A+ A A-

Kámforfa és gyógyító gyantája, a kámfor

  • Közzétéve itt: Növényvilág


Az örökzöld, 8-10 méter magas közönséges kámforfa (Cinnamomum Camphora) - melynek gyantájából nyerik a jellegzetes szagú, rendkívül illékony, áttetsző, kristályos szénvegyületet, a kámfort - Kínában, Tajvanon és Japánban őshonos. A babérfélék családjába tartozó Cinnamomum nemzetség egyik faja, vagyis közeli rokonságban áll a fahéjfélékkel. Ugyanakkor az Európában később megismert, Szumátrán, Borneón és a Maláj-félszigeten erdőket alkotó borneói kámforfa, még csak „beszélő viszonyban” sincs névrokonával, ugyanis a sokkal magasabbra növő Dipterokarpusz félék családjába tartozik, és mézgájának illata is egészen más, inkább a pacsuliéra hasonlít. Ennek ellenére a kámfor (C10H16O) és a borneó-kámfor (C10H18O) között kémiailag igen nagy a hasonlóság (a különbség mindössze két hidrogénatom), ráadásul az utóbbi kámforrá oxidálható. Ahhoz viszont, hogy elillanjon, nincs szükség erre, vagyis az „eltűnt, mint a kámfor”, vagy „kámforrá vált” szóláshasonlatunkban akár borneó-kámfort is használhatnánk.

Borneó kámforfa (Dryobalanops Camphora)A kámfor begyűjtésének - bár a Maláj-félsziget egyes részein a kámforfa (Dryobalanops Camphora) még ma is erdőket alkot - a bennszülöttek körében egykoron különös hagyománya volt. A „kámforvadászoknak” különféle előírásoknak és tilalmaknak kellett eleget tenniük. Az expedíció során - hogy garantálják a jó szerencsét - egymás között csak  a kámfor szellem (Bisan) nyelvén beszélhettek. Mivel a Bisan ritkán hagyta el a lakóhelyét, ha éjszaka felhangzott az éles hangja, az annak a jele volt, hogy kámforfák vannak a közelben. (Valójában e zajt a kabócák hallatták.) A Bisan jóindulatának elnyerése érdekében egy tál ételt vittek neki a dzsungelbe, mely előírásszerűen körítés nélküli párolt hal vagy zöldség lehetett. Az elkészítéséhez használt sót nem volt szabad apróra őrölni, mert ez esetben csak nagyon finom szemcséjű kámfort találtak.

A közönséges kámforfából nyert kámfor használatát már i.e. 400 körül kelt szanszkrit és kínai szövegek is megemlítik, Európában - arab közvetítéssel - csak mintegy másfél ezer évvel később terjedt el. Hagyományosan a hűsítő és illatosító hatása miatt púderként alkalmazták, vagy vallási ceremóniákon füstölőkben égették el, de kelléke volt a mágikus Hold-szertartásoknak is.

A 13. században Marco Polo feljegyezte, hogy a kínaiak a kámforolajat gyógyszerként, illatszer alapanyagaként, és mint balzsamozáshoz használt folyadékot egyaránt nagyra értékelték. A növény spanyol elnevezése az arab kafur szóból származik, ami arra utal, hogy a kámfor tartozéka volt a spanyol-mór gyógyszeres ládikáknak.

A gyógyászati alkalmazása valószínűleg abból a régebbi hiedelemből ered, hogy az illata távol tartja a gonosz szellemeket. E célra amulettként használták, és ennek még a közelmúltban is voltak jelei. Például Maine államban (USA) a kelések, furunkulusok megelőzése érdekében az emberek kámforral töltött zacskót akasztottak a nyakukba. Még a 19. század végén is sokan abban a hitben hordtak magukkal kámforkristályokat, hogy annak antiszeptikus hatása révén, megőrzik az egészségüket. (Ez persze nem igaz.) Egy másik praktika abból állt, hogy egy darab barna papírt alkoholban oldott kámforral itattak át, majd elégették a betegszobában. Azt feltételezték róla, hogy fertőtleníti és felfrissíti a levegőt. Egykoron kámforfát égettek járványok idején. A kámforfából nyert olajat különösen értékesnek tartották, mert ezzel kúrálták a lázas betegségeket. E célból a páciens nyaka köré kámforolajba mártott skarlátvörös színű kendőt tekertek. A középkori Európában azonban nem mindenki örült ennek, mert olyan tévhit is élt róla, hogy kámfor már az érintésétől is impotenciát okoz, és eunuchhá teszi a férfiakat.

Közöséges kámforfa (Cinnamomum Camphora)A halottat viszont nem féltették tőle, különösen olyankor, ha arra gyanakodtak, hogy belébújt az ördög. Hogy kiűzzék belőle a gonoszt, miután gondosan felravatalozták, az egyik hozzátartozója a koporsó szélére ült, és - miközben megfésülte a halottat - néhány szem kámfort rágcsált el fölé hajolva, majd egy certagon (ördögűző) ágat lengetett fölötte.

