A+ A A-

Barbara, Borbála

  • Közzétéve itt: Jeles napok, ünnepek


Noha - elegendő történeti bizonyíték hiányában - a katolikus egyház 1969-ben törölte Szent Barbarát a hivatalosan elismert szentjei sorából, a művészetekben, a folklórban még ma is elevenen él emléke, s az ünnepnapjához számos népszokás kapcsolódik. A legenda szerint Borbála, vagy Barbara (akinek neve a barbár jelentésű Barbarus szó nőnemű alakja) egy gyönyörű és okos leány volt, s a kis-ázsiai Nikodémiában élt a 3. század elején. Apja, a pogány Dioszkorosz nagyon féltette Barbarát a keresztény vallástól, ezért amikor üzleti útra ment egy félreeső, magányos toronyba zárta. Fogságában a lány hírt kapott Origenészről, a híres alexandriai bölcsről, akinek tanításaival egy hozzá eljuttatott könyvből ismerkedett meg. A leányt annyira megragadták az új vallás eszméi, hogy titokban megkeresztelkedett. Miután apja ismét útra kelt, a leány egy harmadik ablakot vágott, hogy az a Szentháromságra emlékeztesse. Amikor Dioszkorosz megtudta leányától ennek az okát, iszonyatos haragra gerjedt, és kegyetlenül megkínoztatta, majd - halálos ítéletet kérve rá - átadta Maximianusnak. A császár hitének megtagadásra szólította fel a szüzet, ám a leány erre a kínzások után sem volt hajlandó, ezért börtönbe vetette, és halálra ítélte. Az ítélet végrehajtását Dioszkoroszra bízta, aki kardjával levágta leánya fejét. Ekkor azonban csoda történt, a mennyből tűznyelv csapott le, mely halálra sújtotta a gonosz apát.

A középkor óta Barbara a kegyes halál, a bányászok, a tüzérség, várak, erődök védőszentje, viharok idején - segítségét kérve - a harangozással egykoron hozzá fohászkodtak, számos templom, imaház őrzi a nevét, a művészi alkotásokban rendszerint pálmaággal, toronnyal, kehellyel, könyvvel szokták megörökíteni. A hajdanán igen nagy népszerűségnek örvendő Barbara emlékét évszázadokon át őrizték, és sokfelé őrzik ma is a néphagyományok.

A lengyel munkások körében az egyik legünnepeltebb nap, december 4-e, Szent Barbarának, a bányászok védőszentjének a napja. Mivel a bányászatot mindig veszélyesnek, de nagy presztízzsel bíró szakmának tekintették, a „Barborka”, vagy „Barburka” nevű napot látványos külsőségek között ünnepelték meg. Barborka idején a bányászok fekete öltönyt és egy tollal díszített fekete kalapot öltöttek magukra. A toll színe a bányász rangjától függően fehér, vörös vagy fekete volt. A bányászok ezt az öltözéket viselték az esküvőkön, temetéseken vagy más fontos politikai és társadalmi eseményen is. Manapság Barborka a bányászbálok ideje. Szilézia és Zaglebie bányászai ezen a napon nem szállnak alá, helyette ünnepségeken vesznek részt. De nemcsak Lengyelországban él ez a szokás, hasonló ünnepségeket tartanak Csehország és Németország bányászhagyománnyal rendelkező vidékein is. A német bányászok ünnepségének „Barbarafeier” a neve. A Barbara ma is ünnepelt és közkedvelt név Lengyelországban, a Mária és az Anna után a harmadik legnépszerűbb.

Ausztriában Rauris aranybányászai még a múlt században is a „Barbara-kenyér”nevű gyömbéres mézeskalács fogyasztásával emelték e nap ünnepi hangulatát, Németország egyes vidékein pedig gyümölcskenyeret (Kletzenbrot) sütnek Szent Barbara tiszteletére. A 20. század első felében a mi bányászaink is megemlékeztek róla, 1945 előtt Borbála napján munkaszünetet és ünnepi nagymisét tartottak.

Libanonban december 4-én az észak-amerikai Halloweenhez hasonló jelmezes összejöveteleket rendeznek. A libanoni keresztények körében ugyanis általánosan elterjedt hit, hogy Szent Barbara különféle jelmezeket öltött, hogy elmeneküljön az őt kivégezni akaró rómaiak elől. Az ünnepségek hagyományos étele a gránátalmamagokkal és cukorral ízesített főtt árpa, melyet a jelmezes gyermekeknek kínálnak.

A görögöknél ugyancsak tisztelet övezte Barbara legendás alakját, hagyományosan a szülők hozzá fohászkodtak, tőle kértek védelmet gyermekük számára a bárányhimlő ellen. Régi népszokás, hogy az emberek a szent tiszteletére az útkereszteződésekben - miként ezt a pogány időkben Hekaté, a háztartások, újszülöttek, hármas keresztutak és a boszorkányság istennője számára tették - édességeket ajánlanak fel. A leggyakoribb áldozati ételeik a kolliva (mézes főtt búza fahéjjal, mandulával ízesítve) és a varvara (főtt búzából készített gyümölcsös puding).

