A+ A A-

Szerencsés és szerencsétlen napok - betegek, lábadozók számára

  • Közzétéve itt: Gyógymódok

Az ember ösztönösen fél a betegségektől, ami teljesen természetes. Az is nyilvánvaló, hogy egy-egy jelentősebb gyógyászati beavatkozás komoly kockázattal jár. Bár napjainkban jóval kevesebb ember babonás, mint az ipari forradalom előtt, még mindig sokan vannak, akik nem szívesen fekszenek be tizenhármas sorszámú kórterembe, vagy nem szeretnék, ha a sebészeti műtétjükre péntek tizenharmadikán (vagy a néphagyományuk által szerencsétlennek tartott napon) kerülne sor. És ezért akár még fizetni is hajlandóak!

Másik oldalamon már foglalkoztam a hónap napjainak szerencsés vagy balszerencsés mivoltával, az ott publikált írásomból például megtudhatják, hogy eleink mely napokat tartották kedvezőtlennek és melyeket vélték alkalmasnak az érvágásra. Az asztrológusok általánosságban is megvizsgálták, hogy az év mely napjai tekinthetők szerencsétlennek, vagy különösen balszerencsésnek. Ezek a következők:

hónap szerencsétlen napok különösen szerencsétlen napok
január 1, 2, 4, 5, 10, 15, 17, 29
február 26, 27, 28 8, 10, 17
március 16, 17, 20
április 7, 8, 10, 20 16, 21
május 3, 6 7, 15, 20
június 10, 22 4, 8
július 15, 21
augusztus 1, 29, 30 19, 20
szeptember 3, 4, 21, 23 6, 7
október 4, 16, 24 6
november 5, 6, 29, 30 15, 20
december 15, 22 6, 7, 9

A következőkben - az Encylopedia of Superstitions, and Folklore, and the Occult Sciences of the World c. mű, mint forrás alapján - megtudhatják, hogy a fentiekről a betegséggel kapcsolatban mit mond (illetve mondott) a néphagyomány, pontosabban azt, hogy a néphit szerint mi a szerepük az egyes napoknak a betegség különböző fázisaiban, milyen hatással vannak annak lefolyására, végső kimenetelére.

Akinek a hónap első napján kezdődik a betegsége, vagy a gyengélkedése, a harmadik napon kell nagyon vigyáznia; ha ezt a napot túléli, egész biztos, hogy meg fog gyógyulni.

A hónap második napján lebetegedők - bár hosszú ideig gyengélkednek - biztosan meggyógyulnak.

Bármilyen betegség, mely a hónap harmadik napján kezdődik egész biztos, hogy szerencsésen, kedvezően végződik.

Akik a hónap negyedik napján dőlnek ágynak, valószínűleg 28-áig gyengélkednek. Ha ezen a napon túljutnak, jó esélyük van a felépülésre.

Az ötödik napon kezdődő betegség hosszú lefolyású lesz, de gyógyulás követi.

Akik a hatodik napon betegedtek meg, ha a következő hónap ötödik napját túlélik, ugyancsak felépülhetnek, azonban a teljes gyógyulásra kevés az esélyük.

A hetedik nap szerencsés, akik e napon betegszenek meg, akkor is felépülnek, ha betegségük sok szenvedéssel jár.

A nyolcadik nap szerencsétlen, akiket ekkor ver le a betegség a lábukról, nem valószínű, hogy megélik a következő hónapot.

A kilencedik napon kezdődő betegség rendszerint nem halálos, de olykor előfordulhat, hogy nem éli túl a beteg.

Ha egy nappal később betegszik meg az ember, ennek pont az ellenkezője az igaz.

A tizenegyedik nap különösen kedvező az ágynak dűlőknek, ugyanis nagyon hamar felépülnek.

Rossz ómen a tizenkettedik napon megbetegedni, mert aki nem épül fel két vagy három nap alatt belőle, nagy valószínűleg meghal egy éven belül.

A tizenharmadik napon ágynak esők számára az első öt nap a kritikus. Ha ezen túlesnek, sikeresen felépülnek.

A tizennegyedik nap szerencsés a megbetegedőknek, mert 48 órán belül teljesen felgyógyulnak.

