A+ A A-

Mítoszok, hiedelmek a dadogás okairól és kezeléséről

  • Közzétéve itt: Gyógymódok


A gyakori megakadásokkal, szünetekkel, hang- és szótagismétlésekkel járó, nyelvünkben meglepően sok - köztük jó néhány hangulatfestő - szinonimával és leírással kifejezett dadogásnak vagy hebegésnek nevezett beszédzavar inkább idegrendszeri, érzelmi eredetű, mint szervi rendellenesség, ezért ennek megfelelően kell kezelni. Szerencsére a legtöbb esetben a probléma mesterséges beavatkozás nélkül is megszűntethető. A hangképző szervek - már a csecsemőkortól kezdődően - gondos trenírozása megóvja a gyermeket ettől a gyengeségtől, mely egyébként gyakran szerzett, és megfelelő kezelés hiányában megrögzött szokássá válhat. Mivel a kialakulásának valódi okait még ma sem ismerjük teljes bizonyossággal, a régiek körében számos mítosz alakult ki e meglehetősen zavaró beszédhiba keletkezésével és a kúrálásával kapcsolatban. Ezek némelyike - különösen a természet közelben élő öregek körében - még ma is él.

Például az afro-amerikaiak szerint, a dadogást okozhat, ha:
Az anya nem megfelelő táplálékot fogyasztott a szoptatás idején.
Megengedték az újszülöttnek, hogy tükörbe nézzen.
Túl sokat csiklandozták a gyermeket.
Levágták a haját, mielőtt az első szavakat kimondta volna.
A mama kígyót látott a terhesség alatt.
Leejtették a babát.
Csecsemő korában megijesztették a gyermeket.
A kisdedet megharapta egy kutya.
Vagy - ha egyik feltétel sem teljesülne - egyszerűen a gonosz, vagy az ördög műve.

A túlzásba vitt csiklandozást, mint okot Dél-Afrikában is megemlítik, de ennél nagyobb problémának tartják, ha a csecsemőt kint hagyják az esőben, vagy ha nem tájékoztatják az ősöket a közelgő gyermekszülésről, és nem felejtik el megemlíteni a lehetséges okok között az érzelmi traumát, indiai hatásra karmát, valamint a gyermek nyelvének rövidségét sem.

Meglehetősen változatos hiedelmek alakultak ki Afrika trópusi vidékein is. Az egyik legelterjedtebb magyarázat az, hogy a gyermek azért kezd el dadogni, mert utánozza a felnőttek gügyögését. Ezt a legegyszerűbben úgy lehet megelőzni, vagy gyógyítani, ha megijesztik a gyermeket, amikor az idősebbek dadogását imitálja. Sokfelé vélték azt, hogy a kisgyermekek dadogásának, hebegésének az oka a szöcske- vagy sáskaevés. A szülőknek azt tanácsolták, hogy a gyerek 2 éves kora előtt ne kapjon szöcskét ebédre. A hiedelem onnan ered, hogy a múlt század elején feltűnően sok kisgyermek szenvedett dadogástól. Megfigyelték, hogy a csecsemő öccseiket, húgaikat gondozó nagyobb gyerekek - miután a szüleik kimentek a földekre - sáska- szöcskevadászással töltötték az időt, és ezzel etették meg kistestvéreiket.

Emellett természetesen számos egyéb válasz is létezett, például:
A lenőtt nyelv - csecsemőkorban a nyelvfék átvágásának az elmulasztása - okozza. 
A dadogás a környezet hatása.
Örökletes eredetű.
Betegség (elsősorban a meningitisz) szövődménye.
Átok, rontás következménye.
Az istenek büntetése.

És amit ennyi minden okozhat, az természetesen sokféleképpen gyógyítható is. Megfékezhető a dadogás, ha nem engedjük a gyermeknek, hogy mozgassa a lábait beszéd közben. Nem árt, ha figyelmeztetjük a helyes testtartásra, és előbb-utóbb leszokik róla, ha a száját megütjük egy törlőruhával, de az is eredményes lehet, ha a nyelve alá egy szerecsendiót teszünk. Hasznos lehet a gyógyszerezés; kenőcs alkalmazása a torokra, imát mondani a gyermekért, pap vagy varázsló segítségét kérni, a gyermeket tükör előtt beszéltetni, és madár csípte gyümölccsel etetni. Egyes afrikai országokban (Burkina Faso, Elefántcsontpart, Mali) az éneklést preferálják, a dadogó gyermekkel nyilvánosan - a tűz körül, vagy rituálék bevezetéseként - dalokat, meséket énekeltetnek.

A dadogó gyereknek nem szabad vizet innia a vizes korsó aljából, különösen, ha a víz már több napot állt benne, ez ugyanis súlyosbíthatja az állapotát. Jót tesz viszont a forrásvíz, a sós tengervíz, főleg, ha - hosszabb időn (több hónapon) át - egy csigaházból itatják meg vele a gyermeket.

Széles körben elterjedt felfogás, hogy a nyelvet a szájjal összekötő membrán bizonyos esetekben akadályozza a nyelv mozgását, és ez lehet az oka a dadogásának. Ezért, amikor a gyermek dadogni kezd, felvágják a nyelvfékét.

Burkina Faso törzsi területein egy tárolóedényben porrá őrölt bagolyfészket gyűjtenek, és ebből tesznek rendszeresen egy keveset a gyermek reggeli zabkásájába. Az ország nyugati részében egy fémeszközt vagy kést felmelegítenek, majd - miután kissé lehűlt - többször a dadogó gyermek ajkaira helyezik. (A módszer nem veszélytelen, mert megégethetik, megsebesíthetik a gyermek száját.) Bár különösebb veszéllyel nem fenyeget, az sem egy kellemes gyógymód, melynek során elefántürülékkel dörzsölik be a dadogó száját és a nyelvének környékét. A felnőttek szerencsésebbek, nekik ugyanis egy zöld szöcskeféle (kimem) fogyasztását tanácsolják.

Természetesen jó néhány gyógynövényes kezelés is része a gyógyászati gyakorlatnak. A kameruni nso törzs kuruzslói szerint bizonyos gyógynövények (kighavir ghay kiyon, maro-oh, ghan kidzem) marhatüdővel elkeverve és pálmaborban megfőzve, segítenek a gyermekek dadogásának meggyógyításában. A módszer elég bonyolult, mert a gyógyfüvek részarányát kéthetente változtatják, és a kúra egy évig tart. A gyógyitalt napkelte előtt, calabash-ból kell elfogyasztani.

Egyik hagyományos gyógyfüves recept a rafia pálma gyökereiből kivont sárga színű folyadék fogyasztását írja elő, naponta kétszer - napkeltekor és napnyugtakor - hat hónapon át. Egy kombinált eljárás során pedig a Cola diófa leveleinek kisajtolt sárga levét csöpögtetik a hanyattfekvő páciens orrába, éjszaka pedig a vályoggal összetapasztott ablaktalan bambuszkunyhóban a Cola dió elégetett magjának füstjét kell beszívnia. És ha ez sem lenne elég, a család tagjai pálmabor, tyúkok, kecskék feláldozásával próbálják elűzni a rontást a gyermekből.

Bár számukat és változatosságukat tekintve jócskán elmarad Afrikáétól, a világ más részein is megihlette a babonás képzeletet a dadogás kialakulása és kúrálása. Egyes öregemberek Kínában még ma is azt hiszik, hogy megszünteti a dadogást, ha a beszédhibás személyt borús, esős időben jó erősen arcon vágják.

Egy mexikói felnőtt - aki gyermekként dadogott - mesélte, hogy miként gyógyította ki nagymamája a beszédhibájából. A gyógymód a következő volt: Fogott egy kb. 50 cm hosszú madzagot, melynek az egyik végére egy csomót, a másikra pedig egy kis kavicsot kötött. Ezt követően a nagymamája meghagyta neki, hogy az ajkai segítségével a szájában összegyűjtve a kötelet, húzza fel a kavicsot. Miután ezt jó párszor megismételte, elfelejtette a dadogást. Egy másik - ugyancsak mexikói - javaslat szerint élve el kell kapni egy kabócát, és óvatosan a dadogó szájába helyezni. Ha mindent jól csináltak, a kabóca elkezd ott énekelni, amitől a dadogás állítólag azonnal elmúlik. Mások szerint elegendő ehhez egy kanál is, melyet gyorsan fel-le kell mozgatni a dadogó szájában, miközben egy madárraj repül át az égen.

És ha már körbejártuk a világot, a babonás hiedelmek és gyógymódok felsorolásból nem maradhat ki Európa sem. A csiklandozást, a nyelv rövidségét, a nyelvfék elvágásának szükségességét kontinensünkön is többfelé megemlítik. Az izlandiak viszont egy kiváló megelőzési módszert is javasolnak. Szerintük, ha egy báránycsontot építünk a házunk falába, a gyermekünk kiváló szónok lesz, de csak akkor, ha várandós kismama a terhessége alatt nem iszik repedt vagy csorbult pohárból.

