A+ A A-

A tömjén füstje

  • Közzétéve itt: Egyéb írások

Az ázsiai emberek évezredek óta tudják, hogy a füstölők illata befolyásolja az ember közérzetét, szellemi és fizikai állapotát, ezért használatuk a mindennapi életben is elterjedt. A japán gésák a füstölőórával (a füstölő végigégéséhez szükséges időtartammal) mérték a vendégeikkel eltöltött időt. A legtöbb füstölőt Kínában használják, viszont Dél-Indiában készítik. A füstölők bambuszból, ében-, teak-, és szantálfából készülnek, aloét, kámfort, szerecsendió levelet, pézsmát, sáfrányt, mirhát és fűszereket kennek bambuszpálcikákra. Használatuk újabban a nyugati világban is egyre jobban terjed, rájöttek arra, hogy a füstölők varázslatos illata légfrissítő, csillapítja a fájdalmat és a hőérzetet, egyben gyulladáscsökkentő, továbbá egyes – speciális keveréket tartalmazó – füstölők hatásosan riasztják el a szúnyogokat, legyeket, molyokat.

A 7. századtól a tömjén füstölése a keresztény liturgia szerves részévé vált, azóta a szertartás kifejezi a hódolatot és az imádatot az oltáriszentség előtt, tiszteletet ad az evangéliumos könyv, a miséző pap, az emberek és halottak iránt. A tömjénfüst megfelelő légkört teremt az elmélyült, ájtatos imához, emeli az egyes események ünnepélyességét, körmeneteken, templomavatáson, oltáriszentteléskor.

Tömjén csomagban
Tömjén

A tömjén – mely a napkeleti bölcsek ajándékai között is szerepelt – megtisztítja a lelket és szívet, és a legalkalmasabb szer a meditáció előkészítéséhez. A bibliai hagyomány szerint füstjétől távozik a gonosz, ami egyszerűen annyit jelent, hogy a zavarodott, kaotikus gondolatokat kirekesztve, füstje segíti a tiszta koncentrációt.

A régi orvostudomány tisztító és gyógyító erőt tulajdonított neki. A tömjénfüst belélegzése – ezt vallja a mai illatterápia is – a lélekre és a közérzetre egyaránt felemelően és nyugtatóan hat. A természetgyógyászok ezért ajánlják a tömjénfüst inhalálását tudatzavarok és túlérzékenység esetén.

További olvasnivaló

Hatos, a teremtés és a misztikus végz…

Noha e számot Püthagorasz Aphrodité képzetével társította, aki a görög mitológiában a szépség, a szerelem, a házasság és a szülés istennője volt, a hatost mégsem volt kedvelt a régiek...

Folytatás...

Sorsszámok – a születési dátum sz…

A korábbiakban már olvashattunk a születési dátumában található számok egyedi jelentéséről, most viszont az összetett értékelésről ejtünk néhány szót. A legfontosabb az, hogy - külön-külön és együtt is vizsgálva -...

Folytatás...

Hasmenés, diaré - Hagyományos népi g…

A szennyezett víz és élelmiszer által kiváltott hasmenés a megfelelő higiéné és az élelmiszertartósítás kialakítása előtt gyermekre és felnőttre egyaránt súlyos veszélyt jelentett. Nem véletlen, hogy az évszázadok során számos...

Folytatás...

A testolvasás indiai rendszere

A hinduk Szamudrikát, a tengerek istenét tekintik a fiziognómia megalapítójának, aki az óind legenda szerint - az égi tengerekben az ezerfejű Sesa kígyóisten hátán, Visnu isten és hitvese, Laksmi társaságában...

Folytatás...

Monetti kézelemzése

  A kezek morfológiai jellemzőit vizsgálva, elsőként az tűnik szembe, hogy a balkéz - mely jelen esetben az aktív kéz - mutatóujja (különösen a kézfejről készült képen) határozottan a hüvelykujj felé...

Folytatás...

Pipacs, azaz a vadmák

A nálunk kerti máknak nevezett ópium mák e távoli, szegény rokona, elsősorban a gabonatáblák kísérő növénye, a szántók szélén, a parlagokon él. Régebben gyakran eltűnt, amikor felhagytak a...

Folytatás...