A+ A A-

Szvasztika és horogkereszt

  • Közzétéve itt: Egyéb írások


A szvasztika (vagy fylfot), melyet gyakran összetévesztenek a hírhedett horogkereszttel, egyike a legrégibb szimbólumoknak, már a történelmi idők előtt, a formális vallásokat megelőzően ismert volt az emberek számára. Az emberiség e közös örökségét, mely összekapcsolja a fejlett kultúrákat, Nyugat-Európában még a múlt század elején is a legmagasabb rendű tudás hagyományos szimbólumaként használták. Az ősrégi civilizációk egyik legismertebb jelképének neve szanszkrit eredetű (szu = jó, aszti = létezés), jelentése jólét, vagyis „valami, ami jó”, vagy „jólétre vezető”.

Ez a szimbólum megtalálható az aztékok és a maják művészetében, de Polinéziában, sőt a régi görög vázákon is megörökítésre került. Az iszlám ugyancsak használta a szvasztikát, akárcsak a korai keresztény és bizánci művészet. Ismert az észak-afrikai zsinagógákban, Palesztinában és az Egyesült Államokban, s a dalai láma trónját is ez a szimbolika díszíti. E jelkép eredete azonban leginkább Indiához kapcsolható, ahol a nappályát szimbolizáló szvasztika már az ősidőkben elterjedt a hinduk dzsainok és a buddhisták körében. A Nap égi útját leképező szvasztika, vagy napkereszt szerencsét hozó jel, a boldogságot és a jólétet jelképezte, és jelképezi ma is Indiában. Az ősi Harappában, ahol a nép a Napnak hódolt, nagy számban találtak olyan pecsétet, melyen a napkereszt jele volt látható. A szvasztika, mely a jó szerencsét jeleníti meg, a mai Indiában is ez az egyik legelfogadottabb misztikus jel, amely az örök körforgásra utalva, a hívők számára a boldogságot, a gazdasági gyarapodást, az örömöt és a kedvező kilátásokat reprezentálja.

Áldásos hatása miatt a szvasztikát használják minden nevezetes ünnepükön, házassági, pappá avatási ceremóniákon, istentiszteleteken, felajánlásaik és imáik során. E szerencsés szimbólum gyakran látható a vallásos érzületű (hindu és dzsain) üzletemberek számlakönyveinek nyitóoldalán. A falvak lakói szvasztikát rajzolnak küszöbükre, ajtajukra, ezzel díszítik házuk padlóját is. Hitük szerint ajtófélfára festve távol tartja a gonosz szellemeket.

Az indiaiak a jobbra néző (jobbkezes) szvasztikát megkülönböztetik a balra néző szvasztikától, a szauvasztikától. A jobbkezes szvasztikák, amelyeknek a karjai a szemlélő jobbja felé hajlanak be igen szerencsés jelek, ugyanis a férfias jelleget, a tavaszi napot, valamint Ganésát, az elefántfejű istent reprezentálják. Ugyanakkor tükörképeik, a balkezes vagy női szvasztikák meglehetősen baljóslatúak, mert javarészt az éjszakát, az őszi napot és a félelmetes Káli istennőt, valamint a mágikus praktikákat jelenítik meg. Ez azonban csak a hinduknál van így, a buddhisták inkább a balkezes szvasztikát részesítik előnyben, különösen azóta, hogy a nácik a 45 fokkal elforgatott jobbra néző szvasztikát választották nemzeti jelképüknek.

Merre forog a szvasztika?A jobbkezes, vagy jobbra néző szvasztikát szokták jobb forgású (az óramutató járásával megegyező forgású), a tükörképét pedig bal forgású (az óramutató járásával ellentétes forgású) napkeresztnek is nevezni, a forgásirány azonban - miként azt ez eddigi hozzászólások is mutatják - nem egyértelmű, mert nem világos, hogy ez a karok hajlásának, vagy pedig a szimbólum vélelmezett rotációjának irányára utal. Valószínűleg emiatt van, hogy a forgásirány értelmezése a különféle  enciklopédiákban, lexikonokban, szimbólumtárakban oly ellentmondásos.

