A+ A A-

Augusztus

  • Közzétéve itt: Jeles napok, ünnepek


A hónap Augustus császár tiszteletére kapta az augusztus nevet, korábban – a régi rómaiak márciussal kezdődő évében – a hatodikra utaló Sextilis volt a neve. A császár választásában, a hónap számára rendkívül szerencsés volta mellett, valószínűleg az is szerepet játszott, hogy i.e. 30-ban e hónap 12. napján halt meg Kleopátra. Az pedig, hogy a júliust – a szabálytól eltérően – egy ugyancsak 31 napos hónap követte, állítólag Agustus akaratára történt, ugyanis az uralkodó nem akart lemaradni elődjétől, Julius Caesartól.

Őseink e hónapot Aranyasszony (Bőség) havának nevezték, a régi kalendáriumokban pedig a legtöbbször a Kisasszony vagy Szűz hava elnevezésekkel találkozhatunk. A régi parasztkalendáriumok szerint ebben a hónapban (augusztus 11-én) fejeződnek be az ún. „kutya napok". Az elnevezés a régi rómaiaktól ered, akik azt hitték, hogy a nyár közepén jellemző szélsőségesen magas hőmérsékletű időszak kialakulását az okozza, hogy a Szíriusz (Kutya csillag) - mely 1000-2000 évvel ezelőtt a legmelegebb nyári napokon a Nappal közel egy időben kelt - hozzáadja hőjét a Napéhoz. A rómaiak ezt a - július 3-ával kezdődő - negyven napos periódust, a nyár legforróbb napjait, nevezték el a kutya napjainak, vagyis 'caniculares dies'-nek, ami nálunk kánikulát jelent. Ez lehet a magyarázata, hogy miért mondjuk még ma is a nagy hőségre, hogy „kutya meleg" van.

A Csízió - feltehetően azért, mert az augusztus az év egyik legmelegebb hónapja - azt ajánlja, hogy mértékletesen kell élni, nem javallott káposztát, sem olyan ételt enni, amitől melankolikussá válik az ember, viszont lehet fogyasztani borsos étket. Italként nem javasolt méhsört, vagyis márcot inni, de a csíráztatott gabonából készített szaladsör fogyasztása sem tanácsos, és a borozgatás is csak akkor megengedett, ha előtte útifüvet áztattunk a hordóban. Nem szabad ebben a hónapban eret vágatni, ám a reggeli hányás jó hatású. Augusztus szülöttei tiszta életűek, jó erkölcsűek, bátor szívűek, okosak, vállalkozásukban sikeresek. A termékenységben viszont nem szerencsések, s ha fiuk születik, felnőve kivándorolhat külföldre.

A különböző népek hagyományában igen sokféle elnevezése van e hónapnak. Az angolszászoknál, arra utalva, hogy ekkor telnek meg a csűrök gabonával, régen „Csűr-hónap" (Barn-moneth) volt a neve; a skót kelták Lugh napistenüket ünnepelték ebben az időszakban (Ann Lunadal), az aleutok „Meleg Hónap"-nak, az Ob folyó mentén élő osztjákok pedig a Széna-kaszálás hónapjának nevezték ezt a 31 napos periódust. A tatárok a Fű havaként ismerték, egyes közép-ázsiai szamojéd törzsek úgy tudták, hogy ekkor kell elültetni a liliomhagymákat, ezért erről nevezték el a hónapot. A kamcsatkaiak a Holdvilág hónap fényénél halásztak augusztusban, a Yukon-félsziget lakói pedig megfigyelték, hogy ekkor vedlik le tollaikat a hattyúk, szállnak fel először a fiatal libák és hullajtják el agancsaikat a rénszarvasok.

Augusztus első napja Vasas Szent Péter ünnepe. Ezen a napon szabadult meg bilincseitől („vasaitól") a Heródes börtönében láncra vert Péter. Mivel augusztus elseje balszerencsés nap, ezért nem jó ómen ezen a napon házasságot kötni; a Mura vidékén a szőlőtermelőknek dologtiltó nap volt, mert azt feltételezték, a szőlőszemek leperegnek a fürtről. Egyes vidékeken viszont ez a nap patkányűző napként ismert.

Augusztus 10-én Szent Lőrincre, a keresztény vértanúra emlékezünk, akit a legenda szerint 258-ban rostélyon égettek halálra. Szörnyű halálára emlékezve, Dél-Európában ezen a napon csak hideg húst fogyasztanak. Azt mondják, ha Lőrinc napján szép idő van, hosszú lesz az ősz, és jó gyümölcstermés várható. Sokak szerint e naptól már nem ízletes a dinnye, mert Lőrinc belepisilt a dinnyébe. Ezzel szemben a valóság az, hogy augusztus 10-ére csak a korán leszedett dinnyék válnak túléretté, a dinnyeszezon a másik Lőrinc napon, szeptember 5-én ér véget.

Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én Mária mennybemenetelére emlékezik a keresztény egyház. Sok helyen tartanak búcsút. A Mura vidékén élőknél ez is dologtiltó nap, főleg a sütés kerülendő, mert a tűz kicsaphat a kályhából, kemencéből. A moldvai magyarok ezen a napon szedik a különféle gyógyfüveket, növényeket, virágokat, melyek füstjével gyógyítják a betegeket, mert ekkor a legerősebb a növényekben a gyógyító erő. Ettől a naptól, már tilos az asszonyok fürdése a folyóvízben. A népi megfigyelés szerint, ha Nagyboldogasszony napján szépen süt a nap, kiváló minőségű bor lesz abban az évben. Sokfelé termésvarázslásra használják e napot; a gyümölcsfákba keresztet vésnek, azt remélve, hogy ettől azok termőre fordulnak, és jó termést hoznak a következő években. Úgy tartják, hogy a Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony (augusztus 15 - szeptember 8) között ültetett tyúkok sok tojást tojnak.

Augusztus 16-án az orvosok, kórházak és betegek, valamint a ridegen tartott szarvasmarhák védőszentjének, Rókusnak van a névnapja. Az íreknél másnap, 17-én kezdődnek a hangos vernyákolással jellemzett „Macska éjszakák" (Cat nights). A régi ír hiedelem szerint ilyenkor a boszorkányok macska képét öltik, és csak az éjszaka elmúltával változnak vissza emberré. Erre összesen kilenc alkalommal képesek, az utolsó átváltozás után végleg macskák maradnak. Egyes magyarázatok szerint ebből ered a „macskának kilenc élete van" szólás-mondás.

Három nappal később, 20-án Szent Istvánt ünnepeljük, a hagyományos körmeneten ekkor hordozzák körbe Szent István jobbját; ekkor már az új búzából sütik a kenyeret, és ettől a naptól kezdve mennek el a gólyák. Ezután már nem tanácsos szabadban fürödni, mert feltételezik, hogy a szarvasok belevizelnek a vizekbe, és a vízi szellemeket sem szabad megzavarni.

Augusztus 24-e Bertalan apostol napja, aki a csizmadiák és a szűcsök védőszentje. Sokfelé ezt a napot tartják őszkezdő napnak, ugyanis amilyen ennek a napnak az időjárása, olyan lesz az őszi időjárás. Az ezen a napon köpült vajról pedig azt mondják, hogy gyógyító hatású.

Augusztus születési kövei a boldog házasságot és a hűséget jelző szardonix, valamint a barátság megőrzésében segédkező peridot és az aventurine.

A hónap utolsó harmadában (augusztus 23-án) a Nap az Oroszlán jegyéből a Szűz havába lép.

További olvasnivaló

Vidra

Noha e kedves és barátságos teremtmények - mivel számos fajuk éjszakai vadászó életmódot folytat - a természetes élőhelyükön nem mindenhol, illetve csak ritkán figyelhetők meg, mégis régóta kapcsolatban állnak az...

Folytatás...

December

TARTALOMA hónap különféle elnevezéseiA Csízió ajánlásaiSzent BibiánaXavéri Szent FerencSzent BarbaraSzent MiklósSzent AmbrusSzeplőtlen Fogantatás ünnepeSzent LúciaSzent TamásÁdám-Éva, Karácsony estéjeKarácsonySzent IstvánSzent JánosAprószentekSzent SzilveszterDecember kövei és növényei A római köztársaság tizedik havának elnevezése a...

Folytatás...

Kilences, a varázslás, a szuperlatívusz …

Számos tradícióban a kilences rivalizál a misztikus hetessel, mert amíg a mágikus hét a történések spirituális oldalát jeleníti meg, a kilences az isteni triász háromszorosaként maga az abszolút tökély...

Folytatás...

Koldusok, leprások, szent emberek

Kovalam tengerpartját nemcsak egészséges gyereksereg népesíti be, hanem akadnak itt szerencsétlen sorsú, valamilyen rendellenességtől, betegségtől szenvedők is. A partrésznek megvannak a maga koldusai, elesettjei, akik naponta elzarándokolnak ide egy...

Folytatás...

Személyiségelméleti típusok variációi

Richard Wahle (1857-1935) osztrák filozófus professzor négy alaptulajdonságot közölt. Az első csoportba tartozó ember magatartása lehet pozitív és negatív is. A pozitív magatartású emberre jellemző, a külső hatásokkal kapcsolatos...

Folytatás...

Pandzsáb, a szikhek földje

Végre szabadulunk a határcsapdából, nyílik a sorompó, indulunk, most már Pandzsáb területén folytatjuk utunkat. A vadul nekilóduló szikh sofőrök felszabadultan, kéjes vigyorral röhögnek rám. Értetlenül húzom fel szemöldököm, de...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?