A+ A A-

Csillagjóslás a kezdetek kezdetén

  • Közzétéve itt: Jövendölések

A csillagokból való jóslásban már a legégibb időkben élő emberek sokasága hitt. A legősibb elképzelés szerint az égitestek helyzetéből és mozgásából lehet kiolvasni a jövőt. Ez érthető volt abban a korban, amikor még a csillagokban az isteneket látták. A középkori csillagjóslás rejtelmes erőt tulajdonított a csillagoknak: e korban nehéz volt élesen elválasztani a komoly asztrológiát az asztronómiától, ugyanis mindkét témát gyakran ugyanazok a tudósok művelték.

Eredetileg Babilonból indult ki ez a misztikus tudomány, melynek Egyiptomban, Görögországban s Olaszországban akadtak nagy számban követői. Európában, egészen a XVII. századig találunk az uralkodók udvaraiban csillagjósosokat, akik ép úgy hozzátartoztak az uralkodók személyzetéhez, mint az udvari méltóságok. Főleg olasz származású csillagjósokat találunk a lekülönbözőbb európai uralkodók közelében, akik az uralkodók legközelebbi környezetéhez tartoztak, s nem egyszer igen nagy befolyással voltak urukra.

Több ezer éve a csillagjóslás elindult világhódító útjára, azóta emberek milliói foglalkoztak vele. mai ismereteink szerint a Tigris és az Eufrátesz vidékén jelent meg. Az itt élő népek már időszámításunk kezdete előtt több ezer évvel elkezdték az égbolt megfigyelését. Jövendőmondással kapcsolatos írások már kb. az I.e. 1900 tájáról ismeretesek. I.e. 700 körül kb. 600 évre visszamenőleg tartalmazták a csillagászati megfigyelések eredményeit. A csillagok helyzetének könnyebb megjegyzése érdekében kitalálták a csillagképeket. Jövendölésnél elsősorban a bolygóhoz tartozó istenség tulajdonságait vették figyelembe, azt is, hogy a bolygó éppen jóindulatú, vagy rosszindulatú. Ekkor még nem készültek személyre szabott jóslatok, horoszkópok. A jósok jövendölései csakis az uralkodó, valamint a birodalom sorsára vonatkoztak. Az egyiptomiak feladata, hasonlóan, mint a babiloniak, mindig kémlelték az eget, a mindennapi élet kérdéseinek megoldására. A későbbi görög csillagászok megkísérelték a Földet és a világegyetemet egységesnek tekinteni, Thálész (i.e. 624.547) görög természetbölcselő valószínűleg használta, már a matematikát, állítólag aki sikeresen megjósolt egy napfogyatkozást.

További olvasnivaló

Mérgező állatok

A legtöbb állat mérge csak akkor hat, ha szúrással vagy harapással a bőrbe jut. Az idegmérgek az idegrendszert támadják meg és erős izgalmat okoznak (tünetei: izomgörcs, rángatózás...

Folytatás...

MB88 kézelemzése

Végignézve a tenyérről és a kézhátról készített fényképeket - bár az ujjak között vannak lekerekített végűek is - általában a szögletes vonások dominálnak rajtuk. Az ilyen - praktikusnak is nevezett...

Folytatás...

Utolsó srínagari esténken kitör az …

Abdul lendületéből mit sem veszít, még csak nem is sejtjük, hogy az aduászát ez utánra tartogatta, és most rukkol vele elő. A két kasmíri rövid időre eltűnik, s rejtély...

Folytatás...

Mit jelent a gyermekünk halála álomba…

Néhány éve (ha jól emlékszem, 2010-ben) privát üzenetként küldte el - az alábbiakban teljes egészében idézett - álmát egyik látogatóm, melynek lényegét a címben megfogalmazott kérdés tartalmazza. Mivel bármelyikünkkel előfordulhat...

Folytatás...

Irán - Zarathusztra földjén

  Nagyobb térképre váltás   Teheránból 1371 Tir havának 18. napján - 1992. július 9-én -, az Ashura és Tasua ünnepek előtt indulunk. A mi időszámításunktól való eltérés abból adódik, hogy iszlám naptár...

Folytatás...

Irinováctól Rogoznicáig, a Velebit-he…

  Nagyobb térképre váltás   Bár igazán jól éreztük magunkat Irinovácon, már hajnalban kivet minket magából az ágy. Megreggelizünk, összepakolunk, s elbúcsúzva vendéglátóinktól azonnal indulunk az Adria felé. Ideje továbbállnunk, hogy felfedezzük Dalmáciát...

Folytatás...