A+ A A-

Nagypénteki és nagyszombati hiedelmek

  • Közzétéve itt: Jeles napok, ünnepek


A nagypénteki böjt idején nem főznek, sütnek zsírral. Ezen a napon az emberek felkeresik a temetőket, meglátogatják halottaikat, megtisztogatják a sírokat. Nagypéntek emlékére a katolikus templomokban már nagycsütörtökön elnémulnak a harangok, ettől kezdve húsvétig harangozás helyett kerepelnek, s a jószágokról is leszedik a kolompot, csengőt. Amikor újra megszólalnak a harangok a gyerekek csapatokba verődve csengőznek, vagy kolompolnak, elsősorban azért, hogy elűzzék a férgeket, vagy a faluból elriasszák a békákat. Ez utóbbi célt szolgálja az a szokás is, hogy a ház körbeseprésekor mindig a ház falától elfelé söpörnek.

Számos vidéki helyen, de elsősorban a Hortobágyon dívott (és dívik ma is) a nagypénteki mosakodás. A férfiak azért tisztálkodnak meg alaposan, hogy ne legyenek ragyásak, az asszonyok a szeplőt mossák le az arcukról. A fürdetésből a gyerekek sem maradnak ki. Az állatok közül elsősorban a lovakat fürösztik meg alaposan (ha mód van rá, meg is úsztatják őket), hogy ne legyenek rühösek, egészségesek maradjanak. A mosdatási ceremóniák eredete az a hollóval kapcsolatos hiedelem, mely szerint nagypénteken mossa a holló a fiát. Ebből következik, hogy az embereknek meg kell mosakodniuk, s a lovaikat is meg kell mosdatni.

Elsősorban a protestánsok körében ismert nagypénteki népszokás a Pilátus-verés, égetés, kergetés vagy pancilusozás. Ennek során gyerekek, fiatal fiúk óriási lármát csapva dorongokkal, botokkal döngetik a földet, vagy a templom elé hordott deszkákat, esetleg a templompadokat, s teszik mindezt abban a hitben, hogy ezzel Pilátust verik agyon, aki Jézust halálra ítélte.

A nagypéntekről nagyszombatra virradó éjszaka különösen alkalmas a szerelmi jóslásokra, melynek eredményeként a hajadon lány megtudhatja, ki lesz a jövendőbelije. Az egész napos böjt után, az esti mosakodást követően a lány a fésűt és a szappant egy törölközőbe csavarja, és a párnája alá teszi. Ha férjhez akar menni, a mosakodást követően nem szabad megtörölköznie, mert a hiedelem szerint, az a férfi lesz a párja, aki álmában megtörli a leány arcát.

Nagypénteken tilos volt a szántás, ha mégis sürgősen el kellett végezni, akkor az igavonó állatnak a „Ne péntek, ne!” szavakat kellett kiabálni. A tilalom csak a munkavégzésre vonatkozott, a jószágot nagypénteken is muszáj volt etetni, itatni és rendben tartani.

A népi hiedelem szerint, ha a nagypénteken születő gyermeket húsvét vasárnapján keresztelik meg, felnőttként a gyógyítás képességével fog rendelkezni. Ha a gyermek fiú, akkor a lelkészi hívatást kell választania. Nagypénteken nem szabad mosni, mert hamarosan meghal valaki a családban. Aki viszont nagypénteken vágja, vagy vágatja le a haját szerencsés lesz, mert a következő évben nem fog fájni a foga. Hasonlóan kedvező ilyenkor a körömvágás is, mellyel a fejfájás előzhető meg.

A hiedelem úgy tartja, hogy a nagypénteken tojt tojás sohasem zápul meg. Az angolok pedig azt hiszik, hogy a nagypénteki tojás tűzbe dobva képes elfojtani a lángokat.

Nagyszombati népszokás az előző évi szentelt barka elégetése, máshol a szentelt tűz parazsának hazavitele. A lányok az első harangszó alatt megmosakodnak, hogy arcukat, testüket ne csúfítsa el szeplő vagy májfolt. A gazdák hajnaltájt az első harangszóra fejszével a kezükben „faijesztésre” indulnak. Sorra megkopogtatják gyümölcsfáikat, és azzal fenyegetik azokat, hogyha nem teremnek, kivágják valamennyit. Ám közben az asszonyok sem maradnak tétlenek, ilyenkor vetik el az indás növényeket, hogy hosszúra nőjön indájuk.

További olvasnivaló

Ha szervezetünk kívánja, higgyünk neki!

Édesapám egészséges kisfiú volt, egészen addig, amíg el nem kapta egy heveny hasmenés. Hiába kapott gyógyszereket, semmi sem használt. Étvágytalansága nem múlt el, nem evett, csak ívott, de a folyadék...

Folytatás...

A tenyér vonalai

Rohiní A Rohiní rékha a hüvelykujj körül ível. Férfiaknak a bal tenyerén, a nőknek a jobb tenyerén lévő Rohiní rékha a fontos, jelentése azonban ugyanaz. A normál...

Folytatás...

Szilvás sütemények

Ki gondolta volna, hogy a szilva a rózsafélék családjába tartozik, és rokoni szálak fűzik a kökényhez. A közönséges európai vagy házi szilva feltehetően a Kaukázusból vagy a Kaszpi-tenger...

Folytatás...

Nyolcas, a befejezettség, az elmúlás szá…

Noha a nyolcas a megingathatatlan és rendíthetetlen igazság szimbolikája, mégis csak elvétve fordul elő a hitregékben, vallási szertartásokban. Ebben talán az a felfogás játszik szerepet, mely szerint a nyolcas...

Folytatás...

Karácsonyi ajándékozás

A világon mindenütt elsősorban a gyerekek várják izgatottan a karácsonyt, mert ekkor megajándékozzák őket. Az ajándékokat hozhatja Télapó, Karácsonyapó, Jézuska, jószívű boszorkány vagy egy kis manó. Az angol gyerekeknek a Karácsonyapó...

Folytatás...

Mahmúd Ahmadinezsád

Az ultrakonzervatív nézeteiről ismert iráni politikus, 2005 óta országának elnöke. Az 1956. október 28-án Garmszárban született, apja patkolókovács volt. A Teheráni Műszaki Egyetemen szerzett közlekedésmérnöki doktorátust (Ph. D.). Az iráni...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?
  • Pünkösd

    Pünkösd napján - a húsvétot követő hetedik...

  • Bor

    Az ókori Babilon vallási ünnepein már ittak...