Az elegáns íriszek (nőszirmok) pazar színekben pompáznak, van köztük kék és lila, fehér és sárga, rózsaszín és narancs, barna és vörös, sőt még fekete is. Talán ezért hasonlítják e virágot a szivárványhoz. De valószínűbb, hogy mitológiai háttere van a dolognak, ugyanis az ógörög mondavilágban Írisz volt az égboltot a földdel összekötő szivárvány istennő neve. Ő volt a hatalmas Zeusznak és feleségének, Hérának a gyorslábú, irizáló hírnöke. Az egyik kötelezettsége az volt, hogy a halott asszonyok lelkeit elvezesse végső nyughelyükre, az Élüszioni Mezőkre. Ezért ültettek régen a görögök íriszeket elhunyt asszonyok sírjaira. (Ez a gyakorlat egyébként helyenként még ma is él.)
A görög költő, Hésziodosz (i.e. 8. sz.) szerint később az is feladata lett, hogy az istenek ünnepélyes eskütételére az alvilág folyójából, a Sztüxből egy kancsó vizet hozzon, mert ez az ital egy évre, öntudatlanná tette azokat az isteneket, akik hamisan esküdtek. Ezért ábrázolják a művészek Íriszt a kezében hírnöki bottal és kancsóval, s a hírvivői szerepe miatt tekintik szent virágát a kommunikáció és a hírközlés jelképének. Nem véletlen tehát, hogy a virágnyelvben az írisz az ékesszólást szimbolizálja. Emellett azonban a színétől függően más és más üzenetet hordoz. A lila írisz a bölcsesség és az üdvözlés szimbóluma, a kék a hitet és a reményt sugározza, a sárga a szenvedélyt, míg a fehér írisz a tisztaságot jeleníti meg.
| | |
Nyugat-Balkánt az ókorban benépesítő illírek - majd később az őket leigázó rómaiak is - úgy vélték, hogy az Iris Illyrica (a mai Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Montenegró és Albánia területén őshonos írisz-faj) gyógyhatással bír. Gyökerét, illetve annak kivonatát kelések gyógyítására, a fejfájás enyhítésére használták. Egyesek szerint főzete a spontán vetélést is elősegítette. Gyökértörzsét később - ibolyaillatának köszönhetően - a parfümgyártásban hasznosították (és használják ma is). Gyökerének enyhe purgatív és vízhajtó tulajdonsága miatt a természetgyógyászok is előszeretettel fordulnak e növényhez, egyes fajtáinak pirított magjai pedig kávépótlóként használhatók.
A népi hitvilágban eredetileg az írisz három szirma a hit, a remény és a kurázsi szimbóluma volt, csak később - a középkorban - vált e virág a győzedelmes harcok, csaták jelképévé. A legenda szerint I. Klodvig frank király katonái íriszekkel koronázták meg magukat a Tolbiac mellett 496-ban lezajlott győztes ütközet után. A virág a 11. században vált a gallok szimbólumává, VII. Lajos francia király büszkén viselte jelvényeként a második keresztes háborúban.
| | |
Íriszek a címe Vincent van Gogh festményének, melyet az öngyilkosságát megelőző évben -1889 májusában - St. Remy szanatóriumának kertjében festett. Az életében oly sokat nélkülöző festő képe 1987-ben árverésen 57 millió dollárért cserélt gazdát. Vélelmezett betegsége mellett, van Gogh csodálatos alkotásának is köszönhető, hogy Ontario és Kanada Skizofrénia Társasága e virágot választotta a súlyos mentális betegség elleni harcának jelvényeként.
Íriszek pompáztak a kertekben, az utak mentén és a hegyoldalakon amikor - május végén - Horvátországban jártunk. Virágzó nőszirmot már korábbi utazásaink során is sokfelé láttunk, azt viszont csak most tudtuk meg, hogy ezt a növényt - melynek mintegy 15 faja található meg déli szomszédunknál - a Horvát Művészeti és Tudományos Akadémia 2000-ben Horvátország nemzeti virágává nyilvánította.
| | |
Az írisz horvát elnevezése perunika, mely a leghatalmasabb szláv isten, a villámlás és a mennydörgés urának, Perunnak a nevéből származik. A legenda szerint az írisz (perunika) ott nő, ahol Perun tüzes nyilai a földet érik. Bár nincs bizonyíték a zivatartevékenység gyengülésére, a villámcsapások számának csökkenésére, ennek ellenére 2000-től a perunika Horvátországban védettséget élvez.