A+ A A-

Újév kezdetek

  • Közzétéve itt: Jeles napok, ünnepek


Az óév végét és az újesztendő kezdetét ősidők óta a világon mindenütt megünneplik. A Föld nagy részén ezt az ünnepet ma már nem kötik túl szigorú vallási szabályok, időpontjának meghatározása a legtöbb országban már nem kapcsolódik az égitestek megfelelő pozícióihoz, sokkal inkább igazodik a naptári évhez. De mivel a világ különböző részein élők még különböző számozású és beosztású naptárt használnak, mégsem ünneplik az újévet mindenhol azonos időben és módon. Egyes naptárak a Hold mozgásához igazodnak, mások a Nap helyzetét követik, míg vannak olyanok, amelyek a Nap és a Hold mozgására egyaránt tekintettel vannak.

Újévi ünnepeket már tartottak Babilonban, kb. 4000 évvel ezelőtt. A kaldeusok az év utolsó napján nagy fesztivált rendeztek, amikor tilos volt dolgozni férfinak, asszonynak, gyereknek és állatnak egyaránt. Az i.e. 2000 körüli években, Mezopotámiában az újév a tavaszi napéjegyenlőséget követő első újholdnál kezdődött, míg Asszíriában az év első napja az őszi napéjegyenlőség utáni újholddal esett egybe. Az egyiptomiak, a föníciaiak és a perzsák újévét ugyancsak az őszi napéjegyenlőség határozta meg, míg a görögöknél az i.e. 5 századig a téli napfordulót vették figyelembe. Az ókori Rómában az évkezdés március 1-jére esett. Az új esztendő kezdetét később megváltoztatták, i.e. 153 óta - noha ennek semmi asztrológiai vagy mezőgazdasági jelentősége nem volt - az önkényesen megválasztott január 1-jét tekintik az év első napjának.

A középkor eleji keresztény Európában március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján volt az újév, de más évkezdetet is - december 25-e, január 1-je, március 1-je - tartottak. A január elsejei időpontról a keresztények kezdetben hallani sem akartak, még a középkorban sem, mert ezen a napon emlékeztek meg Krisztus templomban való bemutatásáról. Egyes feltevések szerint újév napján mind a mai napig Krisztus körülmetélését ünneplik. Angliában december 25-ére esett ez a jeles nap, később átvették a március 25-ét. A zsidó vallási naptár tisri hó (szeptember vagy október elejére esik) első és második napjára teszi az év kezdetét.

A Gergely naptár, 1582-ben nyilvánította az év kezdetének január 1-jét. Elfogadása azonban nehézkesen ment, Skóciában 1600-ban, Kínában 1911-ben, Oroszországban csak 1918-ban fogadták el, a keleti ortodox államok pedig a 20. század közepéig tartották magukat a megszokotthoz. Ma már szinte az egész világ a keresztény Gergely naptárt használja, legalábbis ami a kereskedelmi és a számítógépes rendszereket illeti.

Ázsiában, például a dél-indiai tamilok újévi ünnepségüket, a pongalt a téli napfordulón tartják, Thaiföldön az évkezdet, melyet trut-nak neveznek, áprilisi 13-ától 15-éig tart, a gregoriánus naptár szerint. A kambodzsaiak az újév fesztivált ugyancsak április közepén, három napig tartják. Tibetben februárban kezdik az évet. Kínában az új évet - a holdjárástól függően - január végétől vagy február elejétől számítják. A bahai hívok eleinte saját - tizenkilenc, egyenként tizenkilenc napos hónapból és néhány extra napból álló - naptáruk szerint ünnepelték, azonban az idők folyamán alkalmazkodtak az iráni szokásokhoz, és szintén a tavaszi napéjegyenlőség idején tartják az újévi ünnepségüket, amely azonban nem éjfélkor, hanem napnyugtakor kezdődik. Tavaszi újév ünnepségük március 20-ára esik. Japánban január 1-je és 3-a között van az évkezdet, de néhol még a régi nap-hold naptár szerinti január 20-a és február 19-e közötti újévet tartják, amikor a tavasz közeledtét és a természet megújulását köszöntik.

A muszlim újév a mi év végünknél tizenegy nappal korábbra esik, mert az iszlám kalendárium a hold mozgásához igazodik. Egyiptomban - bár előre tudják az újév kezdetét - még ma is dívik az a szokás, hogy a hivatalos bejelentés előtt meg kell győződni róla, hogy valóban újhold van-e. A holdsarlóról a Kairó hegyen lévő Muhammed Ali mecsetben bizonyosodnak meg, és továbbítják a hírt a vallási vezetőnek, a főmuftinak, aki kihirdeti az újévet.

További olvasnivaló

Ágyék, lágyék, szeméremdomb

Bár régebben különbséget tettek a combok és a has választó vonalát (árkát) jelentő lágyék, és a medencetáji és az alatti testrészt - vagyis a külső nemi szervek fölött elhelyezkedő zsírpárnát...

Folytatás...

A sorsszámok értelmezése - Négy

A négyes számot az Uránusz bolygóval társítják, mely ismeretlen volt a régiek számára. Helyét egyetlen szerző sem jelzi a kézen, azonban legutóbb - a Neptunuszhoz hasonlóan - Mr. Deva-Charya (The...

Folytatás...

A szervezet sav-bázis egyensúlyának …

A kínai kézdiagnosztika a tenyérterületek felosztása során elsőként az általános irányokat határozza meg. Felső résznek általában az ujjak csúcsait (körömperceit), míg alsónak a tenyér csukló felé eső részét tekintik. A...

Folytatás...

Az eredeti Mozart-golyó és egyszerű, …

Az eredeti Mozart-golyóknak, kizárólag a hozzávalóit vállalom felsorolni, mert az elkészítésükre nem vállalkozom. Túl bonyolultnak tartom megalkotásukat és könnyen lehet, hogy nem járnék sikerrel. Illusztráció céljából inkább vettem pár darabot...

Folytatás...

Arcszín

„Sápadt, fakó arcú ember láttán előrántod a késed, / Feketétől megvéded a feleséged.” - mondja a régi angolszász népi rigmus.Csehországban viszont úgy vélekedtek, hogy ha valakinek feltűnően sápadt az arca...

Folytatás...

Vénasszonyok nyara

Hiába mutat szeptember végét a naptár, és csillagászati értelemben is itt az ősz, az időjárás nem vesz róla tudomást, nem hisz nekik, mert javában tart a „vénasszonyok nyara”. Noha az...

Folytatás...