A+ A A-

A bambusz

  • Közzétéve itt: Növényvilág


A bambusz (Bambusa Arundinacea) egyike India szent növényeinek: a menedék, az audiencia és a barátság fája. Mivel régebben azt hitték, hogy a dzsungeltüzeket az összedörzsölődő bambusztörzsek okozzák, a fa ettől misztikus és szent tulajdonságot nyert, s a szakrális tűz jelvényévé vált. Az indiai remeték (szádhuk) foglalkozásuk jelvényeként egy hosszú - hét bütyköt tartalmazó - bambuszbotot visznek magukkal. Az indiai esküvőkön a házassági szertartás részeként a menyasszony és a vőlegény bemennek két egymás mellé helyezett bambuszkosárba, és meghatározott ideig ott maradnak. Az indiai szubkontines északkeleti részén élt barbár indiai garrow törzsnek sem templomai, sem oltárai nem voltak, ezért a házaik elé egy bambusz oszlopot állítottak, melyet virágokkal és gyapotnyalábokkal díszítettek fel, s előtte tettek áldozatot az isteneiknek. India egyes részein még ma is él az a babonás hiedelem, hogy ha a különféle bambuszok virágba borulnak és magvakat érlelnek, az biztos előjele a közeledő éhínségnek.

Kerti bambuszaimAz európai gyarmatosítók Kanarában megfigyelték, hogy amikor a bambuszok virágba borulnak és magzani kezdenek, az emberek között szinte szabályszerűen láz üti fel a fejét. Erre elsősorban a Nyugati-gátok lábánál és Yellapur környékén került sor, és kevés ember menekül meg a láz elől. A virágzás kezdetén a láz a szénanátháéra emlékeztet, azonban súlyosbodik, amikor a magvak kihullanak.

Kína szegény, hajléktalan halászai, hogy elláthassák magukat zöldségekkel, feltaláltak egy olyan földművelési rendszert, melyet magukkal vihetnek, ezáltal bárhová elvihetik a kertjeiket, ahová mennek. Első lépésként bambusztutajokat ácsolnak, majd ezeket alaposan átszövik vízinövényekkel és erős füvekkel, és miután vízre bocsájtották őket, a tetejüket földdel fedik be. Ezeket az úszókerteket a dzsunkáik, csónakjaik farához erősítik, és maguk mögött vontatják.

Egyébként a bambusz (kínaiul zhu) egyike Kína legfontosabb természetes termékeinek. Építőanyagként szolgál a házak és az állványozás számára, továbbá a papírgyártásnak is nyersanyaga. Bambuszból készült a kínai hagyomány „négy kincse” egyikének, a kalligráfus művész ecsetének a nyele, és a barnás színű papír is, melyre az írásjeleket festették. A bambuszrügyek nemcsak a pandák, hanem az emberek számára is igazi csemegék, a bort bambuszlevelekkel ízesítik, olykor bambuszkorongokat használtak pénz gyanánt, és a vesszőparipa kínai megfelelője, mely mindig bambuszból készül, az ifjúságot jelképezi.

A sokféle gyakorlati használata mellett a bambusz számos kínai versnek is motívuma. Szu Si költő szerint „Az ember meglehet hús nélkül, ám a bambuszt nem nélkülözheti.”; Po Csü-ji pedig a „Mindenki aggódik a szárazság idején, ami engem illet, én a fenyőfákat és a bambuszokat féltem.” szavakkal jelzi a bambusz iránt érzett tiszteletét.

A bambuszlevelek lehullanak, mivel a belsejük (a „szívük”) üres. Azonban az üres szív egyenértékű a szerénységgel (mértékletességgel), ezért a bambusz ezt az erényt szimbolizálja. Másfelől a bambusz örökzöld és változhatatlan, ezért a hosszú életkor szimbóluma, továbbá ösztövér, mint egy öregember. Amikor a szél fúj, a bambusz „nevetve” hajol meg, talán ezért is van az, hogy a „bambusz” írásjele nagyon hasonlít a „nevetni” igére használt írásjel rövidítésére. A bambusz alátétnek, amit a forró nyári napokon tesznek az ágyban az emberek a lábuk alá, hogy hűvösen tartsa azokat, „bambusz-feleség” (zhu-fu-ren) a neve.

A tűzijátékok során bambuszt használtak, ami a tűzre dobva hangos durranással szétrobban. Úgy tartották, hogy ezzel elűzik a démonokat, az Újév napi és más ünnepségek tűzijátékain e célból használták. A gonosz szellemek távozásától pedig a béke és a megelégedettség beköszöntét várták. Vagyis a bambusz tűzijátékot produkáló gyerekek tevékenysége a szemlélő számára oly módon interpretálható, hogy „szeretnénk, ha béke lenne.” Ha még egyértelműbben akarjuk kifejezni a jó kívánságunkat, egy - a békét és a nyugalmat (csendet) szimbolizáló - vázát is adhatunk a kép mellé.

Bambuszok a kertembőlA bambusz és a szilvafa együtt a férjet és a feleséget jeleníti meg: ha a képen a szülők is rajta vannak, az a tökéletes házasság vágyát szimbolizálja. A bambuszvessző vagy bambuszág egyike a könyörületesség istennője, a fehérbe öltözött Guanyin jelvényeinek.

A fiatal bambuszrügyek sárgás színűek, mint az aszparágusz, és mivel a csúcsaik hegyes végződésűek, gyakran hasonlították őket a kínai hölgyek mesterségesen deformált lábfejeihez, vagy a karcsú termetükhöz. A növényt ábrázoló festményeken kiemelt szerepet játszik a „négy nemes növény”: a szilvavirág, a krizantém, az orchidea és a bambusz. Egy híres mondás szerint a művésznek bambusszá kell válnia, mielőtt hozzákezdene a lefestéséhez.

A bambusz - lévén a hosszú élet szimbóluma - nagyon fontos motívum a kínai művészetben, az egyik leggyakrabban ábrázolt növény a porcelánokon. A bambusz, a cseresznye és fenyő együtt a „Három Barát”: Buddha, Konfucius és Lao ce jelvényei. Japán egyes részein egy olyan babona él, mely szerint a bambusz - az ültetését követő három éven belül - halált hoz a családban. Ez meglehetősen különös, ugyanis a japán mitológia szerint általában egy szerencsés szimbólum, mely az állhatatosságot, a kurázsit és - a fenyőhöz hasonlóan - a hosszú életet jelképezi. Ez utóbbi miatt újév napján rendszerint fenyővel és bambusszal díszítik fel a kapufélfáikat.

A bambusz gyökeréből készített írt a hagyományos népi gyógyászat a cirrózis és a tumorok, elsősorban az altest, a máj, a lép és a gyomor daganatainak a kúrálására használja. A bambuszkámfort, ami a növény kovasavas (szilícium-dioxidos) váladéka, vágyserkentő, hűtő és frissítő (pezsdítő) hatásúnak tekintik, az asztma, a köhögés és a levertséggel, gyengeséggel járó betegségek enyhítése alkalmazzák. A leveleit a köhögéssel meghűléssel küszködő lovak táplálékába keverik.

Bambusszal álmodni becsületességet, erőt és rugalmasságot szimbolizál. Azt jelzi, hogy az álomgazda könnyen kikecmereg a nehéz helyzetekből, és gyorsan túlteszi magát a csalódásokon. Alternatív módon erős kötődést és hűséget jelez.

Ha viszont az álomban látott bambusz puha vagy korhadt, az arra utalhat, hogy a mindennapjaiban labilis lelkiállapotban van az álmodó.

További olvasnivaló

Ne így ébredjenek Újév napján!

Remélem, szilveszter este tettek egy pénzdarabot az ablakukba, nem engedték a tüzet kialudni, és legfőképp azt, hogy nem így ébredtek kedves olvasóim! Az utóbbi orvosolható egy jó korhelylevessel, ahhoz pedig...

Folytatás...

Fekve végezhető torna

  Feküdjünk hanyatt a szoba padlóján, húzzuk fel térdünket, majd talpunkat teljes erőből - hat másodpercig - feszítsük a falnak vagy egy stabilan álló szekrénynek. A láberősítő gyakorlat alatt...

Folytatás...

Élj a mának kézelemzése

A kezek színe feltűnően halvány, mondhatni fehér, ha ilyenek a valóságban is, akkor ez nemcsak vérszegénységre utalhat, hanem arra is, hogy a gazdája magányt kedvelő, flegmatikus ember. A sovány, vékony...

Folytatás...

Kajszi- vagy sárgabarack

Ez a Kelet-Turkesztánból és Észak-Kínából származó, mély sárga vagy narancssárga, kopasz vagy enyhén szőrös, édes gyümölcs, melyet - megkülönböztetésként az őszibaracktól - nyári baracknak is neveznek, a rózsafélék családjába...

Folytatás...

Szilveszteri puncs

A puncsok világszerte ismert italok. Kellemes ízükért terjedt el fogyasztásuk. Indiából Európába az angolok hozták be és honosították meg - kb. háromszáz évvel ezelőtt - miután megismerték és megkedvelték...

Folytatás...

Piroska kézelemzése

Sajnos pont fordítva kaptam a képeket, mint ahogyan kértem, a kézfejéről nem széttárt, hanem lazán szétnyitott ujjúakat, a tenyér felől pedig nem összezárt ujjú fotókat. És a körmökről is...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?