A karnevál a negyvennapos nagyböjt előtti mulatságokban, tréfákban bővelkedő farsang. Nevét többek között a húshagyó keddre utaló, olasz carne vale: ’Hús, Isten veled!’-del is magyarázzák. Más magyarázat szerint, a karnevál megünneplése a bor és a mámor görög istenének, Dionüszosznak a nevéhez köthető. Athénban a Nagy Dionüszosz ünnepén, az istent képviselő pap, kerekeken gördülő hajón vonult fel, miközben eljátszotta szent egyesülését feleségével, ami a felvonulókból trágár tréfákat váltott ki. A Rajna menti németek a karnevál ünnepén tavasz istennőjük kerekeken vontatott hajóját a Schelde torkolatáig húzták. A rendszeresen megtartott tavaszi fesztiválok közül azonban valószínűleg az egyiptomi Ozirisz ünnepségek legrégebbiek, melyek a Nílus életet megújító éves áradásaihoz kapcsolódtak.
A karnevál eredete Itáliában a népszerű szaturnaliával hozható összefüggésbe. A régi rómaiak Saturnus isten tiszteletére december 17-e és 23-a között rendeztek fényűző karneválokat. A pompás ünnepen, bőséges vacsorákon búcsúztak a téltől.
Bajorországban a farsang a Vízkereszt ünnepén, Kölnben és a Rajna-vidéken november 11-én 11 óra 11 perckor kezdődik. Mivel a németek kedvelik a sört, úgy vélik a sörivás a hosszú élet titka. Farsangkor feltétlenül sört isznak. A Németországi Spree folyó völgyében élő szorbok, más néven vendek, pár száz éve még sörrel pecsételtették meg, ha valamire fogadtak, vagy zálogot adtak-kaptak.Franciaországban a karnevál a hamvazószerda előtti húshagyó keddre, valamint a böjt harmadik hetének csütörtökjére korlátozódik. A franciák a böjt előtti „zsíros kedd”-en a minden fellelhető maradékot felhasználnak és elfogyasztanak, amit a háznál találnak. Spanyolország egyes részein a hamvazószerda is a karnevál része.
Híres az USA Lousiana államában lévő New Orleans – vízkereszttől húshagyó keddig tartó – farsangi ünnepsége, ám a leglátványosabb a brazilok böjtöt megelőző, négy napig tartó, szamba versennyel összekapcsolt, jelmezes Rio de Janeirói karneválja. Európa legpompásabb karneválja az olasz velencei karnevál, ahol a részvevők csak álarcosan jelenhetnek meg, a férfiak többnyire Casanovának vagy Pieronak öltözve, vaskos tréfákat engednek meg maguknak, még a tojásdobálás is elfogadott.
A francia karneválokon az álarcos és az állati alakokat öltő emberek vaskos bolondozásokkal szórakoznak, trágár dalokat énekelnek, és erotikusan viselkednek.
