Április első napja a világ számos részén a tavasz kezdetének tréfás ünnepe. Ezen a napon régi szokás, az emberekkel bolondos tréfákat űzni, vagyis "április bolondját" járatni velük. Ez az időpont feltehetően a tavaszi napéjegyenlőséggel van összefüggésben, amikor a szeszélyes időjárás-változásoktól, szinte megbolondulnak az emberek. A szokás valódi eredete azonban homályos. Egyes elméletek szerint az 1564-es francia naptárreformhoz kapcsolható, mely - a korábban kijelölt április elsejéről - január első napjára helyezte át az év kezdetét. Ettől ugyanis az április első napja komolytalanná vált. Bár ezt a véleményt nem mindenki osztja, az április elsejei bolondozások szokása Európában ezt követően terjedt el. Ennek ellenére valószínűbb, hogy a gyökerek régebbre nyúlnak vissza, és a viccelődés az ősi tavaszköszöntő ünnepségekhez kapcsolódik.
Ilyen ünnepségek már az régi Rómában is voltak, a vidámság napjának tekintett Hilaria örömünnepet március 25-én tartották meg. Ugyancsak a tavasz elején került sor a kelták humoristenének, Lud-nak a tiszteletére megrendezett ünnepségekre. Az effajta viccelődés Indiában sem ismeretlen, a hinduk tavaszünnepe, a Holi sokban hasonlít a bolondok napjára. A Holi fesztivált februárban vagy márciusban, a hindu holdhónap (Phalgua) teliholdján tartják, pontos időpontját a hindu holdnaptár szerint határozzák meg. Az ünneplők Holi alkalmával festett vízzel locsolkodnak, festéket spriccelnek, vagy színes porokat szórnak egymásra. Ilyenkor elfelejtkeznek az egyébként érvényben lévő kasztra, pozícióra, nemre, életkorra vonatkozó előírásokról. Az utcai ünneplések azonban gyakorta elfajulnak, trágár megjegyzéseket használnak, s a durva megnyilvánulások sem ritkák. Ez a vad ünneplés számos vonásában olyan, mint az ókori Rómában, a téli napfordulón megtartott hétnapos Szaturnáliák.
Az április elsejei tréfáknak, beugratásoknak se szeri, se száma, a megtréfált áldozatokat a franciák és az olaszok áprilisi halnak (poisson d’avril – il pesce d’april) csúfolják. Náluk ezen a napon mindenki érti a bolondos tréfákat. A skótoknál a beugratott áldozatokat áprilisi kakukkoknak (gowk) hívják, mivel náluk a kakukk a tökfilkókat jelképezi. Régen a suhancokkal egy lepecsételt borítékot vitettek valamelyik ismerősükhöz. Miután a címzett felbontotta a levelet, és rájött a turpisságra, ő is írt egyet, és a „postással” továbbküldte egy másik címre. A játék addig folytatódott, míg a fiatalember rá nem eszmélt, hogy a bolondját járatják vele. Angliában galambtejért, balkezes késért vagy a bibliai Éva édesanyjának történetéért küldték el a szomszédhoz vagy a boltba gyereket.
Ma már gyermekek és felnőttek egyaránt tréfálkoznak, ez lehet gyakran csak egyszerű viccelődés, de lehet alaposan eltervelt és kidolgozott átverés is. Nálunk a leggyakrabban a gyerekeket lehet beugratni, például olyan bolondos megbízásokat adva nekik, mint: szaladjanak és hozzanak a boltból vagy patikából reszelőzsírt, rákvért, szárított havat, tarhonyamagot, egyenes kampót, kanyarfúrót, ködvágó kést, szúnyoghájat. Ezen a napon az iskolákban is gyakran tréfás jelmezbe öltöznek a gyerekek.
A babonások szerint jó tudni, hogy az ilyen tevékenységek engedélye déli 12 órakor lejár, és aki ezután próbálja meg rászedni az embertársát, balszerencsére számíthat. Úgy tartják, az sem lesz szerencsés, aki nem tolerálja kellő humorral az átverést. Az a férfi viszont, akit egy csinos hölgy tréfált meg, jól jár, mert feleségre, vagy - ha a viccelődő már házas - jó barátra lel az illetőben. A bolondok napján kötött házasság - ha csak nem szolgalelkű a férjjelölt - nem előnyös, mert a háznál nő hordja majd a nadrágot. Április elsején megszületni általában szerencsét hoz, kivéve a spekulációt és a hazárdjátékokat, melyek anyagi csődbe vihetik az illetőt.
Végezetül itt érdemes megemlíteni a szabin nők elrablását is, melyre ugyancsak ilyenkor tavasz elején került sor. A rómaiak - azzal a trükkel, hogy Neptunus isten tiszteletére ünnepi játékokat tartanak – a városukba csalták a környező falvak férfijait, és - miközben azok Rómában gyülekeztek - kihasználva a lehetőséget, harcosaik elrabolták az otthon maradt szabin szüzeket.