A+ A A-

Csillagjóslás a kezdetek kezdetén

  • Közzétéve itt: Jövendölések

A csillagokból való jóslásban már a legégibb időkben élő emberek sokasága hitt. A legősibb elképzelés szerint az égitestek helyzetéből és mozgásából lehet kiolvasni a jövőt. Ez érthető volt abban a korban, amikor még a csillagokban az isteneket látták. A középkori csillagjóslás rejtelmes erőt tulajdonított a csillagoknak: e korban nehéz volt élesen elválasztani a komoly asztrológiát az asztronómiától, ugyanis mindkét témát gyakran ugyanazok a tudósok művelték.

Eredetileg Babilonból indult ki ez a misztikus tudomány, melynek Egyiptomban, Görögországban s Olaszországban akadtak nagy számban követői. Európában, egészen a XVII. századig találunk az uralkodók udvaraiban csillagjósosokat, akik ép úgy hozzátartoztak az uralkodók személyzetéhez, mint az udvari méltóságok. Főleg olasz származású csillagjósokat találunk a lekülönbözőbb európai uralkodók közelében, akik az uralkodók legközelebbi környezetéhez tartoztak, s nem egyszer igen nagy befolyással voltak urukra.

Több ezer éve a csillagjóslás elindult világhódító útjára, azóta emberek milliói foglalkoztak vele. mai ismereteink szerint a Tigris és az Eufrátesz vidékén jelent meg. Az itt élő népek már időszámításunk kezdete előtt több ezer évvel elkezdték az égbolt megfigyelését. Jövendőmondással kapcsolatos írások már kb. az I.e. 1900 tájáról ismeretesek. I.e. 700 körül kb. 600 évre visszamenőleg tartalmazták a csillagászati megfigyelések eredményeit. A csillagok helyzetének könnyebb megjegyzése érdekében kitalálták a csillagképeket. Jövendölésnél elsősorban a bolygóhoz tartozó istenség tulajdonságait vették figyelembe, azt is, hogy a bolygó éppen jóindulatú, vagy rosszindulatú. Ekkor még nem készültek személyre szabott jóslatok, horoszkópok. A jósok jövendölései csakis az uralkodó, valamint a birodalom sorsára vonatkoztak. Az egyiptomiak feladata, hasonlóan, mint a babiloniak, mindig kémlelték az eget, a mindennapi élet kérdéseinek megoldására. A későbbi görög csillagászok megkísérelték a Földet és a világegyetemet egységesnek tekinteni, Thálész (i.e. 624.547) görög természetbölcselő valószínűleg használta, már a matematikát, állítólag aki sikeresen megjósolt egy napfogyatkozást.

További olvasnivaló

Bálint- (Valentin-) napi édességek

Bevallom, sohasem tartottam meg a Bálint-, sem a Valentin-napot, nem vettem szív alakú desszertet, nem készítettem szív alakú süteményeket, nem szúrtam cserepes virág mellé hurkapálcán virító vörös színű szívet...

Folytatás...

Majom

Mintha valamennyi majom feltűnési viszketegségben szenvedne, kiválóan értenek ahhoz, hogy felhívják magukra a figyelmet. Hajlamosak önmutogatásra, ha mancsukba tükröt adnának, mindig abban nézegetnék magukat. Okosak, vidámak, játékosak és végtelen...

Folytatás...

Testünk hat fő építőeleme: kalcium, jód…

„Bár a szervezet fenntartásához és szabályozó mechanizmusaihoz körülbelül 18 ismert elemre van szükség - írja Earl Mindell a Vitamin Biblia című könyvében, csak 6 elemre vonatkozóan határozták meg az ajánlott...

Folytatás...

Begyulladt a burzám

Valamelyik téli napon történt, hogy egy beteg társaságában, lifttel tartottam a reuma-rendelésre. Az ismeretlen nő látva, hogy milyen nehezemre esik a járás, afelől érdeklődött, mi a bajom. Válaszom a legkomolyabban...

Folytatás...

Csanakjapuri, ahol a Követségünk van

A Követség magyar kolóniájának, diplomatáinak egyemeletes házai vinkliben kulcsolódnak egymásba, közrefogva a hangulatos kertet, a mozaik szökőkúttal. A csupa üveg nappali szalonok farkasszemet néznek, mintha haragban lennének egymással. Körülöttünk...

Folytatás...

Kenyérsütő géppel miként készítsünk keny…

Bár sokan úgy gondolják, hogy a kenyérsütés nagyon időigényes dolog, ami a hétköznapi rohanásba nem nagyon fér bele,  valójában a tényleges közreműködésünk nem több fél óránál. A kenyér...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom