A+ A A-

Kórház

  • Közzétéve itt: Jövendölések


Az emberek többsége nem szívesen gondol arra, hogy kórházba kerülhet, így aztán egyáltalán nem véletlen, hogy ezzel a nemkívánatos eseménnyel kapcsolatban számos babonás hiedelem él még ma is. Ha már mindenképpen mennünk kell, egyáltalán nem mindegy, hogy melyik napra szól a beutalásunk. A babonás páciensek - persze csak akkor, ha szabadon választhatnak - a szerdát részesítik előnyben, mert ezt a napot tarják a legalkalmasabbnak a gyógykezelés megkezdésére.

Mielőtt elfoglalnánk a helyünket, nem árt kideríteni, hogy mi történt az ágyunk korábbi „lakójával”, ugyanis nagy valószínűséggel ugyanez a sors vár ránk is. A kórteremben célszerű gondosan megfigyelni a nővérek viselkedését. Az például, hogyha a nővér összepödöri a köténye madzagját, miközben azt magára ölti, annak a jele, hogy hamarosan új feladatot fog kapni, másik kórterembe, vagy osztályra helyezik. Ha viszont az ágy mellett véletlenül feldönti a széket, új betegre számíthat. Ha pedig meggondolatlanul a székre pakolja az ágyneműt, az egy igen rossz ómen, mert azt jelzi, hogy kórteremben valaki a halálán van. (Ez a babona azokra a napokra utal, amikor a holttesteket lepedőbe burkolták, mielőtt elhelyezték őket a koporsóban).

A piros vagy rózsaszínű tabletták jó hatással vannak a beteg egészségére, azonban a babonás páciensek semmilyen körülmények között nem hajlandók a fekete színű pirulákat lenyelni.

A kórházba látogatóknak ügyelniük kell arra, hogy milyen virágot visznek a betegnek ajándékba. A vörös és fehér virágokból álló csokrot azonnal el kell távolítani, mert ezek a halál színei.

A friss levegőre vágyó lábadozókat már az első alkalommal figyelmeztetni kell, hogy a nap járásával megegyező irányban sétáljanak, azzal ugyanis, ha fordított irányban teszik meg az útjukat, hátráltatják a felépülésüket. (A nap járásával ellentétes irányú haladásról úgy tartják, hogy felingerli a gonosz szellemeket és elősegíti a különféle rosszindulatú varázslatok teljesülését. A nap útjának követését a jó mágiával, a vele ellentétes irányú mozgást viszont a rossz szándékú varázslatokkal társítják.)

És végezetül, ha - a felsorolt babonás kockázatok ellenére - a páciens sikeresen felépül - azon kívül, hogy az ajándékba kapott virágait nem viheti magával - már csak arra kell vigyáznia, hogy ne szombaton távozzon a kórházból. Azok ugyanis, akik e napon mennek haza, hamarosan visszatérnek oda.

A japánoknál, ahol - a Gergely naptárral párhuzamosan - sokan még ma is a hatnapos periódusú régi holdnaptárt használják, nem a szombat, hanem a Butsumetsu a kedvezőtlen nap, ugyanis - mivel e napon halt meg Buddha - rendkívül szerencsétlen időpont a kórház elhagyására. Ezért inkább tovább maradnak, és csak másnap - a szerencsésnek tartott - Taian napján távoznak. Tekintve, hogy az idősebbek között nem kevés a babonás, és hogy az öt Butsumetsu mellett a hónap 4. napja is kedvezőtlen, ez néhol jelentősen megemeli a kórházi ápolás költségeit.

Az is tudvalevő, hogy Japánban a 4 és a 9 hagyományosan balszerencsés számok. A négyet (四) néha ’shi’-nek ejtik ki, ami a halált (死) jelenti a számukra. A kilenc (九) ugyancsak hasonló okból problémás, ugyanis kimondva olykor ’ku’-nak hangzik, ami fájdalmat, szenvedést (苦) is jelenthet. (Némelyek számára a 13-as is szerencsétlen, ezt azonban a nyugati kultúrából importálták.) E számok balszerencsés volta miatt a 4. és a 9. emelet, illetőleg a 4-es és 9-es számú kórtermek gyakran hiányoznak a kórházakból.  És - elsősorban a kórházak szülészeti részlegeiben (osztályain) - kerülik a 43-as számot is, mivel ennek „shi-zan” a helyes kiejtése, ami szószerinti fordításban halvaszülést jelent.

Ha azt álmodjuk, hogy betegként kórházban vagyunk, az arra utal, hogy a fizikai vagy lelki egészségünk gyógyításra, javításra szorul. Vissza kell térnünk a korábban megszokott életritmusunkhoz. Alternatív értelmezésben álmunk arra figyelmeztet, hogy kezdjük leveszíteni, vagy attól félünk, hogy elveszítjük a kontrollt a testünk fölött.
Ha viszont beteglátogatás miatt vagyunk ott, lehangoló híreket kapunk egy távoli ismerősünkről.

További olvasnivaló

Fülfájás, hallásvesztés, süketség

  Ma már többnyire ismertek a különféle hallásszervi problémák, betegségek okai, és a kezelésükre is általánosan elfogadott eljárások léteznek, a régi időkben nem volt ez így. Mind a kiváltó okok, mind...

Folytatás...

Anitarig kézelemzése

Kretschmer német pszichiáter kézzel kapcsolatos megállapítása szerint keze a leptoszom, vagyis a sovány testtípusba tartozó, ennek megfelelően valószínűen, sovány testalkatú. A leptoszom emberek kezei mindig keskenyek, finomak, érzékenységre, a szép...

Folytatás...

India - India szellemisége árad a vár…

Szakadó esőben, bal kéz felől elhaladva a Dum-Dum repülőtér mellett, északról érünk Kalkuttába. A városban minden sáros, latyakos, a buszokról fürtökben lógnak az emberek, a rácsos század eleji villamosok inogva...

Folytatás...

Rizsbabonák

A rizsről szóló babonák elsősorban Ázsiában honosodtak meg, a rizsfogyasztó országok embereinek képzetében születtek és terjedtek el a világ más tájain is.  Ázsiában a rizs a termékenységet, a bőséget és...

Folytatás...

A könyv megszületésének körülmény…

1987-et írtunk, amikor hozzáfogtam a könyv megírásához. Persze az ötlet megfogantatásakor még nem konyítottam sem a kézhez, sem a tenyérhez, a jóslást pedig akkor és most is távol tartottam magamtól...

Folytatás...

Ízesít, gyógyít és megtisztít a j…

Bár nálunk csak a középkorban (a 15. század táján) jelent meg a nemesi konyhákban, tőlünk délebbre – a Földközi tenger térségében – már évezredek óta jól ismert ez a Délkelet-Ázsiában...

Folytatás...