Utazás

A régi korokban az utazás - melynek fő indítóokai kereskedés, áttelepülés, kutatás, vándorlás vagy zarándoklás, prédikálás, futárszolgálat, száműzetés voltak - a közlekedés és a kommunikáció fejletlensége miatt sokkal hosszabb ideig tartott, és jóval több bizonytalanságot hordozott magában, mint ma. Az utazás komoly veszélyt jelentett, az utazó - a számos váratlan esemény mellett - ki volt téve rablótámadásoknak és a szélsőséges időjárásnak is.

A többnyire a valóságból táplálkozó népmesék hőse, amikor elindul szerencsét próbálni, új, ismeretlen kihívások elébe néz. Nemcsak az úti cél ismeretlen számára, hanem olykor a későbbi vállalkozás mibenléte sem meghatározott, ezért az utazás kimenetele bizonytalan. A sikerhez - az elkötelezettség mellett - jó adag szerencsére is szükség van; ennek érdekében meg kell tenni bizonyos elővigyázatossági intézkedéseket. Ilyenek lehetnek például az utazásra alkalmas időpont meghatározása, az indulás előtt elfogyasztott ételek helyes megválasztása, valamint bizonyos előírások, szabályok betartása. Erre vonatkozóan az egyes népek hitvilágában, folklórjában számos példa található, azonban a legtöbb utazáshoz kapcsolódó hiedelem India lakóinak körében él.

A vidéki Indiában útnak indulni sokfelé még ma is nagyon fontos esemény, és az utazás céljától függően különböző óvintézkedéseket kell megtenni. A jelentős utazások előtt a legtöbbször egy asztrológus határozza meg az elinduláshoz megfelelő időpontot. Ez azonban még nem elegendő, az utazás tényleges megkezdéséhez az utazás napján megfigyelhető előjeleket is értelmezni kell. Rossz ómen lehet például egy tüsszentés, vagy ha a kritikus időszakban véletlenül egy olyan mondat hangzik el valaki szájából, hogy "Ne menj! Maradj!", vagy "Hová készülsz?", ilyenkor az előkészületeket újra kezdik, és új időpontot tűznek ki. Az utazás megkezdése előtt kedvező jelnek tekintik a tehénlepény, a rizs, a gyapot, valamilyen gabona, vagy az ifjú házasok látványát. A hinduk jó jelnek tartják, ha utazás közben pávával találkoznak.

Az indiai Pandzsáb lakói, a szikhek körében számos helyi babona is kapcsolódik az utazáshoz. Mivel az utazást kockázatosnak tartják, egyes napokon nem szabad bizonyos irányokba útra kelni. Például veszélyesnek vélik kedden vagy szerdán észak felé elutazni, viszont ebbe az irányba jó elindulni hétfőn és pénteken. A déli irányba való utazáshoz a csütörtök a kedvezőtlen, de a szerda ideális nap. A keddi és a szerdai napokon viszont a hegyekbe nem tanácsos elutazni.

Az útirányokat illetően, hasonlóak az indulásra kedvezőtlen napok a tamiloknál is, a szabályokat némelyikük annyira betartja, hogy például a csütörtöki napokon a Madrászból délre induló vonatok sohasem zsúfoltak. Sürgős esetben - késő délután - a tiltott napokon is el lehet indulni, ha előtte az elutazó aludttejjel áldozott istenének. Fontos szabály még, hogy nem lehet olaj és piszkos ágynemű az utazó csomagjában, valamint nem szokás a ház urának fontos küldetésbe indulnia azokon a napokon, amikor a felesége menstruál. A Madurai környéki hegyi törzsek lakói nem indulnak útnak hétfőn napkelte előtt, kedden délután, szerdán az alkonyatot követően, csütörtökön a reggeli elfogyasztása, pénteken és szombaton pedig napkelte után.

A szikhek számára az utazás sikere vagy kudarca - hasonlóan a vállalkozásaikéhoz - függ attól, hogy a készülődés során kivel találkoznak elsőként. Jó jelnek tekintik, ha indulás előtt egy vizes kancsót hordó emberrel, egy gyermekét cipelő asszonnyal, utcaseprővel, esetleg a kertész feleségével találkoznak, aki virágokkal teli kosarat visz a kezében. Ha az utazni készülővel szembe először egy férfi jön lóháton, vagy ha egy fuvolán játszó fiatalember, az utazás eredményessége szintén garantált. Szerencsét hoz a vállalkozás akkor is, ha egy jobbra szálló foglyot lát az illető, vagy ha egy balra baktató, ordító szamarat. Nem ajánlatos viszont útra kelni, ha az utazni készülő üres vizes korsót vivo asszonnyal, üres kosarat himbáló kertészfeleséggel, bölcs pappal, tanítóval vagy kopasz emberrel találkozik. A sánták, félszeműek vagy egyéb fogyatékosságban szenvedők szintén rossz előjelnek minősülnek. A parázsló, égő tárgy látványa ugyancsak nagyon kedvezőtlen ómen.

A tamiloknak az égbolton keringő sas látványa, jó és kedves szavak hallása teszi ígéretessé az utazást. Különösen akkor válnak lelkessé, ha egy ismeretlen hang „a tehenem ma reggel sok tejet adott” szavakat súgja a fülükbe.Az útra kelés megkezdésekor jó előjel virágokat, férjes asszonyt vagy egy vízzel teli korsót látni. Sikert és szerencsét jelez a vándor előtt jobbról balra elhaladó sas, kutya vagy mókus látványa, de az is jó jelentésű, ha ezzel ellentétese irányban tehén, papagáj, páva, házi szárnyas, szarvas, tigris vagy bivaly keresztezi az ember útját. Pozitív jel még, ha esernyő, zászló, cukornád, hús, tej, aludttej, méz, bika, tehén, elefánt, prostituált, ló és gyümölcs „közeledik” az utazó felé, és ugyancsak szerencsés harang vagy ágyú hangját, szamárordítást, sas vijjogását vagy szent írások recitálását hallani elinduláskor.

Sri Lankán a kedd, péntek és a szombat szerencsétlen napok, utazásra a szerda a legjobb, kivéve, ha a csillagok állása kedvezőtlen. Hasonlóan az indiaiakhoz, náluk is szerencsétlen előjel az indulásnál a kopaszra borotvált ember (a kopaszság náluk a gyász jele) látványa, s ha az út kezdetekor valamiben megbotlanak, vagy ha érdeklődik tőlük valaki az úti céljuk iránt.

Az írek Szent Márton napjának estéjét tartják szerencsésnek az útra keléshez. Oroszországban mielőtt hosszú útra indulna valaki, ajánlatos két percig csendben ülnie; másokhoz hasonlóan, náluk is balszerencsét jelent, ha az ember útközben megfordul és visszatér a házába. Ha ez mégis elkerülhetetlen, tükörbe kell néznie, egyébként az utazás balszerencsés lesz. Az orosz ember, ha távozáskor valamit a hazájában hagy, biztos lehet benne, hogy előbb-utóbb visszatér oda. Az üzbégeknél az utazót, aki meglát egy majomkenyérfát, jó szerencse fogja kísérni az útján.

Az angoloknál széles körben élt a hiedelem, hogyha az utazókra balszerencsét hoz, ha az útjukat egy mezítlábas asszony keresztezi, melyet csak úgy lehet megelőzni, ha vért vesznek az asszony homlokából. A varázslat feloldásához vissza kellett fordulni, majd a küszöböt jobb lábbal átlépve, bőségesen enni és inni, és ezután ismét útnak indulni.

A tamilok ugyancsak visszafordulnak, ha az útjuk szerencsétlen előjellel indul. A hagyomány szerint ilyenkor hazamennek, megisznak egy csésze vizet, és pihennek egy keveset, majd ismét útnak indulnak. Erre a „varázslatra” az utazónak akkor van szüksége, ha

- az útját kígyó, macska, majom, magányos bráhmin, borbély, özvegy vagy olajárus keresztezte;
- kellemetlen hangot hallott;
- megcsúszott a lába, vagy véletlenül elesett;
- a fejét beverte az ajtókeretbe vagy más akadályba;
- valamilyen ismeretlen hang azt mondta neki, hogy ne menjen;
- vagy ha szokatlan eső, vagy sűrű esőszitálás volt az indulásánál.

Az indulás előtti megpihenés nálunk sem volt ismeretlen. Lengyel József református lelkész, énekköltő (1770-1824) azt írja egyik aforizmájában: „Réges-régi hagyományok kívánták: messzi utazás előtt szótlanul és mozdulatlanul kell ülni egy percig, kettőig.”

Utazásról álmodni, az életcélok elérésére irányuló törekvést, általánosságban az életutat jelzi, melyet az álmodó örömtelinek és sikeresnek talál. Ha az álmodó ismeretlen területen utazik keresztül, az a versenytársak részéről reá leselkedő veszélyre utal. Forgalmas repülőtérről álmodni, az illető szabadság utáni, vagy utazási vágyát jelzi. Ha a repülőtér üres, vagy elhagyott, az útiterv megváltozik, vagy az utazás elszalasztódik.

Aki álmában emberekkel teli autóban utazik, új és érdekes barátok, izgalmas kalandok elé néz. Ha viszont egyedül van az autóban, nehéz idők várnak rá. Ha ablakról álmodik az ember, és az álomban látott ablak törött, a tervezett utazást el kell halasztani. Álomban kengurut látni váratlan és izgalmas utazás ígéretét jelenti.

A hiedelem szerint a nyugat felé tájolt ágy, utazást jelez előre. A júniusban, rózsanyílás idején tartott menyegző sok utazást jelent. Ha indulás előtt kidobnak egy régi csizmát a bejárati ajtón, nem lesz szerencsés az utazás.

A néphit szerint kecskebakkal való találkozás egy fontos utazás alkalmával jó szerencsét hoz. Közvetlen az elutazás előtt, a házban megjelenő kígyó arra figyelmeztet, hogy nem szabad elutazni. Ha utazás előtt a macska játékos kedvű és élénk, jó utazás és kellemes idő várható, de hamarosan szél kerekedik. Az ötször huhogó bagoly egy közeli utazásra utal, ezért az Indonéziához tartozó Sulawesi (Celebesz) sziget lakói, mielőtt útra kelnének, mindig megszámlálják, hányat huhog a bagoly.