Ezzel szemben a tizenötödik napon általában hosszantartó betegségek kezdődnek, melyek kimenetele gyakran végzetes lehet.

Szerencsésebbek, akik a tizenhatodik napon válnak beteggé, mert néhány héten belül felépülhetnek.

Ezzel szemben a tizenhetedike nem sok jót ígér. Közülük - kiket e napon támadt meg a kór - három héten belül sokakat elragad a halál.

A huszadika megítélése bizonytalan, a hónap e napján kezdődő betegség - ha öt napnál tovább tart – gyakran végzetes.

A huszonegyedik napon megbetegedők napokig életveszélyben vannak. Ha a kritikus időszakot túlélik, teljesen felépülnek.

Azok, akiket a hónap huszonkettedik napján támadott meg a kór, 48 órán belül vagy felgyógyulnak, vagy meghalnak.

A huszonharmadik napon kezdődő betegségek sokáig tartanak, de kedvező kimenetelűek.

A huszonnegyedike szerencsétlen nap, akik ekkor válnak beteggé - bár átmenetileg javul az állapotuk - három hónapon belül elhaláloznak.

A huszonötödik nap rendkívül szerencsés, mert aki ekkor lesz beteg, nagyon gyorsan felépül.

A huszonhatodik nap hosszú gyengélkedést prognosztizál, de idővel a páciens szervezete győzedelmeskedik a betegség fölött.

A huszonhetedik nap halállal fenyegeti a megbetegedőt, szerencsére azonban jó esélyei vannak a felépülésre.

A huszonnyolcadik nap megítélése bizonytalan. A viszonylag gyors lefolyású betegség gyógyulással és halállal egyaránt végződhet.

A halállal kell farkasszemet nézniük azoknak, akiknek szervezetét huszonkilencedikén támadja meg a kórság.

A harmincadik és a harmincegyedik bizonytalan napok, aki e napok valamelyikén esik ágynak, vagy felépül, vagy meghal.

Hozzászólások  

0 #1 iveta 2012-09-02 22:13
te jo eeeeeg :roll:
Idézet

További olvasnivaló

December

TARTALOMA hónap különféle elnevezéseiA Csízió ajánlásaiSzent BibiánaXavéri Szent FerencSzent BarbaraSzent MiklósSzent AmbrusSzeplőtlen Fogantatás ünnepeSzent LúciaSzent TamásÁdám-Éva, Karácsony estéjeKarácsonySzent IstvánSzent JánosAprószentekSzent SzilveszterDecember kövei és növényei A római köztársaság tizedik havának elnevezése a...

Folytatás...

November

A hónap különféle elnevezései A Csízió ajánlásai Időjárási hiedelmek Mindenszentek napja Halottak napja Szent Hubertusz Borromeo Szent Károly Tours-i Szent Márton Szent Lipót Sicsi-go-san fesztivál Árpád-házi Szent Erzsébet Szent Cecília...

Folytatás...

Születési és névszámok

Mielőtt rátérnénk a numerológiai számításokra, nem árt emlékezetünkbe vésni azt az alapszabályt, miszerint a két összetett „mesterszámot”, a 11-est és a 22-est nem szabad leredukálni egyszerű számmá. Tehát a...

Folytatás...

Nagypénteki és nagyszombati hiedelmek

A nagypénteki böjt idején nem főznek, sütnek zsírral. Ezen a napon az emberek felkeresik a temetőket, meglátogatják halottaikat, megtisztogatják a sírokat. Nagypéntek emlékére a katolikus templomokban már nagycsütörtökön elnémulnak...

Folytatás...

Szemölcsök I.

A szemölcsöket - melyeknek a tudományos nevük verruka - kb. 80 féle humán papilloma vírus okozza. Egyes szemölcsök, mint például a mozaik szemölcsök, csoportosan helyezkednek el, mások elkülönülten, önmagukban jelennek...

Folytatás...

Zenésített virágok a népművészetben- és …

A magyarok kedvelik a virágokat, kellemes látvány nyújtanak az emeletes házak erkélyein virító pompás virágok, vagy a színes virágokkal elénk táruló kertek, parkok. A népművészek kedvenc...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?