A 20. század elején - elsősorban az élénkítő és izgató hatása miatt – igen sok kámforfogyasztó volt az Egyesült Államokban és Angliában, sőt az asszonyok szerint az arcbőrre is jó hatással gyakorolt. Miközben Távol-Keleten már évszázadok óta szívgyógyszerként alkalmazták, az USA déli államaiban a fekete asszonyok kámforolajat dörzsölnek a melleikbe, hogy elapadjon a tejük a csecsemő elválasztása után. (Ez a gyakorlat egyébként a holland népi gyógyászatban is használatos volt.) Régen azt is sokan elhitték, hogy a túlságosan nagy mellek összehúzódnak, ha kámforral és káposztalevelekkel dörzsölik be őket.

A kámfort, illetve a kámfortartalmú készítményeket napjainkban is széles körben használják az ízületi gyulladásos és reumás fájdalmak, a neuralgia és a derékfájás enyhítésére. Hasznos lehet a kámfor olyan bőrproblémák, mint az ajak herpesz és az enyhébb fagyás okozta duzzanatok esetén, és a mellkas bedörzsölésére bronchitisz vagy egyéb mellkasi fertőzések során. Gyakran használják a gőz-inhalálásban, a légutak megtisztítására, s a köhögés csillapítására. Amikor kámforos kenőccsel vagy géllel kenik be a mellkast, torkot vagy a hátat, a testhő meggyorsítja a kámforgőzök felszabadulását, ami a belégzés során segít a nyálkahártya megtisztításában, és megkönnyíti a levegő áramlását. Az ayurvédikus gyógyászat többek között az izomfájdalmak, a keringéselégtelenség és az asztma gyógyítására látja a kámfort alkalmasnak.

A kámforolajat - enyhe antiszeptikus hatása miatt - Mexikóban fájdalomenyhítésre használják. A kámfor jó a kirepedezett ajkak meglágyítására is, és enyhíti a viszkető érzést olyan kisebb bőrirritációk esetében, mint az ekcéma vagy a rovarcsípés. Segíti az enyhébb égések, apróbb bőrsérülések gyógyulását, és felhasználható a molyok továbbá egyéb rovarok elriasztására. Latin-Amerikában borban oldott kámforral kenegetik (liniment) a tumorokat, és ezt használják a légzőszervi problémákra is. Mexikóban a kámfor és az Oliva olaj keveréke meglehetősen népszerű a kisebb horzsolások és a neuralgia gyógyításában.

Kámforról álmodni azt jelzi, hogy a hátunk mögött rólunk pusmognak az emberek. Más értelmezésben viszont a kámfor álma egyetértést, tiszteletet, titkos jótéteményt, gyermek fogantatását vagy jótetteket jelenthet. Ugyanakkor az, ha a kámfor illatát „érezzük” álomban, egészségi problémákat jelezhet, vagy azt sugallja, hogy veszekedni fogunk egy ismerőssel. De arra is figyelmeztethet, hogy tartózkodjunk az alkalmi szextől.

További olvasnivaló

Újév kezdetek

Az óév végét és az újesztendő kezdetét ősidők óta a világon mindenütt megünneplik. A Föld nagy részén ezt az ünnepet ma már nem kötik túl szigorú vallási szabályok, időpontjának meghatározása...

Folytatás...

A bahá’i kalendárium és Meton-ciklus szá…

A tizenkilenc először is egy tökéletlen (nem teljes) húsz, de egyúttal a Közel-Keleten szent szám is. Az egyiptomi Halottas könyv tizenkilenc emberi testrészt említ, melyek mindegyikének megvan a saját istene...

Folytatás...

A Szarodzsini piacon

Napi programunk harmadik stációja a Szarodzsini piac, amit egyszerűen nem tudunk kihagyni, kár lenne elmulasztani, minden adandó alkalom úgy csábít minket, mint torkos medvét a lépes méz. Hangulatában hasonlít...

Folytatás...

Milyen madár a turul?

Mivel mostanában sokszor hallani róla, arra gondoltam, megkérdezem néhány ismerősömet, milyen madár a turul. Válaszuk tömören csak annyi volt, hogy ragadozó. További faggatásomra, többnyire vállrándítást, kerekre nyílt szemű csodálkozást, szétárt...

Folytatás...

Szörbet, sörbet, szorbet, sorbetto, serb…

Bármennyire is furcsa, de a szörbeteket a fagylaltokhoz sorolják, pedig ezt a többnyire édes, jégbehűtött hűsítőt nem enni, hanem inni kell. De ez a meghatározás sem pontos, mert például...

Folytatás...

Ha maradt a spájzban aszalt gyümölcsünk…

A télről - ha nem használtuk fel gyümölcskenyérbe, mártásnak, tölteléknek vagy levesnek - gyakorta megmarad spájzunkban több-kevesebb aszalt vagy szárított gyümölcsünk, például aszalt szilva, sárgabarack, eper, áfonya, füge, datolya, kivi...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?