás...

Megtévesztő, félrevezető állatnevek

Nem minden az, aminek látszik, mondja a közmondás, de sokszor még csak az sem, aminek nevezik. Ha egyszer valami rosszul, vagy helytelenül rögzül a köztudatban, azon utólag már nehéz, vagy...

Folytatás...

Teve: dromedár és baktrián

A mai teve ősei 40 millió évvel ezelőtt még Észak-Amerikában éltek, és a feltevések szerint onnan a pliocén korszak közepén, az Alaszkát Csukcsfölddel összekötő Behring-földhídon jutottak át Ázsiába, majd...

Folytatás...

Törökország – Szeretnék, ha a pásztorok …

    A török oldalon még simább az ügyintézés, hisz itt is megismernek minket, mindössze az egyik vámos ijeszt rám, amikor a marmonkannákból ki akarja öntetni az olcsó iráni benzint. Kőszíve csak...

Folytatás...

Tíz csapás és parancsolat

A kilences után következő tízes az első kétjegyű szám. Mivel az egyessel kezdődő számsort a nulla zárja, különös jelentőséggel bír. Az első négy szám összegeként (1+2+3+4=10) a ciklus végét...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?