Hortenzia hiedelmek

Noha ezt a sokféle színben pompázó - olykor színét is változtató - pomponra emlékeztető gyönyörű virágot aligha van, aki nem ismeri, szimbolikus jelentését, babonás értelmezését számos vita övezi. Sőt még az elnevezésében sincs egyetértés. Egyesek úgy vélik, hogy a nevét Hortense királynéról, Napóleon feleségének, Joséphine de Beauharnais-nek a leányáról kapta, míg mások szerint - és ez a valószínűbb - a Bougainville expedíción résztvevő francia természetbúvár, Dr. Philibert Commerçon (1727 – 1773) volt a névadó. Ám azt, hogy tudóst „megihlető” hölgy vajon az asztronómus barátja, Hortense Lepaute, vagy Hortense Barré, a világkörüli útjára elkísérő házvezetőnője, esetleg az expedíción ugyancsak résztvevő Hortense de Nassau, azaz Nassau hercegének a leánya volt-e, nem tudhatjuk biztosan.

Ezért aztán sokan inkább a tudományos nevét (hydrangea) használják. Ez - a növény nagy vízigényére és virágzatának formájára utalva - a görög hydor (víz) és angos (edény, tál) szavakból származik.

Bár a hortenzia jelentése a viktoriánus kor virágnyelve szerint - ez egyébként itt-ott még ma is felbukkan - ridegség, szívtelenség, önteltség, vagy az együttérzésért, megértésért kifejezett köszönet, a szimbolizmusa nem egyértelmű.

Japánban - virágjának színeváltozása miatt (ami a talaj kémiai összetételével, annak savanyúságával vagy lúgos voltával kapcsolatos) - a művészetben és a költészetben - mint szimbólum - elsősorban az ingatag, változó szívet jeleníti meg. A szamurájok viszont nem szívesen érintkeztek vele, valósággal kerülték a hortenziát, ugyanis e változékonysága, éppen a számukra legfontosabb értékeket, az állhatatosságot, a lojalitást kérdőjelezte meg.

Ugyanakkor a kínaiak a fénnyel, a tisztánlátással társítják ezt a növényt. Azt mondják, hogy gyönyörű szirmainak sokaságát nézve, ugyanúgy elvész az ember, miként a gondolataiban a megvilágosodása előtt.

Azonban fontos tudni, hogy a hortenziának majd’ minden része mérgező. Ennek ellenére a koreaiak és a japánok a szárított leveleiből gyógyteát készítenek. Az utóbbiak szerint főzete jó hatással van az autoimmun rendellenességekre, megerősíti az immunrendszert, teája kúrálja a prosztata-megnagyobbodást, a maláriát, enyhíti a veseköves panaszokat, lassítja a kopaszodást, és egyensúlyban tartja a vércukorszintet. (Mivel ciánvegyületet tartalmaz, sokat azért ne igyunk belőle!)

Attól viszont biztosan nem lesz bajunk, ha születésének ünnepén (április 8-án) - a japánokhoz hasonlóan - amacsában (édeskés ízű hortenzia teában) fürdetjük meg Buddha-szobrainkat. E hagyomány állítólag abból ered, hogy Buddha megszületésekor amrita hullott alá az égből, amit a japánoknál az amacsa helyettesít.

A babonások számára viszont nem szerencsés ez a növény. Nem tanácsolják, hogy kertünkbe ültessük, mert csak bajt hoz ránk. Ha például eladó leány van háznál, biztosan nem talál megfelelő férjet magának, és vénlányként kell leélnie az életét. Különösen akkor van erre nagy esély, ha a bejárati ajtó közelében található a hortenzia. A boszorkányok viszont nem osztják ezt a borúlátást, a rontások feloldására használják a hortenzia virágait.

A numerológia is pozitívan tekint e virágra, azt mondja ugyanis, hogy a misztikus tudatosságot, továbbá a jó és a rossz egyensúlyát jelző 11-es szám a megfelelője.

Noha régebben - rendkívül dús virágzata és annak formája miatt - a hortenziát sokan a dölyffel, hencegéssel társították, ajándékként ma már inkább a szívből jövő, őszinte érzéseket, a köszönetet és a hálát fejezi ki. Különösen jó választás a hortenzia a negyedik házassági évfordulóra.

Álomban is jót jelent, ha hortenziát szakítunk le, vagy adunk ajándékba, az arra utal, hogy valakivel hamarosan barátságosak és kedvesek leszünk.