Még ma is elterjedt vélekedés, hogy dadogást okozhat, ha a balkezest a jobb kéz használatára - akkor is, ha ez csak írásra vonatkozik - kényszerítik. Ezt az állítást rendszerint VI. György király történetével támasztják alá, aki - miután a jobb kezének a használatára szorították - valóban elkezdett dadogni. A valóság azonban nem ilyen egyszerű, a kapcsolat nem annyira szignifikáns, hogy törvényszerű lenne, de azt sem mondhatjuk, hogy ne lenne összefüggés a dadogás és a jobb kéz használatának erőltetése között. A legvalószínűbb, a kényszer okozta stressz az, ami a dadogást kiváltja.

A gyógymódok közül régóta ismert, hogy a nyelv alá kavicsot vagy pénzdarabot téve kell a beszédet gyakorolni. Állítólag a tartós némaság is segíthet, a módszer javaslói szerint egy év az az időtartam, miután már jelentős javulásra lehet számítani.

Egy svéd házi recept a következő biztos módszert ajánlja: Az első héten maradjunk csendben, utána halkan, majd később egyre hangosabban suttoghatunk, egészen addig, míg jól hallhatóan nem beszélünk. Ha betartjuk a fokozatosságot, a dadogásunk ettől biztosan megszűnik.

Egy másik ugyancsak ingyenes kúra - mely állítólag meglehetősen sikeres volt - a 19. század végéről származik. A gyógyuláshoz a következőket kell tennünk: Nyissunk ki egy könyvet, és olvassuk fel hangosan a szöveget, de úgy, hogy közben a fogaink maradjanak összezárva. Az első nap 5 percet olvassunk így, majd növeljük 5 perccel minden nap a hangos olvasás időtartamát, egészen addig, míg el nem érjük az 1 órát. Ettől kezdve két hónapon át mindennap 60 percet olvassunk hangosan naponta.

Végezetül álljon itt George Andrew Levis (1870 - 1915) dadogóknak ajánlott napirendje, mely a Practical Treatment of Stammering and Stuttering címmel 1907-ben megjelent könyvében olvasható.

Felkelés 6:30-kor, öltözködés közben egy pohár víz, testmozgásként 10 perc élénk séta.
Reggeli: kétszersült, valamilyen könnyű étel lassú elfogyasztása (kávé és tea tilos).
Délben egy-két pohár víz megivása lassan. Ebéd lassan elfogyasztva, jól megrágva. Kerüljük a zsíros ételeket és a fiatal állatból készített vagy éretlen növényi táplálékokat. A gyümölcsök és zöldségek jók.
Délután és este: hangművelés. Vacsorázzunk korán. Evés után fél órát pihenjünk. Nyolc óráig dolgozzunk vagy tanuljunk. Ezután olvassunk hangosan valamilyen vidám vagy élvezetes olvasmányt, illetőleg társalogjunk. Fél 10-kor feküdjünk le.

További olvasnivaló

Mit jelent paprikával álmodni?

A paprika a fűszer és az izgatottság (izgalom) szimbóluma. Az álmunkban megjelenő paprikák sokat mondanak azokról a dolgokról, melyek hiányoznak az életünkből. Ezek némelyike lehet, hogy a titkos vágyainkkal áll...

Folytatás...

Jó és rossz hatású bolygók

  A bolygók kozmikus természetük alapján jótékonyak és kártékonyak. Már az ókorban ismerték az asztrológusok az egyes bolygók jó és rossz hatásait, az egymáshoz képest elfoglalt helyzetük alapján minősítették azokat, s...

Folytatás...

Frontunk van

... mondogatjuk, s rosszkedvünket, kellemetlen közérzetünket, idegességünket azonnal ráfogjuk. Noha az időjárás-változás valóban hatással lehet hangulatunkra, viselkedésünkre, reakcióinkra, s az előbbi panaszainkban van is némi igazság, helytelen bajaink forrását...

Folytatás...

Asztrológiai vonatkozások

A hinduk ismerték fel először a napéjegyenlőség precessziójának törvényét, és elsőként ők határozták meg azt, hogy a pontos napéjegyenlőség csupán minden 25 827-ik évben következik be. A hinduk számításainak helyességét...

Folytatás...

Színek és szerencse mágiák

  Akik bármelyik hónap 1. 10. 19. vagy 28. napján születtek, hogy szerencséjük legyen, sárga és zöld ruhákat viseljenek. Amulettként aranyba foglalt topázt hordjanak magukkal.   Akik a hónap 2. 11. 20...

Folytatás...

A tenyérnek nincs szőrzete, de vannak ve…

A tenyér bőrének egyik lényeges jellemzője, hogy - noha vannak verejtékmirigyei - nincs rajta szőrzet, ezáltal a bőrredők, tenyérvonalak fejlődése, változása jobban felismerhető, észlelhető, ugyanis a megfigyelést nem zavarja a...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?