A tökfélék családjába tartozó - édes íze miatt sokak által gyümölcsnek tekintett - görögdinnye Afrikában őshonos zöldség, elnevezésének semmi köze sincs Hellasz földjéhez és lakóihoz. Őshazája Afrika, a Kalahári sivatagban ma is vadon terem. Kezdeti elterjedéséről nem sokat tudunk, viszont a régészeti leletek szerint tény, hogy Egyiptomban már négy ezer éve termesztették. Egy helyen (Szám 11,5) a biblia is említést tesz a dinnyéről: „Visszagondolunk a halfélékre, amiket Egyiptomban enni kaptunk, az uborkára és a dinnyére, a póréhagymára, a hagymára és a fokhagymára.” (Szám 11,5)
Az arabok legendakörében a dinnye a Paradicsom gyümölcse, és szimbolikusan azt hirdeti számukra, hogy egy az isten és Mohamed az ő igazi prófétája. Illés dinnyéinek nevezik a szentföldi Karmel-hegyen található ovális alakú köveket. A legenda szerint ugyanis, amikor a dinnyekert tulajdonosa nem engedte meg neki, hogy csillapítsa az éhségét és a szomjúságát, a próféta kövekké változtatta a dinnyéit.
A görögdinnyével kapcsolatos egy régi toszkánai mese egy királyról szól, akinek a felesége egy napon hármas ikreknek adott életet. Ám a fiatal ara nővérei nagyon irigyek voltak rá, és még mielőtt az uralkodó láthatta volna a régóta várt gyermekeit, aljas módon azt mondták neki, hogy a királyné egy macskát, egy fadarabot és egy kígyót hozott a világra. Ettől a hírtől a királyrettentő haragra gerjedt, azonnal hívta az őröket, és a feleségét tömlöcbe záratta. Közben a gonosz nővérek - nehogy kiderüljön az igazság - a három csecsemőt egy dobozba zárták, és a tengerbe hajították. Szerencsére a víz hamarosan a partra vetette a dobozt, amit a király kertésze talált meg. Azonnal felébredt benne az együttérzés a gyámoltalan apróságok iránt, hazavitte, gondjaiba vette, és amint felcseperedtek, megtanította a kertészkedésre őket. Egy jó tündér felfigyelt erre, és közbenjárására a király az egyik nap a kertészéhez ment ebédelni. Miután jóllakott a felkínált fogásokkal, a kertész egy hatalmas görögdinnyét hozott az uralkodó asztalára. A király azon nyomban felszelte a dinnyét, ám a magok helyén drágaköveket talált a húsában. Csodálkozva kérdezte: „Miként lehetséges, hogy a dinnyében drágakövek nőjenek?” Erre a tündér a következőt válaszolta: „És az mivel magyarázható uram, hogy egy asszony macskának, fadarabnak és egy kígyónak adjon életet? Nézd meg a három gyermekedet, és menj te kegyetlen ember, engedd szabadon az ártatlan asszonyt!” A királyt mélyen megrázta a dolog, magához ölelte a gyermekeit, majd a feleségéhez rohant, és a bocsánatáért könyörgött. Annak örömére, hogy újra egyesült család, nagy mulatságot csaptak, a gonosz nővérek pedig elnyerték méltó büntetésüket.
Az álomjövendölések szerint, ha egy fiatal hölgy görögdinnyével álmodik, egy vagyonos külföldi lesz a férje, akivel a szülőföldjétől távol fogja leélni az életét. Jómódú idegent talál a dinnyével álmodó ifjú is, bőséges gyermekáldásra számíthatnak, azonban nem biztos, hogy mindegyiküket fel tudják nevelni, mert fiatalon halnak meg. Ha pedig egy beteg ember lát álmában dinnyéket, az a gyors felépülésének az előjele, elsősorban a gyümölcs levének és szaftos húsának köszönhetően.
