A+ A A-

Csillagjóslás a kezdetek kezdetén

  • Közzétéve itt: Jövendölések

A csillagokból való jóslásban már a legégibb időkben élő emberek sokasága hitt. A legősibb elképzelés szerint az égitestek helyzetéből és mozgásából lehet kiolvasni a jövőt. Ez érthető volt abban a korban, amikor még a csillagokban az isteneket látták. A középkori csillagjóslás rejtelmes erőt tulajdonított a csillagoknak: e korban nehéz volt élesen elválasztani a komoly asztrológiát az asztronómiától, ugyanis mindkét témát gyakran ugyanazok a tudósok művelték.

Eredetileg Babilonból indult ki ez a misztikus tudomány, melynek Egyiptomban, Görögországban s Olaszországban akadtak nagy számban követői. Európában, egészen a XVII. századig találunk az uralkodók udvaraiban csillagjósosokat, akik ép úgy hozzátartoztak az uralkodók személyzetéhez, mint az udvari méltóságok. Főleg olasz származású csillagjósokat találunk a lekülönbözőbb európai uralkodók közelében, akik az uralkodók legközelebbi környezetéhez tartoztak, s nem egyszer igen nagy befolyással voltak urukra.

Több ezer éve a csillagjóslás elindult világhódító útjára, azóta emberek milliói foglalkoztak vele. mai ismereteink szerint a Tigris és az Eufrátesz vidékén jelent meg. Az itt élő népek már időszámításunk kezdete előtt több ezer évvel elkezdték az égbolt megfigyelését. Jövendőmondással kapcsolatos írások már kb. az I.e. 1900 tájáról ismeretesek. I.e. 700 körül kb. 600 évre visszamenőleg tartalmazták a csillagászati megfigyelések eredményeit. A csillagok helyzetének könnyebb megjegyzése érdekében kitalálták a csillagképeket. Jövendölésnél elsősorban a bolygóhoz tartozó istenség tulajdonságait vették figyelembe, azt is, hogy a bolygó éppen jóindulatú, vagy rosszindulatú. Ekkor még nem készültek személyre szabott jóslatok, horoszkópok. A jósok jövendölései csakis az uralkodó, valamint a birodalom sorsára vonatkoztak. Az egyiptomiak feladata, hasonlóan, mint a babiloniak, mindig kémlelték az eget, a mindennapi élet kérdéseinek megoldására. A későbbi görög csillagászok megkísérelték a Földet és a világegyetemet egységesnek tekinteni, Thálész (i.e. 624.547) görög természetbölcselő valószínűleg használta, már a matematikát, állítólag aki sikeresen megjósolt egy napfogyatkozást.

További olvasnivaló

Sikarán hallgatom a lakóhajók történetét

Amint beszállunk a csónakba, a rejtélyre azon nyomban fény derül, ugyanis a sikara nem más, mint ez a baldachinos, lefüggönyözött, kecses vonalú, lapos fenekű, törékeny gondolaféle. A velenceiek csónakjára...

Folytatás...

’FruzsiMóki’ ujjlenyomat- és kézelemzése

  Az oldal alján található - a kéz vonalait reprezentáló - képeken látható téglalap alakú tenyér, hosszú ujjakkal a víz kéztípus legfontosabb ismertető jegyei. A hasonlóan hosszú ujjakkal leírható levegő típustól...

Folytatás...

Páva

A tyúkfélék családjába tartozó madár, abban tér el a többi tyúkféléktől, hogy a farktollai nagyon meghosszabbodtak. Ezek a tollak aranyos kék- és zöldszínűek, kerek végükön szemalakú rajzolat látható: feje...

Folytatás...

Betegségről árulkodó testjelek a hagyomá…

TARTALOM Bevezető gondolatok a hagyományos kínai gyógyításról, a betegségek diagnózisáról Aranyér Bronchitis (krónikus) Cukorbetegség (diabétesz) Csecsemőkori alultápláltság (csecsemők hiányos táplálkozásának szindrómája) Epehólyag gyulladás és epekő Gutaütés (agyvérzés és az agy...

Folytatás...

A grüberlik

Az arcon vagy állon lévő gödröcskéknek sokféle neve van: nevezik griberlinek, griblinek, de hívják gribedlinek és grüberlinek is. A német eredetű szó töve, a gödör jelentésű grube, a graben...

Folytatás...

Íves rajzolatok és az általuk jelzett sz…

Az íves rajzolatoknak két fajtája ismert: az egyszerű- és a tornyos ív. Mindkét rajzolat jellemzője, hogy a papillák áthaladnak az ujjbegyen és nem oda térnek vissza, ahonnan elindultak. Az...

Folytatás...