A+ A A-

Menyasszonyi fátyol

  • Közzétéve itt: Egyéb írások


A menyasszonyi fátyol valószínűleg közel-keleti eredetű, és az esküvőbaldachin sátorra emlékeztet, mely alatt az ifjú pár egybekelt. Hasonló szokás élt a szaracénok körében is, ők egy finom vászonleplet terítettek a fiatalok fejére, melyet csak az áldás kimondása után távolítottak el. A fátyolnak kettős feladata volt: védelmet nyújtott a szél és a sivatagi nap ellen, másrészt megőrizte az asszony erkölcsösségét azokban az időkben, amikor az erőszak törvényes volt. Az asszony azért fátyolozta el az arcát, nehogy a szépsége miatt a férjét megöljék.

A mai esküvői szokások közül jó néhány abból a régi - az ókori görög-római - hiedelemből ered, hogy a menyasszony különösen sérülékeny és vonzó a rossz erők, az ártó szellemek számára. Emiatt számos rituálé az ellenük történő védekezést szolgálja. Ezek egyike a menyasszonyi fátyol, melynek az a célja, hogy eltakarva az arcát, megvédje őt a felismeréstől. (A koszorúslányok ugyanolyan ruhába öltöznek, mint a menyasszony, hasonló fátylat viselnek, így aztán a rossz szellemek nagy gondban vannak.)

A fátyolviselés másik indoka az volt, hogy - mivel a régi időkben a fiú szülei választottak a gyermeküknek párt - a vőlegény az esküvő befejezéséig ne láthassa meg a menyasszony arcát. Ezzel védték ki, hogy meggondolhassa magát, és elrontsa szülei üzletét, ugyanis az igen kimondása után már nem volt visszaút. Talán ezért is alakulhatott ki az a hiedelem, hogy balszerencsét hoz, ha a férjjelölt idő előtt meglátja a menyasszonyát.

A fátyol elterjedése Európában tulajdonképpen a keresztes háborúknak köszönhető, a Szentföldről visszatérő lovagok „trófeáinak” egyike volt a menyasszonyi fátyol, azonban a funkciójában és a jelentésében némi változáson ment keresztül. Amíg a muszlimoknál a nőknek az esküvő után is el kellett rejteniük az arcukat az idegen férfiak sóvárgó tekintete elől, Európában a fátyol a szerénység, az ártatlanság és a tisztaság jelképévé vált. Ez a hagyomány ma is megmaradt, s talán ez az oka annak, hogy miért csak az első házasságuk alkalmával viselnek a hölgyek fátylat.

Esküvői ruha fátyollalA menyasszonyi fátyol másik szimbolikus jelentése a családfőhöz való tartozás volt, ugyanis a népszerű hiedelem szerint, amint az ara levette magáról a fátylat, attól pillanattól a férje védelme alá helyezte magát, és házas asszonnyá vált. Vagy, amikor a vőlegény felemelte a fátylát, azt jelezte, hogy - mintegy „kicsomagolva őt” - elfogadta a hölgyet feleségének, az „eladás” megtörtént, a menyasszony a tulajdonává vált.

A háromkötetes "babona enciklopédia" számos egyéb fátyollal kapcsolatos szokást, hiedelmet is felsorol.

Görögországban például a menyasszonyok - miután egy sárga fátylat öltöttek magukra – az ajtófélfákra hajpántokat kötöttek, és megszentelték az oldalait, hogy védelmet nyerjen a boszorkányok varázslata ellen. A régi Rómában pedig a menyasszony lángvörös fátylat viselt a jó szerencse érdekében.

Azt mondják, szerencsét hoz, ha a menyasszony egy korábban már viselt fátylat tesz az esküvőn a fejére, különösen akkor, ha az előző tulajdonosa boldog házasságban élt vagy él.

Egy másik hiedelem szerint a kibontás után a fátylat hagyni kell, hogy az oltár lépcsőjére essen, és ott kell, hogy maradjon, míg mindenki nem távozik a templomból. Ez állítólag jó szerencsét hoz az ifjú párra. Ugyancsak a jó szerencse jele, ha a menyasszony fátyla az oltárnál lángra kap. És az is szerencsés, ha tövis akad a menyasszonyi fátyolba.

Mások szerint viszont a menyasszony csak akkor veheti le a fátylát, amikor az esküvői ruhájából átöltözik a mindennapi ruhájába. Az pedig kifejezetten balszerencsés, ha a fátylát abban a helyiségben veszi le (lebbenti fel), ahol házasságot kötött. Timbuktuban rossz ómen a vőlegény számára, ha a leendő feleségét az esküvője napján fátyol nélkül pillantja meg.

A vőlegény kettős életére figyelmeztet, ha a fátylon át csókolja meg a menyasszonyt. Az asszony viszont - ha egyébként a szertartáson minden normálisan zajlott - szerencsés lesz, ha megőrzi az esküvői fátylát.

Mexikóban - miután megesküdtek - a belső egyesülés jelképeként a férj palástját összecsomózták a feleség fátylával, hogy ettől kezdve mindig egyetértsenek. Ha valamiért mégis összevesztek, mindketten az otthon tüze elé álltak, és a tűz azonnal újraegyesítette őket.

Máltán az esküvő reggelén a leendő férj családjának, rokonságának a legtiszteltebb tagja finom anyagból készült fehér fátylat terített a menyasszony fejére, aki brokát vagy bársony ruhát viselt, melyre a többi rokon a tenger kincseit jelképező aranykagyló-héjakat aggatott, hogy szerencséje legyen.

Japánban a menyasszonyi fátylat az esküvőt követően gondosan eltették, és megőrizték az asszony haláláig, mert a felravatalozásánál ebből készült a szemfedél.

További olvasnivaló

Szumáti gyümölcsei, Santi lungija

Ismeretségünk Szumátival, a picinyke gyümölcsárus asszonnyal – ahogy ezt tőle később megtudtuk – Kerala állam fővárosában, Trivandrumban (mai nevén Thiruvanthapuram) kezdődött. Az egyik reggel, amikor a Kovalam partra igyekezvén...

Folytatás...

Szűzhártya és szüzesség

Nemrég egyik ismerősöm azt kérdezte tőlem, tudom-e, hogy miként lehet helyreállítani a már szétszakadt szűzhártyát. Meglepett kérdése, hisz már felnőtt gyermekei vannak. Furcsán nézhettem rá, mert rögtön tisztázta, nem róla...

Folytatás...

A kulcsszámok értékelése – Példa …

Az alábbiakban bemutatott elemzés szereplője nem valóságos személy, a példa a modern numerológia négy kulcsszáma meghatározásának és értékelésének főbb lépéseit illusztrálja. A részletes numerológiai értékelés ennél lényegesen összetettebb, ennek főbb...

Folytatás...

Állatövi jegyek

Az állatöv tizenkét csillagképe felfogható úgy, mint tizenkét állomás a Nap éves körpályája során. A nyugati asztrológusok szerint a Nap tizenkét zodiákusa, azaz állatköre közül, nyolc ábrázol valamilyen valódi...

Folytatás...

Szarkalábak - ráncok a szem külső sa…

Sokan - különösen a nők közül - valósággal kétségbeesnek, amikor az első ráncok megjelennek a szemeik sarkában, és - pénzt nem sajnálva - mindent megpróbálnak, hogy eltüntessék őket. Pedig nem...

Folytatás...

A házi macska

Európában a Kr. u. i. sz.-tól kezdve lett ismertebbé, de csak lassan terjedt el, például Németországban még a XIV, században is nagyon ritka lehetett, Egér és patkányirtásával lett hasznossá...

Folytatás...