Az első nyári hónap a rómaiaknál még csak 29 napból állt, és a tíz hónapos évükben a negyedik volt a hónapok sorában. Csak Julius Caesar naptárreformját (i.u. 46) követően vált 30 napossá, és a Gergely naptár bevezetése óta az év hatodik hónapja. Nevét sokak szerint a Római Köztársaság alapítója, Junius Brutus nyomán kapta. Mások Jupiter feleségét, Juno istennőt tekintik a hónap „névadójának”. A két feltevés között nem könnyű igazságot tenni, a felsorakoztatott érvek alapján az is elképzelhető, hogy mindkét magyarázat helyes.
A régi rómaiak a hónap első napján (Calendae) az ajtópántok és zárak védőasszonyát, a házak oltalmazóját, a család gondozóját, Carna istennőt ünnepelték. Ovidius szerint Carna - isteni erejénél fogva - mindent kinyitott, amit zárva talált, és mindent becsukott, ami nyitva volt. A római polgárok iránta érzett tiszteletüket cirkuszi játékokkal és ételáldozatokkal – elsősorban szalonnával és babfőzelékkel – rótták le. Ezen a napon – a viharok istennőjének, Tempestasnak az ellenőrzésétől tartva – gondosan kijavították ajtajaik zárjait, vasalásait. Június elseje azonban elsősorban Juno, az istenek királynőjének a napja volt. A Calendae rituáléra általában napkeltekor, a házi szentélyben került sor, és rendszerint a család legidősebb férfitagja celebrálta. Mivel Juno, mint Janus ellentéte, istenként oltalmazza az asszonyokat, ezt a hónapot tartották a legalkalmasabbnak a házasságra. Különösen a telihold vagy a nap és a hold együttállásának ideje volt erre kedvező.
A dél-indiai keralaiak számára viszont a délnyugati monszun kezdete e hónap. Az időjárási megfigyelések szerint – menetrendszerűen május legvégén, vagy június első napjaiban – fővárosukban, Thiruvananthapuramban ered el elsőként a már régóta várt eső.
Számos országban június 1-jén tartják a nemzetközi gyermeknapot. A gyermeknap ideája Törökországból ered (1920. április 23.), mely később - az 1925-ös Genfi Gyermekjóléti Világkonferencia döntése után - vált hivatalossá.
Az európai folklór úgy tartja, hogy ha júniusban jó az idő, bőséges termés lesz, a júniusi estéken röpködő denevérek forró, száraz időt jeleznek, és, ha a fecskék a talaj közelében szállnak, hamarosan eső várható. Délnyugat-Angliában még a 19. sz. elején is élt az a júniusi pogány szokás, hogy júniusban virágokat dobtak a folyókba.
Az angolok derűs, vidám hónapnak tartották a júniust, mely elviszi a tél összes bajait. Azt mondták, hogy „a júniusi méhrajzás ezüstkanalat ér”, ha a június meleg és nedves, a farmernek nincs oka az aggodalomra; a száraz időt meg azért szerették, mert hamarabb kezdhették a betakarítást, és könnyebb volt az aratás.
A júniust eleink nyárelő hónak, Szent Iván havának nevezték, mert Szent Iván, illetve Keresztelő Szent János névnapja június 25-e, amikor a nyári napfordulót is megünneplik. Ezen a napon, ha eso esik, mogyoró és répa helyett sült hagymát érdemes enni.
Június 8-a, Medárd napja időjárás-jósló nap, ha ezen a napon esik, akkor negyven napig fog esni, ha viszont száraz, meleg az idő, a folytatás is hasonló lesz.
Június 10-én, Margit napján IV. Béla király leányára, a vértanúságot szenvedett Szent Margitra emlékeznek. Róla kapta nevét a Nyulak szigete, a mai Margitsziget. A néphagyomány szerint ezen a napon nem ajánlott kinyitni az ablakot, mert sok légy lesz az egész évben, viszont ajánlatos elültetni a retket, a káposztát és a lent.
Június 13-a alamizsnás Páduai Szent Antal, a gyulladásban szenvedők oltalmazójának, a háziállatok védelmezőjének a napja. Régen dologtiltó nap volt. Baranyában az e napon gyújtott tűznek gyógyító erőt tulajdonítottak.
Június 24-e, „Virágos” (Keresztelő) Szent János vagy Szent Iván napja, tűzugráló, gonosz űző, babonás nap. Egyes helyeken idő- és terményjósló napként is számon tartották. „János napi zivatar, negyven napig elkavar” – mondták egykoron a Vajdaságban.
Péter-Pál (június 29-e) az aratás kezdete, valamint Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának a napja. A népi regula szerint „Ha Pál fordul köddel, Ember hullik döggel”, ami a régi idők pestis járványaira, valamint kedvezőtlen időjárása miatti rossz termésre és az azt követő éhínségre, elhalálozásokra utal.
A Csízió szerint nem ajánlott ebben a hónapban sózott és füstölt húst enni, helyette inkább salátát jó fogyasztani. Este nem árt lábat mosni, vacsora után almát enni, forralt tejet inni. Aki gyümölcshozó Szent Iván havában született, tompa elméjű, kába fejű, viszont jó kedélyű, csacsogó, szeles, nagyravágyó, nagyivó és hirtelen haragú.
A Nap e hónapban lép a Rák havába.

Kommentek
archivált tartalomRosta Erzsébet #2
Írja meg, mit keresett, hátha segíthetek!
2012-11-19 16:10:05wetwtwtwet6h #1
:sad: :sad: :sad: :sad: :sad: :sad: :sad: :sad: :sad: :sad: :sad: :sad: :sad: :sad: :sad: :sad: :sad: :sad: :sad: :sad: nem találom, amit akarok.:(((((
2012-11-19 15:27:10