A+ A A-

Kánikula - caniculares dies

  • Közzétéve itt: Jeles napok, ünnepek

 

A kutyanapok (caniculares dies) kifejezés, melyből egyébként a mi kánikula szavunk is származik, a Római Birodalom virágzása idején vált elterjedtté, és az elnevezés a Szíriuszra (kutyacsillagra) utal. A régi rómaiak ugyanis azt hitték, hogy a nyári hőséget a Canis Majoris (Nagy Kutya csillagkép) legfényesebb csillagjának (Szíriusznak) és a Napnak az együttállása okozza. Akkoriban a Szíriusz a nyár közepén - a régi kalendáriumok szerint július 3-a és augusztus 11-e között - a felkelő Nappal közel egyidejűleg jelent meg hajnalban a keleti horizont felett, és nagyjából vele egy időben tért nyugovóra. Ezért arra gondoltak, hogy rekkenő meleg a Szíriusznak a Napéhoz hozzáadódó többlet hőjéből ered, vagyis a tartós - olykor heteken át megmaradó - kánikula kialakulását a kutyacsillag (latinul Canicula) heliákus (a Napéval közel egyidejű) felkelésével magyarázták. A kutyanapok kezdetén - a Szíriusz első felkelésének napján - a rómaiak egy barna kutyát áldoztak fel, hogy lecsillapítsák Canicula haragját. Szíriusz a magyar legendában is létezik, a kutyacsillag neve Sánta Kata. Ő viszi bicegve az ebédet az aratók (kaszások) után. És valószínűleg az sem véletlen, hogy a tikkasztó hőségre gyakran azt szoktuk mondani, hogy „kutya meleg” van.

Visszatérve az eredet magyarázatához, nem hallgatható el az a tény, hogy a Nap és a Szíriusz konstellációját nem a rómaiak, hanem a babilóniai és egyiptomi csillagászok figyelték meg először. Különösen Egyiptomban tulajdonítottak nagy jelentőséget az eseménynek, ugyanis az ókori Egyiptomban a Szíriusz első heliákus felkelését néhány napon belül a Nílus áradása követte, amiből az egyiptomi papok (a csillagászat művelése az ő privilégiumuk volt) arra gondoltak, hogy ezt a Nap és a Szíriusz együttes hatása okozza. Mivel a Nílus áradása termékeny iszappal borította be a megművelt földeket, magától értetődően e napra tették az év kezdetét is, s a Szíriusz első heliákus felkelését ünnepségekkel tisztelték meg. Gondos számításokat követően a templomaik külső és belső falain apró lyukakat fúrtak, oly módon, hogy a Szíriusz heliákus felkelésének pillanatában a réseken át rövid ideig ragyogó fénycsík ütközött a belső kamra közepén álló oltárnak. Ezzel vette kezdetét az új év, az ősi Szóthisz-év első napja.

Mivel a Nílus áradásának ez a fajta „előrejelzése” egészen jól működött, az egyiptomi papok úgy okoskodtak, hogy az égitestek állása, egymáshoz viszonyított helyzete alapján más földi események is előre jelezhetők. Egyes vélekedések szerint ezzel vette kezdetét az asztrológia. A kutyacsillaggal kapcsolatos babonás elképzelések - elsősorban a rómaiak révén - idővel világszerte elterjedtek, és számos más ősi babona alapjául váltak. Azonban, míg a kutyacsillag megjelenése az égbolton az egyiptomiak számára a bőség és a szerencse eljövetelének volt a hírnöke, a rómaiaknak épp az ellenkezőjét jelentette, akik a kutyanapokra, mint balszerencsés és az év legegészségtelenebb időszakára tekintettek.

A kutyanapok idején a népgyógyászok minden rendű és rangú embert óva intettek az érvágástól és a gyógyszerek fogyasztásától. Sőt a férfiak számára még a házaséletet sem ajánlották. Azt mondták, erre ezért van szükség, mert ezen időszak alatt a tűzként égő Canicula Canis csillag uralkodik. Ettől a nap hője olyan erős és forró volt, hogy a férfiak éjjel is úgy izzadtak, mint délben, és ha megsérültek, sokkal betegebbek lettek, mint az év más szakában, sőt a halálozás is gyakoribb volt.

A régi babonás feljegyzések szerint azon a napon, amikor ez a csillag először felkel reggel, a tenger felforr, a bor megsavanyodik, a kutyák megvesznek, az emberek kötekedővé, lázassá, hisztérikussá és eszeveszetté válnak, az állatok pedig elbágyadnak. Elszaporodnak és agresszívvé lesznek a mérges kígyók és a legyek.

A kutyanapokhoz nem kevés egyéb babona is kapcsolódott. Azt mondták a régiek, hogy ilyenkor hallgatnak a varangyos békák. Mások a fürdőzés, úszkálás veszélyeire hívták fel a figyelmet ezekben a napokban. A németországi Halberstadt környékén pedig egykoron az a hiedelem járta, hogy a kutya napok idején nem isznak a tehenek.

Emellett - elsősorban az angolszászok körében - különféle népi időjárási regulák is kötődnek ehhez az időszakhoz. A napos, száraz kutya napok jó évet jeleznek, ám ha esik ilyenkor, hiába várunk jobb időket. Egy másik előrejelzés szerint, ahogyan a kutyanapok kezdődnek, pontosan úgy végződnek. És végül - a mi Medárd napunk analógiájára - az angolok szerint, ha az első kutyanapon esik az eső, negyven napig fog esni. Talán ezért volt az, hogy Angliában hajdanában a hatóságok július elejétől elrendelték a kutyák elhallgattatását.

 

További olvasnivaló

Az ujjak szerepe a diagnózis felállításá…

A normális középső ujj kerekdeden telt, hosszú és erős, a három perce nagyjából azonos méretű. A leghosszabb ujjunknak sem jobbra, sem balra nem szabad elhajolnia, vagyis hosszirányban egyenesnek kell lennie...

Folytatás...

Mit jelent az erotikus szoptatás álomban…

„Egy teremben padsorokon emberek ültek, közöttük egy nő mindkét melléből egy-egy férfi térden állva szopott. Engem megbotránkoztatott ez a szabadosság.” - írta privát levelében J nevű hölgyolvasóm.Mivel maga téma elég...

Folytatás...

A fülszegély

Fülszegélynek, más néven csigának (szaknyelven helixnek) a fül közepén kezdődő, némileg visszahajló porcos csigát nevezik, mely felülről körbeöleli a fület. A fülszegélyhez hozzátartozik még a cimpa külső széle is. Röviden...

Folytatás...

A csípő

A lágyék és a combcsont közötti, oldalt kiugró csont, vagyis a csípőcsont és a körülötte kidomborodó testtájék, melyet röviden csípőnek vagy (kissé pontatlanul) tompornak neveznek - akárcsak a derék -...

Folytatás...

Irinováctól Rogoznicáig, a Velebit-hegys…

  Nagyobb térképre váltás   Bár igazán jól éreztük magunkat Irinovácon, már hajnalban kivet minket magából az ágy. Megreggelizünk, összepakolunk, s elbúcsúzva vendéglátóinktól azonnal indulunk az Adria felé. Ideje továbbállnunk, hogy felfedezzük Dalmáciát...

Folytatás...

A bahá’i kalendárium és Meton-ciklus szá…

A tizenkilenc először is egy tökéletlen (nem teljes) húsz, de egyúttal a Közel-Keleten szent szám is. Az egyiptomi Halottas könyv tizenkilenc emberi testrészt említ, melyek mindegyikének megvan a saját istene...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?