A+ A A-

Csillagjóslás a kezdetek kezdetén

  • Közzétéve itt: Jövendölések

A csillagokból való jóslásban már a legégibb időkben élő emberek sokasága hitt. A legősibb elképzelés szerint az égitestek helyzetéből és mozgásából lehet kiolvasni a jövőt. Ez érthető volt abban a korban, amikor még a csillagokban az isteneket látták. A középkori csillagjóslás rejtelmes erőt tulajdonított a csillagoknak: e korban nehéz volt élesen elválasztani a komoly asztrológiát az asztronómiától, ugyanis mindkét témát gyakran ugyanazok a tudósok művelték.

Eredetileg Babilonból indult ki ez a misztikus tudomány, melynek Egyiptomban, Görögországban s Olaszországban akadtak nagy számban követői. Európában, egészen a XVII. századig találunk az uralkodók udvaraiban csillagjósosokat, akik ép úgy hozzátartoztak az uralkodók személyzetéhez, mint az udvari méltóságok. Főleg olasz származású csillagjósokat találunk a lekülönbözőbb európai uralkodók közelében, akik az uralkodók legközelebbi környezetéhez tartoztak, s nem egyszer igen nagy befolyással voltak urukra.

Több ezer éve a csillagjóslás elindult világhódító útjára, azóta emberek milliói foglalkoztak vele. mai ismereteink szerint a Tigris és az Eufrátesz vidékén jelent meg. Az itt élő népek már időszámításunk kezdete előtt több ezer évvel elkezdték az égbolt megfigyelését. Jövendőmondással kapcsolatos írások már kb. az I.e. 1900 tájáról ismeretesek. I.e. 700 körül kb. 600 évre visszamenőleg tartalmazták a csillagászati megfigyelések eredményeit. A csillagok helyzetének könnyebb megjegyzése érdekében kitalálták a csillagképeket. Jövendölésnél elsősorban a bolygóhoz tartozó istenség tulajdonságait vették figyelembe, azt is, hogy a bolygó éppen jóindulatú, vagy rosszindulatú. Ekkor még nem készültek személyre szabott jóslatok, horoszkópok. A jósok jövendölései csakis az uralkodó, valamint a birodalom sorsára vonatkoztak. Az egyiptomiak feladata, hasonlóan, mint a babiloniak, mindig kémlelték az eget, a mindennapi élet kérdéseinek megoldására. A későbbi görög csillagászok megkísérelték a Földet és a világegyetemet egységesnek tekinteni, Thálész (i.e. 624.547) görög természetbölcselő valószínűleg használta, már a matematikát, állítólag aki sikeresen megjósolt egy napfogyatkozást.

További olvasnivaló

A testolvasás indiai rendszere

A hinduk Szamudrikát, a tengerek istenét tekintik a fiziognómia megalapítójának, aki az óind legenda szerint - az égi tengerekben az ezerfejű Sesa kígyóisten hátán, Visnu isten és hitvese, Laksmi társaságában...

Folytatás...

A tenyér jellemzői

A tenyér alapos szemrevételezése nemcsak azért fontos, mert tele van idegvégződésekkel, benne koncentrálódnak a Jing és a Luo meridián hálózatok és az ún. akupunktúra-pontok, hanem a külső jellemzői miatt is...

Folytatás...

Sokoldalú gyógyszer, szépségápoló, szell…

A gyógynövényként és kozmetikumok alapanyagaként ismert pozsgás levelű, évelő aloé nemzetségének mintegy 200 - 300 faja van, melyek között cserjék, fák is akadnak. A pontos számukat nemcsak azért nem tudjuk...

Folytatás...

Pakisztán – Első dolguk az volt, hogy me…

Nagyobb térképre váltás A határnál fekvő Wagahba most is hiába érkezünk korán; a szabály, az szabály; csak tíz óra után nyitnak; nincs mese, várnunk kell. Bár csak néhány hátizsákos turista van...

Folytatás...

Néhány vitamin - a B1, B3, C, D és az E …

De talán nem is az én hanyagságom, hiszen az elmúlt évtizedekben a gyógyszervegyészet, a biotechnológia és az orvostudomány igen sokat fejlődött. És az sem mindegy, hogy - noha maga a...

Folytatás...

Kanyakumari, a Szűz Kisasszony

Közeleg a visszautazásunk napja. Kihasználva a még hátralévő időt, úgy döntünk, felkeressük India legdélibb csücskét, a Comorin-fokot, vagy, ahogy az indiaiak nevezik: Kanyakumarit. Másnap reggelre tervezzük az indulást. Ám nem...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom