A+ A A-

Kórház

  • Közzétéve itt: Jövendölések


Az emberek többsége nem szívesen gondol arra, hogy kórházba kerülhet, így aztán egyáltalán nem véletlen, hogy ezzel a nemkívánatos eseménnyel kapcsolatban számos babonás hiedelem él még ma is. Ha már mindenképpen mennünk kell, egyáltalán nem mindegy, hogy melyik napra szól a beutalásunk. A babonás páciensek - persze csak akkor, ha szabadon választhatnak - a szerdát részesítik előnyben, mert ezt a napot tarják a legalkalmasabbnak a gyógykezelés megkezdésére.

Mielőtt elfoglalnánk a helyünket, nem árt kideríteni, hogy mi történt az ágyunk korábbi „lakójával”, ugyanis nagy valószínűséggel ugyanez a sors vár ránk is. A kórteremben célszerű gondosan megfigyelni a nővérek viselkedését. Az például, hogyha a nővér összepödöri a köténye madzagját, miközben azt magára ölti, annak a jele, hogy hamarosan új feladatot fog kapni, másik kórterembe, vagy osztályra helyezik. Ha viszont az ágy mellett véletlenül feldönti a széket, új betegre számíthat. Ha pedig meggondolatlanul a székre pakolja az ágyneműt, az egy igen rossz ómen, mert azt jelzi, hogy kórteremben valaki a halálán van. (Ez a babona azokra a napokra utal, amikor a holttesteket lepedőbe burkolták, mielőtt elhelyezték őket a koporsóban).

A piros vagy rózsaszínű tabletták jó hatással vannak a beteg egészségére, azonban a babonás páciensek semmilyen körülmények között nem hajlandók a fekete színű pirulákat lenyelni.

A kórházba látogatóknak ügyelniük kell arra, hogy milyen virágot visznek a betegnek ajándékba. A vörös és fehér virágokból álló csokrot azonnal el kell távolítani, mert ezek a halál színei.

A friss levegőre vágyó lábadozókat már az első alkalommal figyelmeztetni kell, hogy a nap járásával megegyező irányban sétáljanak, azzal ugyanis, ha fordított irányban teszik meg az útjukat, hátráltatják a felépülésüket. (A nap járásával ellentétes irányú haladásról úgy tartják, hogy felingerli a gonosz szellemeket és elősegíti a különféle rosszindulatú varázslatok teljesülését. A nap útjának követését a jó mágiával, a vele ellentétes irányú mozgást viszont a rossz szándékú varázslatokkal társítják.)

És végezetül, ha - a felsorolt babonás kockázatok ellenére - a páciens sikeresen felépül - azon kívül, hogy az ajándékba kapott virágait nem viheti magával - már csak arra kell vigyáznia, hogy ne szombaton távozzon a kórházból. Azok ugyanis, akik e napon mennek haza, hamarosan visszatérnek oda.

A japánoknál, ahol - a Gergely naptárral párhuzamosan - sokan még ma is a hatnapos periódusú régi holdnaptárt használják, nem a szombat, hanem a Butsumetsu a kedvezőtlen nap, ugyanis - mivel e napon halt meg Buddha - rendkívül szerencsétlen időpont a kórház elhagyására. Ezért inkább tovább maradnak, és csak másnap - a szerencsésnek tartott - Taian napján távoznak. Tekintve, hogy az idősebbek között nem kevés a babonás, és hogy az öt Butsumetsu mellett a hónap 4. napja is kedvezőtlen, ez néhol jelentősen megemeli a kórházi ápolás költségeit.

Az is tudvalevő, hogy Japánban a 4 és a 9 hagyományosan balszerencsés számok. A négyet (四) néha ’shi’-nek ejtik ki, ami a halált (死) jelenti a számukra. A kilenc (九) ugyancsak hasonló okból problémás, ugyanis kimondva olykor ’ku’-nak hangzik, ami fájdalmat, szenvedést (苦) is jelenthet. (Némelyek számára a 13-as is szerencsétlen, ezt azonban a nyugati kultúrából importálták.) E számok balszerencsés volta miatt a 4. és a 9. emelet, illetőleg a 4-es és 9-es számú kórtermek gyakran hiányoznak a kórházakból.  És - elsősorban a kórházak szülészeti részlegeiben (osztályain) - kerülik a 43-as számot is, mivel ennek „shi-zan” a helyes kiejtése, ami szószerinti fordításban halvaszülést jelent.

Ha azt álmodjuk, hogy betegként kórházban vagyunk, az arra utal, hogy a fizikai vagy lelki egészségünk gyógyításra, javításra szorul. Vissza kell térnünk a korábban megszokott életritmusunkhoz. Alternatív értelmezésben álmunk arra figyelmeztet, hogy kezdjük leveszíteni, vagy attól félünk, hogy elveszítjük a kontrollt a testünk fölött.
Ha viszont beteglátogatás miatt vagyunk ott, lehangoló híreket kapunk egy távoli ismerősünkről.

További olvasnivaló

A tenyér deltáinak értelmezése I. - A mu…

Hutchinson részletes megfigyeléseket végzett a dombok elhelyezkedésének pszichológiai jelentőségéről. Úgy vélte, hogy a mutatóujj alatti delta, ismertebb nevén a Jupiter-domb helyzete a karakter és a várható viselkedés egyik legfontosabb...

Folytatás...

Anyák napja

Noha napjainkban már csaknem mindenütt megemlékeznek az életet adó anyákról, azonban a világ különböző részein az ünnepet más és más időpontban tartják. Nálunk május első vasárnapjára esik, de ezen a...

Folytatás...

A bambusz

A bambusz (Bambusa Arundinacea) egyike India szent növényeinek: a menedék, az audiencia és a barátság fája. Mivel régebben azt hitték, hogy a dzsungeltüzeket az összedörzsölődő bambusztörzsek okozzák, a fa ettől...

Folytatás...

Máskor is volt hazánkban nyáron nagy hős…

A fő hírek között írják az újságok, hogy hazánkban szombaton megdőlt a melegrekord, ugyanis Pécsett 37,9 °C-ot mértek. Július 9-én még sosem volt ilyen meleg az országban, az eddigi rekordot...

Folytatás...

Hatvankilenc, a kötelék és a tökéletessé…

Bár napjainkban a hatvankilencről - a francia faire soixante neuf kifejezés angol fordítása (to do 69) után - sokaknak egy szexuális pozíció jut az eszébe, melynek jellemzője, hogy a partnerek szex...

Folytatás...

Az indiai fiziognómia és kiromantia ered…

Ellentétben a nyugati világgal, amely a tenyérjóslást babonának tartja, Indiában a kéz- és a testjelek vizsgálatát mindmáig komoly tudománynak tekintik. Az indiaiakat már jóval az időszámítás előtti időkben...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?