Egyes feltételezések szerint a szvasztika a csakrából származik, melyet szimbolikusan négy egymással derékszöget bezáró küllő ábrázol. Ezen kívül jelképezi a régi idők tűzgyújtó apparátusát is, melyet a szent tűz (homagni) felélesztéséhez használtak. A Váju-purána szerint a kígyók urának száz csuklyáján a szvasztika és a Visnu-csakra, a harci diszkosz jele tündöklik. Sokak szerint Trimurti-t, a hinduk három főistenségét és a Legfelsőbb Lényt, Brahmát testesíti meg, de a legtöbben a tűz vagy a Nap emblémájának tartják. A szvasztika formája a napkorongot idézi a sugarakkal, egyúttal a Nap erejét és mozgását is jelzi. Mivel a szvasztikák karjai többnyire a Nap járását követik, gyakran Nap- vagy tűzkereszt a neve. A Matszja-purána a nyolc fő jóga-ászana (jóga-póz) között említi a szvasztika ászanát, mely a jóga meditációk során gyakran alkalmazott szerencsés ülőtartásnak számít. Kettős kereszt-tartást jelent, keresztbe tett lábbal ül a jógi, karjait pedig mellkasa előtt keresztezi.

A tibetiek főleg vallási szimbólumként használják a szvasztikát. Gyakran látható szegélydíszítésként a láma asztalát fedő brokáton. A tibetiek számára a „yung-drung” (szvasztika) nemcsak a végtelen idő szimbolikája, hanem az összes között az egyik legszerencsésebb jel. Tibetben, ahol egykoron a temetést tiltotta a vallás, és – a tűz szent mivolta miatt - a halottégetés sem volt megengedett, a hús eltávolítását a holtakról egy szvasztikát formázó szent vágással kezdték meg. A tibeti parasztok gyakran szvasztikát festettek a házuk ajtajára, hogy távol tartsák a rossz szellemeket.

Szvasztika a senso-ji buddhista templomban - TokióHasonló szokás volt jellemző egykoron az ír parasztok körében is, akik ugyanilyen célból az általuk Brigid-keresztnek nevezett szvasztika jelét vésték az ajtóikra. A cuna indiánok Panamában színes szvasztikákkal díszítik a blúzaikat. A navajó természetgyógyászok színes homokból szvasztikát rajzolnak a földre, miközben a gyógyító rítusaikat végzik. Indiában ma is az áldás egyik módja, hogy a leborotvált fejű fiúk homlokára festékkel szvasztikát rajzolnak. A szvasztika kétségkívül egy örök idők óta jelenlévő szimbólum.

A buddhisták körében a szvasztika Buddha lábát vagy lábnyomát jelzi, de megjeleníti a Tan-kerekét is; fellelhető műtárgyakon, ábrázolják szobrokon; a tibeti buddhisták szvasztika jelvényeket tűznek ruhájukra. Japánban a szvasztika (mandzsi) a "Buddha-szellem pecsétje", és az éjszaka mágiáját, titokzatosságát szimbolizálja. Kínában wan a neve, és a prosperitás szimbóluma. Buddha kínai ábrázolásain, a szent mellén gyakran szvasztika található. Ha körben helyezik el, a napot, kör nélkül pedig a halhatatlanságot, a végtelenséget vagy a tízezres számot jeleníti meg.

Mint grafikus jel, azonban nemcsak az Indus-völgyi kultúrában, a régi Kínában és Tibetben lelhető fel, hanem szerte a világban az ősidők kezdete óta létező áldásos szimbólum. A legrégebbi szvasztika-ábrázolások az Indus-völgyi Harappából, a perzsa Szuszából, illetve Mezopotámiából származnak, de megtalálható e jel az ősi egyiptomi, görög, ciprusi, krétai és rodoszi leleteken, valamint előfordult a szkítáknál, Skandináviában, Mexikóban és Peruban is. Észak-Itáliában a halotti urnákat díszítették vele, a gallok az oltáraikra véstek szvasztika-jeleket. Az ábrázolásokon megjelent az ókori mezopotámiai pénzeken, az őskeresztények és a bizánciak művészetében. A skandinávok Thor égisten kalapácsát vélték felfedezni benne, a japánoknál a 18. században mesterjegyként használták. A keresztényeknél Krisztus jelvénye. Elterjedt az egész Amerikai kontinensen, Dél-, Közép-, és Észak-Amerikában, elsősorban a majáknál és a navajók körében volt közkedvelt. A navajó mitológiában a szvasztika az örvénylő vízben sodródó fatörzs legendáját jeleníti meg. Az erről szóló elbeszélés szerint a történet hőse – megnyugvást és békét keresve - egy hosszú útra indult a San Juan folyón. Kezdetben az istenek megpróbálták lebeszélni az indulásról, ám miután látták elszántságát, segítettek neki kivájni egy fatörzset, hogy abban hajózzon le a folyón. Útközben számos akadályt küzdött le, míg végül elérkezett céljához, a Colorado folyóhoz.

