A+ A A-

Csillagjóslás a kezdetek kezdetén

  • Közzétéve itt: Jövendölések

A csillagokból való jóslásban már a legégibb időkben élő emberek sokasága hitt. A legősibb elképzelés szerint az égitestek helyzetéből és mozgásából lehet kiolvasni a jövőt. Ez érthető volt abban a korban, amikor még a csillagokban az isteneket látták. A középkori csillagjóslás rejtelmes erőt tulajdonított a csillagoknak: e korban nehéz volt élesen elválasztani a komoly asztrológiát az asztronómiától, ugyanis mindkét témát gyakran ugyanazok a tudósok művelték.

Eredetileg Babilonból indult ki ez a misztikus tudomány, melynek Egyiptomban, Görögországban s Olaszországban akadtak nagy számban követői. Európában, egészen a XVII. századig találunk az uralkodók udvaraiban csillagjósosokat, akik ép úgy hozzátartoztak az uralkodók személyzetéhez, mint az udvari méltóságok. Főleg olasz származású csillagjósokat találunk a lekülönbözőbb európai uralkodók közelében, akik az uralkodók legközelebbi környezetéhez tartoztak, s nem egyszer igen nagy befolyással voltak urukra.

Több ezer éve a csillagjóslás elindult világhódító útjára, azóta emberek milliói foglalkoztak vele. mai ismereteink szerint a Tigris és az Eufrátesz vidékén jelent meg. Az itt élő népek már időszámításunk kezdete előtt több ezer évvel elkezdték az égbolt megfigyelését. Jövendőmondással kapcsolatos írások már kb. az I.e. 1900 tájáról ismeretesek. I.e. 700 körül kb. 600 évre visszamenőleg tartalmazták a csillagászati megfigyelések eredményeit. A csillagok helyzetének könnyebb megjegyzése érdekében kitalálták a csillagképeket. Jövendölésnél elsősorban a bolygóhoz tartozó istenség tulajdonságait vették figyelembe, azt is, hogy a bolygó éppen jóindulatú, vagy rosszindulatú. Ekkor még nem készültek személyre szabott jóslatok, horoszkópok. A jósok jövendölései csakis az uralkodó, valamint a birodalom sorsára vonatkoztak. Az egyiptomiak feladata, hasonlóan, mint a babiloniak, mindig kémlelték az eget, a mindennapi élet kérdéseinek megoldására. A későbbi görög csillagászok megkísérelték a Földet és a világegyetemet egységesnek tekinteni, Thálész (i.e. 624.547) görög természetbölcselő valószínűleg használta, már a matematikát, állítólag aki sikeresen megjósolt egy napfogyatkozást.

További olvasnivaló

A méregvonal

Beryl B. Hutchinson (1891-1981), a 20. század legkiválóbb kirológusait (kézelemzőit) tömörítő SSPP (Society for the Study of Physiological Patterns) egyik neves képviselőjének a kézelemzők által ma már klasszikusnak tekintett, Your...

Folytatás...

A tenyér dombjai

A kézelemzést már az ókorban kapcsolatba hozták az asztrológiával, ugyanis a tenyérjósok szerint az ujjak végén beáramló kozmikus energia az ujjak alatti dombokon raktározódik el, ezáltal a dombok szimbolizálják...

Folytatás...

Nyugalom, optimizmus, melankólia, gyás…

A kék - melynek több mint 30 árnyalata létezik - egyike azon színeknek, melyet a férfiak és a nők egyformán kedvelnek (vagy - ízléstől függően - nem szeretnek). A kék...

Folytatás...

Vassjani kézelemzése

  A tenyereiről készült képeket összehasonlítva a két kézfejéről készült fotókkal, a bal tenyerén hihetőbbnek tűnnek az arányok az ujjai és tenyere között, mint a jobb, vagyis az aktív kezet ábrázoló...

Folytatás...

Connaught Place

A Connaught teret körülölelő házak uniformizáltan egyformák, kétszintesek, masszív oszlopos árkádokkal. A boltívekről rendetlen ferdén lógnak alá a napellenzőként használt hatalmas gyékényfüggönyök. Az eredetileg fehér stukkók...

Folytatás...

A Kárttikeja fiziognómiai rendszer lé…

Az évezredes hagyományokban gyökerező indiai hit szerint a jövőt nem lehet irányítani, de a jövendölt rosszat bizonyos fokig lehet enyhíteni. Az emberek ezért tartják fontosnak sorsdöntő események előtt...

Folytatás...