A+ A A-

Csillagjóslás a kezdetek kezdetén

  • Közzétéve itt: Jövendölések

A csillagokból való jóslásban már a legégibb időkben élő emberek sokasága hitt. A legősibb elképzelés szerint az égitestek helyzetéből és mozgásából lehet kiolvasni a jövőt. Ez érthető volt abban a korban, amikor még a csillagokban az isteneket látták. A középkori csillagjóslás rejtelmes erőt tulajdonított a csillagoknak: e korban nehéz volt élesen elválasztani a komoly asztrológiát az asztronómiától, ugyanis mindkét témát gyakran ugyanazok a tudósok művelték.

Eredetileg Babilonból indult ki ez a misztikus tudomány, melynek Egyiptomban, Görögországban s Olaszországban akadtak nagy számban követői. Európában, egészen a XVII. századig találunk az uralkodók udvaraiban csillagjósosokat, akik ép úgy hozzátartoztak az uralkodók személyzetéhez, mint az udvari méltóságok. Főleg olasz származású csillagjósokat találunk a lekülönbözőbb európai uralkodók közelében, akik az uralkodók legközelebbi környezetéhez tartoztak, s nem egyszer igen nagy befolyással voltak urukra.

Több ezer éve a csillagjóslás elindult világhódító útjára, azóta emberek milliói foglalkoztak vele. mai ismereteink szerint a Tigris és az Eufrátesz vidékén jelent meg. Az itt élő népek már időszámításunk kezdete előtt több ezer évvel elkezdték az égbolt megfigyelését. Jövendőmondással kapcsolatos írások már kb. az I.e. 1900 tájáról ismeretesek. I.e. 700 körül kb. 600 évre visszamenőleg tartalmazták a csillagászati megfigyelések eredményeit. A csillagok helyzetének könnyebb megjegyzése érdekében kitalálták a csillagképeket. Jövendölésnél elsősorban a bolygóhoz tartozó istenség tulajdonságait vették figyelembe, azt is, hogy a bolygó éppen jóindulatú, vagy rosszindulatú. Ekkor még nem készültek személyre szabott jóslatok, horoszkópok. A jósok jövendölései csakis az uralkodó, valamint a birodalom sorsára vonatkoztak. Az egyiptomiak feladata, hasonlóan, mint a babiloniak, mindig kémlelték az eget, a mindennapi élet kérdéseinek megoldására. A későbbi görög csillagászok megkísérelték a Földet és a világegyetemet egységesnek tekinteni, Thálész (i.e. 624.547) görög természetbölcselő valószínűleg használta, már a matematikát, állítólag aki sikeresen megjósolt egy napfogyatkozást.

További olvasnivaló

Bercsi kézelemzése

  A kezekről készült képeket végignézve, már az első pillantásra feltűnik, hogy milyen jól rajzoltak, mélyen árkoltak még a másodlagos vonalak is. Ez azt jelzi, hogy alaposan belemerítkezik az életbe, elsősorban...

Folytatás...

Irán – Náinban tükörtojást készítek maga…

Iránban négyféle kenyér (nán) kapható, mindegyiket frissen árusítják. A lavas nagyon vékony kenyérféle, azt mondják, hogy hónapokig eláll; a snagak már vastagabb, ovális alakú, mivel kőágyon sütik, jellegzetes kis gödröcskék...

Folytatás...

A kulcsszámok értékelése – Példa a numer…

Az alábbiakban bemutatott elemzés szereplője nem valóságos személy, a példa a modern numerológia négy kulcsszáma meghatározásának és értékelésének főbb lépéseit illusztrálja. A részletes numerológiai értékelés ennél lényegesen összetettebb, ennek főbb...

Folytatás...

A keleti iskola legfőbb megállapításai

A kézjövendölés kutatói már régen felismerték a dermatoglífiai típusok, a különböző rajzolatok jelentőségét. Jamshed Mavalwala, a University of Toronto fizikai antropológia professzora Dermatoglífia: nemzetközi perspektíva címmel, 1978-ban kiadott könyvében...

Folytatás...

Szóma

Az életelixírként, az istenek és a halhatatlanság italaként jellemzett szómáról (más írásmóddal szomáról) valójában igen keveset tudunk. Már az ital alapjául szolgáló növény mibenlétében sincs egyetértés. A nagyobb lexikonok...

Folytatás...

Dzsajpur

Amberből egymás után indulnak a Dzsajpur felé tartó turista buszok. Agrához hasonlóan, Amber és Dzsajpur is felkapott hely. Olyan érzése támad az embernek, mintha a világ utazási irodái csak...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom