A+ A A-

Augusztus

  • Közzétéve itt: Jeles napok, ünnepek


A hónap Augustus császár tiszteletére kapta az augusztus nevet, korábban – a régi rómaiak márciussal kezdődő évében – a hatodikra utaló Sextilis volt a neve. A császár választásában, a hónap számára rendkívül szerencsés volta mellett, valószínűleg az is szerepet játszott, hogy i.e. 30-ban e hónap 12. napján halt meg Kleopátra. Az pedig, hogy a júliust – a szabálytól eltérően – egy ugyancsak 31 napos hónap követte, állítólag Agustus akaratára történt, ugyanis az uralkodó nem akart lemaradni elődjétől, Julius Caesartól.

Őseink e hónapot Aranyasszony (Bőség) havának nevezték, a régi kalendáriumokban pedig a legtöbbször a Kisasszony vagy Szűz hava elnevezésekkel találkozhatunk. A régi parasztkalendáriumok szerint ebben a hónapban (augusztus 11-én) fejeződnek be az ún. „kutya napok". Az elnevezés a régi rómaiaktól ered, akik azt hitték, hogy a nyár közepén jellemző szélsőségesen magas hőmérsékletű időszak kialakulását az okozza, hogy a Szíriusz (Kutya csillag) - mely 1000-2000 évvel ezelőtt a legmelegebb nyári napokon a Nappal közel egy időben kelt - hozzáadja hőjét a Napéhoz. A rómaiak ezt a - július 3-ával kezdődő - negyven napos periódust, a nyár legforróbb napjait, nevezték el a kutya napjainak, vagyis 'caniculares dies'-nek, ami nálunk kánikulát jelent. Ez lehet a magyarázata, hogy miért mondjuk még ma is a nagy hőségre, hogy „kutya meleg" van.

A Csízió - feltehetően azért, mert az augusztus az év egyik legmelegebb hónapja - azt ajánlja, hogy mértékletesen kell élni, nem javallott káposztát, sem olyan ételt enni, amitől melankolikussá válik az ember, viszont lehet fogyasztani borsos étket. Italként nem javasolt méhsört, vagyis márcot inni, de a csíráztatott gabonából készített szaladsör fogyasztása sem tanácsos, és a borozgatás is csak akkor megengedett, ha előtte útifüvet áztattunk a hordóban. Nem szabad ebben a hónapban eret vágatni, ám a reggeli hányás jó hatású. Augusztus szülöttei tiszta életűek, jó erkölcsűek, bátor szívűek, okosak, vállalkozásukban sikeresek. A termékenységben viszont nem szerencsések, s ha fiuk születik, felnőve kivándorolhat külföldre.

A különböző népek hagyományában igen sokféle elnevezése van e hónapnak. Az angolszászoknál, arra utalva, hogy ekkor telnek meg a csűrök gabonával, régen „Csűr-hónap" (Barn-moneth) volt a neve; a skót kelták Lugh napistenüket ünnepelték ebben az időszakban (Ann Lunadal), az aleutok „Meleg Hónap"-nak, az Ob folyó mentén élő osztjákok pedig a Széna-kaszálás hónapjának nevezték ezt a 31 napos periódust. A tatárok a Fű havaként ismerték, egyes közép-ázsiai szamojéd törzsek úgy tudták, hogy ekkor kell elültetni a liliomhagymákat, ezért erről nevezték el a hónapot. A kamcsatkaiak a Holdvilág hónap fényénél halásztak augusztusban, a Yukon-félsziget lakói pedig megfigyelték, hogy ekkor vedlik le tollaikat a hattyúk, szállnak fel először a fiatal libák és hullajtják el agancsaikat a rénszarvasok.

Augusztus első napja Vasas Szent Péter ünnepe. Ezen a napon szabadult meg bilincseitől („vasaitól") a Heródes börtönében láncra vert Péter. Mivel augusztus elseje balszerencsés nap, ezért nem jó ómen ezen a napon házasságot kötni; a Mura vidékén a szőlőtermelőknek dologtiltó nap volt, mert azt feltételezték, a szőlőszemek leperegnek a fürtről. Egyes vidékeken viszont ez a nap patkányűző napként ismert.

Augusztus 10-én Szent Lőrincre, a keresztény vértanúra emlékezünk, akit a legenda szerint 258-ban rostélyon égettek halálra. Szörnyű halálára emlékezve, Dél-Európában ezen a napon csak hideg húst fogyasztanak. Azt mondják, ha Lőrinc napján szép idő van, hosszú lesz az ősz, és jó gyümölcstermés várható. Sokak szerint e naptól már nem ízletes a dinnye, mert Lőrinc belepisilt a dinnyébe. Ezzel szemben a valóság az, hogy augusztus 10-ére csak a korán leszedett dinnyék válnak túléretté, a dinnyeszezon a másik Lőrinc napon, szeptember 5-én ér véget.

Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én Mária mennybemenetelére emlékezik a keresztény egyház. Sok helyen tartanak búcsút. A Mura vidékén élőknél ez is dologtiltó nap, főleg a sütés kerülendő, mert a tűz kicsaphat a kályhából, kemencéből. A moldvai magyarok ezen a napon szedik a különféle gyógyfüveket, növényeket, virágokat, melyek füstjével gyógyítják a betegeket, mert ekkor a legerősebb a növényekben a gyógyító erő. Ettől a naptól, már tilos az asszonyok fürdése a folyóvízben. A népi megfigyelés szerint, ha Nagyboldogasszony napján szépen süt a nap, kiváló minőségű bor lesz abban az évben. Sokfelé termésvarázslásra használják e napot; a gyümölcsfákba keresztet vésnek, azt remélve, hogy ettől azok termőre fordulnak, és jó termést hoznak a következő években. Úgy tartják, hogy a Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony (augusztus 15 - szeptember 8) között ültetett tyúkok sok tojást tojnak.

Augusztus 16-án az orvosok, kórházak és betegek, valamint a ridegen tartott szarvasmarhák védőszentjének, Rókusnak van a névnapja. Az íreknél másnap, 17-én kezdődnek a hangos vernyákolással jellemzett „Macska éjszakák" (Cat nights). A régi ír hiedelem szerint ilyenkor a boszorkányok macska képét öltik, és csak az éjszaka elmúltával változnak vissza emberré. Erre összesen kilenc alkalommal képesek, az utolsó átváltozás után végleg macskák maradnak. Egyes magyarázatok szerint ebből ered a „macskának kilenc élete van" szólás-mondás.

Három nappal később, 20-án Szent Istvánt ünnepeljük, a hagyományos körmeneten ekkor hordozzák körbe Szent István jobbját; ekkor már az új búzából sütik a kenyeret, és ettől a naptól kezdve mennek el a gólyák. Ezután már nem tanácsos szabadban fürödni, mert feltételezik, hogy a szarvasok belevizelnek a vizekbe, és a vízi szellemeket sem szabad megzavarni.

Augusztus 24-e Bertalan apostol napja, aki a csizmadiák és a szűcsök védőszentje. Sokfelé ezt a napot tartják őszkezdő napnak, ugyanis amilyen ennek a napnak az időjárása, olyan lesz az őszi időjárás. Az ezen a napon köpült vajról pedig azt mondják, hogy gyógyító hatású.

Augusztus születési kövei a boldog házasságot és a hűséget jelző szardonix, valamint a barátság megőrzésében segédkező peridot és az aventurine.

A hónap utolsó harmadában (augusztus 23-án) a Nap az Oroszlán jegyéből a Szűz havába lép.

További olvasnivaló

Beszédhang és karakter

A hang tökéletesen megfelel a hangképző lény karakterének, legyen az galambturbékolás, oroszlánordítás, tigrismorgás, tehénbőgés, báránybégetés, kakaskukorékolás, disznóröfögés, lónyerítés vagy szamárüvöltés, mindegyik hang jellemzi a tulajdonosát.Más a művelt, intelligens ember hangja...

Folytatás...

Advent hetei

Az advent elnevezés az érkezés, bekövetkezés jelentésű latin adventus szóból származik. Az „Adventus Domini” pedig az Úr eljövetelét jelenti. Az advent tulajdonképpen a karácsony várásának, az ünnep előkészületeinek az...

Folytatás...

Csökkenti az éhséget, szabályozza a vérc…

A krómról sokáig csak azt tudtam, hogy kékesfehér, fényes elem, amit azért használnak fel ötvözetekben, mert védelmet nyújt az időjárási viszonyokkal szemben, ellenáll a rozsdásodásnak, gátat vet a korróziónak. Noha...

Folytatás...

Az indiai fiziognómia és kiromantia ered…

Ellentétben a nyugati világgal, amely a tenyérjóslást babonának tartja, Indiában a kéz- és a testjelek vizsgálatát mindmáig komoly tudománynak tekintik. Az indiaiakat már jóval az időszámítás előtti időkben...

Folytatás...

Kenyérsütő géppel miként készítsünk keny…

Bár sokan úgy gondolják, hogy a kenyérsütés nagyon időigényes dolog, ami a hétköznapi rohanásba nem nagyon fér bele,  valójában a tényleges közreműködésünk nem több fél óránál. A kenyér...

Folytatás...

Pakisztán - Légyszaros csempésztanya

  Taftánban az Immigration Office zárva, valamennyi tisztviselő a nemrég érkezett sivatagi vonatnál tüsténkedik. Nagy eseménynek számít a hetente egy-két alkalommal befutó szerelvény. Ilyenkor az Irán felé tartóké az elsőbbség. A...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?
  • Lábtan

    A 18. században felmerült a tenyérjósok fejében...

  • Áll-babonák

    Azt mondják, hogy a csapott áll ostobaságot, a...