Az álomjóslás mellett, néhány egyéb, meglehetősen különös felhasználása is van a dinnyének. Az arabok például régen az érett gyümölcsöket tűzön szénné pörkölték, és porrá zúzva puskaport, kanócot és gyújtózsinórt készítettek a segítségével. Egyiptomban az érett gyümölcsöt péppé zúzták egy szöveten, amit - miután beszívta a dinnye nedvét - megszárítottak, és kanócként vagy gyújtósnak használtak.
Egy hasonlóan régi marokkói gyakorlat szerint a fiatalemberek - hogy kinőjön a szakálluk - egy szelet görögdinnyével dörzsölték be az arcukat, abban bízva, hogy a pórusokon beszívódó leve meghozza a várt pozitív hatást. Alabama lakói azonban nem értettek ezzel egyet, szerintük a dinnye héja nyersen elfogyasztva, simává teszi az arcbőrt.
Egyébként a vízdinnye (watermelon) fontos alkotóeleme az amerikai házi gyógymódoknak, különösen a lázas megbetegedések esetében. A magvaiból főzött teáról azt mondják, hogy mérsékli a magas vérnyomást, az alabamaiak szerint hasonlóan jó a vese problémákkal küszködő újszülött csecsemőknek is. Az utóbbi esetben egy maréknyi dinnyemagot kell megfőzni egy pint (kb. ½ l) vízben. A csecsemőnek addig kell - naponta többször is - egy-egy kanállal adni belőle, míg javulás nem jelentkezik. Azzal, hogy a görögdinnye magjainak főzete jót tesz a vesének mások is egyetértenek. Fogyasztását elsősorban azoknak javasolják, akiknek vizelési nehézségeik vannak.
A dinnye héját és a húsát Japánban és Kínában a sárgaság továbbá a diabétesz kezelésére használják. A kimagozott dinnyeszeletek állítólag enyhítik a torokfájást és gyógyítják a pállott szájat is.
Bár sokan babonának tartják, nem biztos, hogy a terhesség alatt is hasznos görögdinnyét enni, ugyanis a hagyományos kínai gyógyászat e gyümölcsöt a „hideg” ételek közé sorolja, és azt állítja, a fogyasztása fogékonnyá tesz a betegségekre. Egyesek szerint még ennél is nagyobb a veszély, mert elvetélést okozhat.
A babona azt mondja, hogy ha lenyeljük a magját, görögdinnye fog nőni a hasunkban. Attól óva intenek, hogy tejet igyunk rá, mert ez a halálunkat okozza, és a lelkünk pokol tüzére kerül. Nem ajánlatos az indákon lévő éretlen dinnyékre mutogatni, vagy megszámlálni őket, ettől ugyanis gyümölcsök idő előtt lehullnak róla. Ha pedig - anélkül, hogy ennek bármiféle realitása lenne - görögdinnye illatát érezzük, biztosak lehetünk, hogy egy kígyó ólálkodik a közelben.
Ami pedig a dinnye ültetésének időpontját, és e tevékenységhez kapcsolódó ceremóniát illeti, megoszlanak a vélemények. Amerika déli államaiban általában a május elsejei ültetést tartják a legszerencsésebbnek, azonban erre még a napkelte előtt kell sort keríteni. Az is fontos, hogy a dinnye magvakat az ujjainkkal nyomkodjuk bele a földbe. Kentuckyban erre ugyan nincs szükség, de ha azt szeretnénk, hogy a rovarok ne támadják meg a veteményünket, hálóruhában kell napkelte előtt kimennünk a földre. A magvakat egy jó nagy mosódézsában vigyük, állítólag ettől a dinnyék akkorák lesznek, mint a dézsa.
Hogy a dátumban se legyen teljes összhang, egyesek május 10-ét javasolják az elültetésre, csak ez garantálja, hogy nagy és kiváló minőségű dinnyék nőjenek. És olyan ajánlás is létezik, hogy a legjobb a Rák jegyében elvetni a magvakat, ugyanis ekkor az indák nem növesztenek másodlagos oldalhajtásokat, és ettől a dinnyék édesek lesznek.
[Az "Illés próféta dinnyéi" c. kép forrása: http://www.biblewalks.com/Sites/SiahBrook.html#ElijahWatermelon - 2016.02.06.]