A+ A A-

A virágok története és jelentésük

  • Közzétéve itt: Növényvilág

Nem kizárt, hogy a bibliai teremtéstörténet első emberpárjának női tagja, Éva, kedvelte a virágokat. Persze ez csak feltételezés, a képzelet szüleménye. De tegyük fel, hogy volt Éva és voltak virágok, ez esetben bizonyos, hogy ősanyánk szépérzékét elnyerték a virágok, talán még azt is el lehet képzelni, hogy Ádám elkápráztatására, virágot tűzött a hajába.

A virágkultusz régóta elterjedt, ezt igazolják az ősi egyiptomi kultúrából fennmaradt rajzok, festmények, írott emlékek. Egyiptomban a fáraók a rózsát a teljesség szimbólumának tartották. A Nílus jelképe a lótusz volt, jelképezve a hosszú életet, a felvirágzást, a dicsőséget, az egészséget, az életerőt.

Egyes hagyományokban a lótusz a halhatatlanság, a tisztaság, a szellemiség, a bölcs alázat, a szilárdság, a folyamatosság, a női szerv, a jóni szimbolikája. Lótusz mutatta meg a helyét Buddha szent fájának. Tibetben a lótusz a Padmakara rend megalapítójának jelvénye. A buddhizmusban a lótusz és a láng, a tűz és a víz szövetségét ábrázolja. A hagyományok szerint Padmaszambhava nyolcéves gyermek formájában született újra egy lótuszvirág szirmai között ringatózva a Dhanakosa tavon. Kínában szent növényként tisztelik, ahol nemcsak a tisztaságot és a bölcsességet, hanem a termékenységet és a termékenyítő erőt is jelenti. A keresztények körében a lótusz az életre és a hitre utal, ha a lótuszt a liliommal együtt ábrázolják, akkor Szűz Mária virága.

Az ókori Görögországban a rózsa, mint Vénusz virága, szépséget jelentett. Az ókori görög költő, Anakreón (i.e. 572? i.e. 487?) szerint: a virágok becsülete, jókedve és varázsa, a tavasz gondja, az istenek kéje, a szerelem és öröm jelképe.

Az ókori Róma híres volt a virág szeretetéről. Egyesek vagyonokat költöttek virágra, némely lakmározáson rózsaszirmok hullottak a nyílt tetőn keresztül a vendégekre. Ibolyavirágból szőttek takarót, rózsából szőnyeget, rózsasziromból derékaljat. Később nemcsak Rómában, hanem Görögországban és Kínában, majd több germán országban a temetéssel kapcsolták össze rózsát, így lett a túlvilág virága. Egyébként a virágok közül a rózsa volt a legelterjedtebb jelkép, szimbolizálva az örömet, a titokzatosságot (sub rosa jelentése: titokban). A keresztény hitben a rózsa jeleníti meg a szépséget, a kecsességet, az érzéki szenvedélyt és az égi boldogságot.

A japánoknál, a lótusz, a buddhista vallással kapcsolatban Buddha jelképe. Náluk a lótusz mellett nagy szerep jut az őszirózsának és a krizantémnak. A krizantém a japán császárok virágaként, címerüket is díszítette. A krizantém rendet kevés kiválasztott kaphatta meg. Világszerte ismert a japánok ősi ünnepe, amikor a cseresznyefák szépséges, rózsaszínű virágokkal pompáznak. A cseresznyefák virágai nem csak vázákban díszlenek, hanem a lányok, asszonyok hajában is.

A középkor, az egyszerűség, a túlvilágra való készülés időszaka a virágkultuszban is átmeneti visszaesést okozott. Ekkor a virágok hátérbe szorultak, elsősorban a gyógynövények kaptak helyet a kertekben. Gyógynövényként került a rózsa és a liliom a szerzetesek kertjébe, melyek később a kereszténység jelképes virágaivá váltak.

A lovagkor legkedveltebb virágai a szegfű, az életöröm és a szerelem, valamint a margaréta a határozatlanság jelképe. Ekkor terjedt el a kankalin, a búzavirág, a tátika, majd az ibolya. A lovag fejére margarétából font koszorú tapintatos elutasítása volt. „Vallomásodat megjegyzem, tisztelettel elfogadom, de sohasem leszek a tiéd.” Ha viszont a hölgy rózsákkal ékesítette hódolója homlokát, az illatos virágok a következő vallomást közvetítették:

„Téged választalak! Vedd életemet és szerelmemet. Boldogságom világítsa be boldogságodat.”

A hagymás és gumós virágok Európában a török hódoltság idején terjedtek el. A tulipán ekkor vált közkedveltté, különösen Hollandiában, ahol nem csak a szépsége, hanem kereskedelmi értéke miatt is kedvenc virága lett a hollandoknak.

Változatossá váltak a kertek Amerika felfedezésével, rengeteg dísznövényt hoztak át az Újvilágból. Érdekességnek számít, hogy az Európába került haszonnövényeket (paradicsom, paprika, napraforgó, krumpli stb.) először dísznövényként ültették a kertekben.

További olvasnivaló

A csípő

A lágyék és a combcsont közötti, oldalt kiugró csont, vagyis a csípőcsont és a körülötte kidomborodó testtájék, melyet röviden csípőnek vagy (kissé pontatlanul) tompornak neveznek - akárcsak a derék -...

Folytatás...

Nagypénteki és nagyszombati hiedelmek

A nagypénteki böjt idején nem főznek, sütnek zsírral. Ezen a napon az emberek felkeresik a temetőket, meglátogatják halottaikat, megtisztogatják a sírokat. Nagypéntek emlékére a katolikus templomokban már nagycsütörtökön elnémulnak...

Folytatás...

Hogyan és mennyit alszanak - érdekess…

Az embernek körülbelül 8 órányi alvásra van szüksége, hogy kipihenje magát és elégséges erőt gyűjtsön a következő napra. A túl sok vagy a nagyon kevés alvás előbb-utóbb egyaránt egészségi problémákhoz...

Folytatás...

Miért temetik el a halottal egy kisgyer…

Kedves Erzsébet!Igen nagy tisztelője vagyok annak a tudományágnak, amit Ön is kutat, de nagyon keveset tudok róla. Most egy kérdéssel keresném Önt, nagyon megköszönném, ha segítene. Szeretném megkérdezni, hogy az...

Folytatás...

Miről árulkodnak a farpofák? - Jöven…

A fiziognómiának ez az új ága csak néhány éve alakult ki a nyugati világban, bár a szisztéma megalkotója - az amerikai asztrológus, Jackie Stallone (Sylvester Stallone édesanyja) - szerint ez...

Folytatás...

Orbán, az utolsó fagyosszent

  A májusi eleji fagyosszentek - Pongrác, Szervác és Bonifác - mindenki számára jól ismertek, azt viszont már kevesebben tudják, hogy van még egy negyedik is, mégpedig Orbán (Közép- és Nyugat-Európában:...

Folytatás...