Polinéziában és Amerikában is napszimbólumként szerepel, náluk az aranyszínű szvasztika például a termékenységre utalt. Ismerték a szvasztikát egyes afrikai törzsek, de még a zsidók és az amerikai indiánok is. Ez utóbbiak azokat a szvasztikákat tartották szerencsét hozó szimbólumnak melyeknek szárai közé egy-egy pontot tettek. Nálunk a kőkorszaki edények díszeként és az istállóskői barlang falán falkarcolatként maradt fenn. Széles körben használják manapság is, mint forgórózsát.

A Coca Cola cég szvasztika reklámjaA múlt század elején még a nyugati világban is pozitív jelentés tapadt e szimbólumhoz, a Coca-Cola cég horogkereszttel reklámozta italát. A 20. század első felében meglehetősen elterjedt volt Európában, többek között felségjelzésként használták a finnek, lettek és a lengyelek. Negatívvá válása 1910-tol kezdődik, ekkor javasolja a nacionalista ideológus, az osztrák Guido von List költő - aki egyébként már a 19. század végén vallotta, hogy a szvasztika az árják vérének tisztaságát jelképezi - a horogkeresztet a zsidógyűlölő szervezetek szimbólumának.

A német fasiszták horogkeresztjének ferdén álló szárai hosszabbak, karjuk jobbra hajlik be. Az ősi jelképből, a szvasztikából elorzott horogkereszt, mely a német nácik uralomra jutásáig mindenütt valamilyen pozitív jelentést hordozott, miután 1919-ben - mint a német nemzetiszocialista szervezet jelvényét – elfogadták az antiszemita szervezetek, a megkülönböztetés, a kirekesztés jelképévé vált. A fehér körben karmazsinvörös felületen lévő fekete horogkereszt, a Hakenkreuz, a nácik 1933-as hatalomátvétele után két évvel, 1935 szeptemberétől a Német Birodalom felségjelzése lett, majd felkerült új zászlójukra is. Furcsa módon, a horogkeresztes zászlók sokáig nem voltak egységesek, a zászlókon, hol egy körben, hol egy négyzetben voltak elhelyezve, a kereszt hol az egyik oldalán feküdt, hol pedig álló helyzetben volt látható, sőt a szvasztikák iránya sem volt egyértelmű az első években, a karok hol balra, hol jobbra hajlottak.

Mivel a náci propaganda-gépezet az árja-elmélet kapcsán foglalkozott az óind és a tibeti misztikával is, végül úgy döntöttek, hogy a modern hinduizmus által is használt jobbra néző szvasztikát választják jelképüknek, 45 fokkal elforgatva. A nácik vezére, Adolf Hitler az ősi szvasztikát teljesen kisajátítva, a horogkeresztet az árják szerencsét hozó szimbólumaként definiálta. Miután 1945-ben véget ért a nácik uralma, kikerült a horogkereszt a német nemzeti és állami szimbólumok közül. A szövetségesek a háború végén betiltották ezt a jelképet, amely többek között a népirtással párosult, később a Német Szövetségi Köztársaság alaptörvénye is alkotmányellenesnek minősítette a szvasztika használatát. Manapság a horogkereszt az újnáci csoportok betiltott jelképe. Magyarországon, mint önkényuralmi jelképnek, tilos a használata. Miután Harry herceg, az angol királyi család sarja egy jelmezbálon horogkeresztes karszalagban jelent meg, felvetődött az is, hogy egész Európában be kellene tiltani e szimbólum használatát.

Hozzászólások  

0 #8 fearfactory 2016-04-06 19:45
Köszönöm szépen. Nagyon jó írás. Alapos. Én a nyakláncomom hordom, nepálbol kaptam.ezt az írást mutogatom a rend őreinek.
Idézet
+1 #7 Rosta Erzsébet 2013-08-30 16:28
Kedves Rozetta!
A jobbkezes, vagy jobbra néző szvasztikát szokták jobb forgású (az óramutató járásával megegyező forgású), a tükörképét pedig bal forgású (az óramutató járásával ellentétes forgású) napkeresztnek is nevezni, a forgásirány azonban - miként azt ez eddigi hozzászólások is mutatják - nem egyértelmű, mert nem világos, hogy ez a karok hajlásának, vagy pedig a szimbólum vélelmezett rotációjának irányára utal. Valószínűleg emiatt van, hogy a forgásirány értelmezése a különféle enciklopédiákba n, lexikonokban, szimbólumtárakb an oly ellentmondásos. Emiatt az írásomat egy új bekezdéssel és egy a forgásirány kétértelműségét szemléltető ábrával egészítettem ki.
Rosta Erzsébet
Idézet
0 #6 rozetta 2013-08-26 10:10
Én úgy értelmezem, hogy a jobbra forgó napkereszt karjai a középpontból indulva az óramutató járásával megegyező irányban haladnak, attól, hogy a karok végei balra fordulnak még a forgás iránya nem változik, tehát a Coca-cola reklámos kereszt jobbra forgó kereszt. Megtekinthető a következő honlap: esemenyhorizont .uw.hu
Idézet
0 #5 Rudolf Th 2012-09-28 07:43
Kedves Rosta Erzsébet!

A cikk nekem is tetszett, de szeretném megkérni, hogy egyszerűen csak azt mondja meg, hogy a cikkben szereplő Coca-Cola cég horogkeresztje az most ezek szerint a balkezes szvasztika (balra forgó - női), mivelhogy a karjai jobbra hajlanak be? Köszönöm.

Üdvözlettel: Rudolf Th
Idézet
0 #4 Rosta Erzsébet 2012-08-29 12:06
Kedves Dragon!
Köszönöm észrevételét, teljes mértékben igaza van. Ugyanis a szvasztika szárai a négy égtájat jelképezik. Mivel a Nap keleten kél, 12 órakor van délen, és nyugaton nyugszik, a szoláris szimbólum a jobbra néző, karjával jobbra hajló szvasztika.
Üdvözlettel,
Rosta Erzsébet
Idézet
+2 #3 dragon 2012-08-29 11:00
A cikk tetszett.
Ami nem világos, hogy mit jelent a "balra forgó" és "jobbra forgó". A forgás irányát a "könyök" hegyének iránya adja, vagy a szár befordulásának iránya?
Idézem: "Azok a szvasztikák, amelyeknek a karjai jobbra hajlanak be, szoláris szimbólumok, mert a Nap járását követik. Ezek igen szerencsés jelek,..."
Lehet, hogy csak én értem félre, de pont fordítva van. A jobbra behajlós a horogkereszt. És ha a szár hegyeinek irányát, azaz szvsz a forgást nézzük, akkor valóban balra forog és csúnya-rossz jelentésű.
Amit pedig Buddha szobrokon látunk...
Idézet
+1 #2 András 2012-07-20 17:20
Okosodunk... :-*
Köszi
András
Idézet
+3 #1 VP 2012-04-26 23:48
Örülök e szép összefoglalásnak.
Köszönet érte!
VP
Idézet

További olvasnivaló

Papilláris vonalak (bőrlécek)

A bőr két főrétegét - a felhámot az irhával - rengeteg apró kis csap, úgynevezett papilla kapcsolja össze. A papillák száma az érintésre, fogásra szakosodott testrészeken - elsősorban a...

Folytatás...

Névnapi időjárási regulák

A vidéki emberek sokféle előjelből tudnak következtetni az időjárás változásaira. Megfigyeléseik helyességéről, esetleg téves következtetéseikről napi mint nap megbizonyosodnak. Néhány ilyen népi időjárási előrejelzés valóságtartalmáról magunk is meggyőződhetünk. Az...

Folytatás...

Srinagar másik arca

Ali észak felé bökve közli, hogy ott áll Burzihama, vagyis az öreg műemlék, s mellette a Gupta korból származó romok. A Salimar- és a Niszat kert között a Gupta...

Folytatás...

Mi a különbség a babona, a hiedelem és a…

Privát e-mailben, vagy a honlapomon már több olvasóm is megkeresett hasonló kérdéssel, és, noha az egyik alkalommal - áthárítva másokra a válaszadás felelősségét - több linket is megadtam, áttanulmányozva a...

Folytatás...

Szemölcsök II. - Rövid orvosi kultúrtört…

A szemölcsök évezredek óta okoznak kellemetlenséget az embereknek. Bizonyára jól ismerték már az ókori görögök és a rómaiak is. A szemölcsökre használt terminológia - eltekintve a kezelésnek ellenálló szemölcsökre...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?
  • Tea babonák

    A tea kultúrtörténetével, elterjedésével,...

  • Kórház

    Az emberek többsége nem szívesen gondol arra,...