A+ A A-

Szerencsét hozó fogások

  • Közzétéve itt: Jeles napok, ünnepek

Az év első és utolsó napja nemcsak a vidám, hangos duhajkodások ideje, de évszázadok óta a legtöbb babona és hiedelem kapcsolódik hozzá. Szerencse, bőség és gazdagság kívántatik. Nincs ez másként az ételekkel sem. Gondosan állítsuk össze a mágikus fogásokat, és együk magunkat szerencsésre!

Ez idő tájt a világ különböző szegleteiben más-más falatok kerülnek az asztalra, de egyben megegyeznek: gazdagságot, szerencsét, bőséget hozó erőt tulajdonítanak nekik. Az őrült taljánok az új év köszöntését is elhíresült temperamentumokhoz híven kezdik. A vacsora előtt először megunt, haszontalannak vélt tárgyaikat hajigálják ki az ablakon keresztül, mert a hiedelem szerint így helyet teremtenek az új, szebb dolgoknak az új évben. Az ünnepélyes lomtalanítás után ülnek asztalhoz, hogy elfogyasszák a lencsét kolbásszal, vagyis a cotechino con lenticchie-t.

A hollandok úgy gondolják, hogy a szerencsét, a teljességet a kör alakú, kerek, gyűrű alakú falatok fogyasztása hozza meg. Így rengeteg különböző töltelékkel ízesített, kis kerek fánkot tesznek az asztalra, amelyet Olie Bollen (olajos labdák) néven ismernek. A görögök a kenyér vagy más tésztaféle belsejébe pénzérmét rejtenek, bízva abban, hogy a pénzes kenyér bevonzza a gazdagságot. A boraikra büszke spanyolok pedig pontban éjfélkor 12 szem szőlőt fogyasztanak el. Egy-egy szőlőszem az év egyes hónapjait jelöli. Ha a hónaphoz tartozó szőlőszem édes, szerencsés lesz a hónap, ha pedig savanyú, akkor bizony az nem sok jót tartogat.

A tiroliak a gazdagságnál sokkal fontosabbnak tartják a férfiasságot, és úgy vélik, ha szilveszter éjjelén meztelenül megráznak egy almafát, akkor egész évben biztosak lehetnek a heves szerelmes éjszakákban. Persze a jó erőhöz étek is kell, így az almafa ruhátlan cibálása után rétest majszolnak, mivel a hosszúra nyújtott rétestészta a hosszú életet szimbolizálja. Az ázsiai konyhákban a hosszú tészta jelképezi a hosszú életet, így Japánban és Kínában az év utolsó napján – ami náluk még odébb van, tekintve a holdújévet - nem ritka látvány, hogy több méternyi tészta lóg az aggkort remélők szájából. Ha sikerül úgy szájukba szívni és lenyelni a tésztaszálat, hogy nem törik meg, akkor hosszú életet remélhetnek.

Természetesen a magyar hagyományok is bővelkednek a szerencse és gazdagság varázslásának biztos fogásaival. Az év első napján első étekként lencselevest kell enni, mert akkor az új esztendő minden napján hasas lesz a pénztárcánk, sosem ürül majd ki. A lencsét tájegységekként más hüvelyessel, vagy sok apró szemmel bíró étekkel – ilyen például a köles vagy a rizs – helyettesítik. A sok apró szem a pénzt szimbolizálja. Talán a legismertebb szerencseszimbólum a ropogós pirosra sült malac, hogy még biztosabbra menjünk négylevelű lóherével a szájában. Azt tartják, hogy a malac kitúrja a szerencsét, de ennek kapcsán nehogy a rántott húsra gondoljunk! Szerencsét csak a köröm és a csülök, a fül és farok hozhat.

A legtöbb helyen úgy tartják, hogy a hal is szerencsét hoz – ahány pikkely, annyi pénz. Bár manapság már az egyre közkedveltebb, sima bőrű, tengeri halakban is bíznak, mi szerint azok sem úsztatják el a szerencsét. Abban viszont mindenhol egyetértenek, hogy az új év napján tilos bármilyen baromfihúst fogyasztani, mert az elkaparja a szerencsét. Pulykát pedig egyenesen tiltott, mert mindehhez még mérgeskedést is hoz a házhoz. Érdemes viszont szilveszterre szerencsepogácsát sütni. Az egyik pogácsába pénzérmét rejtünk, és aki megtalálja, annak bőséges lesz a következő év. A pogácsának még az óévben el kell fogynia, különben visszájára fordul minden az újban. Rétessel lehet hosszúra nyújtani a gazdagságot, és az életet is – így nem árt pár szelet rétest is asztalra tenni.

Vegyük sorra a kamrában a tartalékokat, nehogy üres legyen a zsíros bödön, a kávé-, a cukortartó, a lisztes zacskó az év első perceiben. Töltsük fel, mert ha teli vannak a tárolók, akkor bőségben telik majd az év, de ha üresen kongó kamrával kezdünk, akkor nem lesz teli a bendőnk az elkövetkező esztendőben. A szerelmeseknek külön érdemes figyelni a mézes csuporra, mert az édes, szerelmes hétköznapokat szimbolizálja. Ha mézes ajakkal hosszú csókot váltanak, akkor a kapcsolat is hosszú lesz. Ha valamilyen okból a szerelmesek távol vannak egymástól szilveszter napján, akkor egy kevés pezsgőt ki kell loccsantani a földre a kedvesre gondolva, és így a következő évben is együtt maradnak. A pezsgő locsolásához más hiedelem is fűződik – azt tartják, ha kilöttyintünk belőle a földre, akkor egész évben dőlni fog a lé…

További olvasnivaló

Kasmír vízi tündérei

Sikaránk mellett vízililiom-paplanok sora mellett siklik el. Áhítozva nézem a gyönyörű virágokat, szívesen kérnék a sikarás fiútól egyet, ám mielőtt megszólalnék, Attila észreveszi sunyi szándékom, és tanáros komolysággal, megrovóan...

Folytatás...

Gödrök az állon

Egyes embereknél – ez különösen a férfiakra igaz – a grübedli nem az arcon, hanem az állon jelenik meg. Az olyan állat, melyen gödröcske található, horpadt állnak is nevezik. A...

Folytatás...

Pisilés közben félrehúzza előlem a …

Bár buszunk már az indítóállomáson ácsorog, semmi jelét sem látjuk, annak, hogy félóra múlva útra kelhetnénk. A mélyhűtött pléhjárgány teljesen üres, utasnak és személyzetnek még nyomát sem látni. Hasszán korán...

Folytatás...

Kettes a dualitás, a házasság száma

A kettes mint a páros számrendszer bázisa, jelképe a dualitásnak, az alteregóknak, az ellentéteknek, a kettősségnek; reprezentálja a két nemet, az ikreket, a két pólust, a feszültséget, a megosztást...

Folytatás...

Nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszomb…

A katolikusok húsvét előtti hetet nagyhétnek nevezik. A keresztény hívők ekkor emlékeznek a megváltásra. A 4. században élt alexandriai Atanáz, valamint a 367-ben Constantia egyházi elöljárójának megválasztott Epiphanosz püspökök...

Folytatás...

Június

Az első nyári hónap a rómaiaknál még csak 29 napból állt, és a tíz hónapos évükben a negyedik volt a hónapok sorában. Csak Julius Caesar naptárreformját (i.u. 46) követően vált...

Folytatás...