De nemcsak a megemlékezésekről, a hozzá intézett fohászoktól nevezetes ünnepe, számos hiedelemjóslás is kapcsolódik Barbara napjához. Közülük a Barbara-vessző (Borbála-ág) vágása a legismertebb. A népszokás előzménye az lehet, hogy Barbara, amikor tömlöcbe zárták, állítólag egy cseresznyefaágat rejtett el a ruhájában. Az ágat az ivóvizes kupájával locsolta, és a kivégzés napjára, a cseresznyefaág virágba szökött. Innen ered a „Barbarazweig”, vagyis az a szokás, hogy december 4-én gyümölcsfaágat visznek a lakásba, hogy karácsonyra kivirágozzon. Emellett persze szintén fontos, hogy a zöld ág az élet jelképe, ősi szimbólum. De vallásos tartalma is van: az ártatlanság, a szüzesség, a kegyelmi állapot jelképe.

A Szent Barbara szenvedéseire utaló Barbara-ág vágása elsősorban a német nyelvterületen terjedt el, de hazánkban és a környező országokban is többfelé találkozhatunk ezzel a hagyománnyal. Németországban Szent Barbara napján a gyümölcsfákról a család minden egyes tagja számára vesszőt vágnak, melyeket a lakásban vízbe tesznek, hogy karácsonyra virágba szökjenek. Azt mondják, szerencsés lesz annak a következő éve, akinek elsőként hajt ki az ága. Azt a gyermeket pedig, akinek karácsonyra a legtöbb virág nyílik a vesszején, Mária pártfogoltjának tekintették.

Nálunk a gyümölcsfaágakat a leányok vágták, a Borbála-ággal azt szerették volna megtudni, hogy ki lesz a jegyesük. Ha a Borbála napkor vízbe tett cseresznyeág kizöldült, az azt jelentette, hogy hamarosan férjhez mennek. Ha nem zöldül ki, a leányzónak várnia kell egy évet, hogy újra próbálkozhasson. Egyes vidékeken többféle gyümölcsfaágat tettek a vázába, egy-egy férfinevet aggatva rájuk, s karácsonyig minden hajnali mise után megöntözték. A jóslat úgy szólt, hogy az elsőként kihajtó ágra tűzött név viselője lesz a kérőjük. A Borbála nap egyéb hiedelemszokásai - munkatilalom a nőknek, női látogató balszerencsés volta - a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el.

A szerelemjóslás mellett egyéb jövendölésre is alkalmas Borbála ünnepe. Lengyelországban Szent Barbara napja (Dzien Swietej Barbary) időjósló nap. Ha aznap esik, a népi regula szerint karácsonykor fagy (jég) várható, ám ha fagyos idő van Barbara napján, a karácsonyi ünnepeken esős időre lehet számítani.

A Vizcayai-öböl környékén - Spanyolországban és Franciaországban - élő baszkok körében régi hiedelem, hogyha Szent Barbara napján Anboto leánya, Mari (a baszkok legfőbb istennője) a barlangjában marad, a következő évben bőséges termés lesz, ám ha kijön onnan, heves viharok várhatók, és gyenge termésre lehet számítani a következő nyáron. A baszk nép szerint a viharok az - időjárást irányító - istennő büntetései erkölcstelen vagy nem megfelelő életvitelükért. Az Amboto hegycsúcsai felett megjelenő sűrű, sötét fellegek számukra a közelgő vihar előjelei. Láttukra a halászok visszatérnek a kikötőkbe, a pásztorok beterelik nyájaikat a karámokba, miközben imádságként az „Amboto leánya! Amboto leánya!” szavakat mormolják. Mari kettős természetű, a gőgös, gonosz leány lelke heves viharokat előrejelző sötét fellegeket teremt, míg az ártatlan szűzé a folttalanságát jelző fehér párába, ködbe burkolja a hegycsúcsot, reményt és békét jelez.

Hozzászólások  

0 #1 Professzor 2012-11-06 12:41
Én is ismerek egy Barbarát! Csodálatos teremtés! ;-) :P
Idézet

További olvasnivaló

India - Ráma isten szülőhelyén

    Érdemes volt sietnünk, mert a mindössze hat kilométerre levő Ajodhjában már menni sem tudunk a sok ezernyi, motyóját cipelő hindu zarándoktól. A főutcán hömpölygő embertömeg cipzárként nyílik szét előttünk és...

Folytatás...

Újévi ételek

Az újévi ételekhez elsősorban bőségvarázsló hiedelmek tapadnak, ezért az emberek ilyenkor különös gondot fordítanak az étrendjük összeállítására. Nálunk azért esznek sokan ropogós malacpecsenyét, mert a malac előre túrja a...

Folytatás...

Smith1978 kézelemzése

Mivel a kézfejéről készült felvételeken nem húzta eléggé szét az ujjait, a tenyérképeken pedig nem zárta teljesen össze őket, fontos információk hiányoznak számomra a kézelemzés elkészítéséhez. Például nem tudom megbízhatóan...

Folytatás...

Szerintem játszani jó, szórakozásnak is …

  Petress István újságíró, Magyar Rádió Nem jósoltattam még eddig, de olyan eseményeken, ahol másnak jövendöltek, kíváncsiságból már részt vettem. A tenyérjóslásról csak annyit tudok, amennyit eddig a könyvekből olvasni lehetett...

Folytatás...

Krumplis rétes, béles, torta és burgonya…

Bujáki Kati kedves levele adta az ötletet, hogy a sósak – például a krumplis pogácsa, burgonyás lángos stb. - mellett a kevésbé ismert krumplis édes süteményekről is írjak. Az ötlet...

Folytatás...

Hármas, a tökély és a szentháromság szám…

Talán a legszentebb szakrális szám. A hármast azonosították a világmindenség három szférájával, az istentriászokkal, a háromfejű istenekkel, a szentháromságokkal. Az északi germánok isteni triásza: Tór, Ódin és Tyr, a...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?